Erdőgazdálkodás: tarvágás helyett áttérnek a szálalásos módszerre

A  rendezvény első napján a Kőszegi-hegység került fókuszba.

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója kitért a hegység erdeire, és bemutatta az egykori jegenyefenyves bükkösök helyére telepített lucfenyvesekben tapasztalható pusztulás jelenségét.

Balogh Csaba, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságának igazgatóhelyettese a Kőszegi-hegység erdőtervezési és erdőfelügyeleti kérdéseiről tartott előadást. Légifotókkal mutatta be a hegység ausztriai és hazai oldalának erdőgazdálkodása közötti különbségeket. Míg a határon innen jelenleg is a vágásos gazdálkodás jellemző, addig a lékai erdőgondnokság területén már hiába keresünk vágásterületeket. Mint megtudtuk: a Kőszegi-hegység körzeti erdőtervezését a következő évben végzik, s ez komoly változásokat hoz a hegység állami erdeinek erdőgazdálkodási munkálataiban.

Az új erdőtörvénnyel összhangban várhatóan mintegy ezer hektáron olyan erdőgazdálkodás kialakítása lesz a cél, mely a természetes folyamatokra alapoz, s biztosítja a folyamatos erdőborítás fenntartását.

Bakó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőgazdálkodási igazgatója bemutatójából kiderült: Vas megye állami erdeiben immár több ezer hektárt jelöltek ki arra, hogy évtizedek múlva, tarvágás mentesen, szálaló módszerekkel gazdálkodjanak rajtuk.

Dénes Károly hosszúperesztegi, Siffer Sándor balatonfelvidéki tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel.

A résztvevők felvételeken láthatták, hogy a vaddisznók és más nagyvadak mekkora kárt okoznak a  földeken, illetve az erdők természetes megújulásában.

Gyöngyössy Péter, a Kerekerdő Alapítvány elnöke sajátos példaként a Szőce környékén végzett akácos átalakításának tapasztalatairól számolt be.

Bemutatták a Kerekerdő Alapítvány Ökopásztor programját is, mely erdészeti, természetvédelmi és humán szempontból egyaránt fontos.
 
Baktay Borbála, a Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztályának képviselője a nemrég Nagojában tartott biodiverzitás védelmi egyezménnyel kapcsolatos konferencia tapasztalairól számolt be.

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője európai példákat mutatott arról, hogy Németországtól Boszniáig nagy területeken álltak át a természetes folyamatokra alapozó gazdálkodásra. Egy új amerikai kutatási eredmény bebizonyította: a magas diverzitású természetes erdők több széndioxidot kötnek meg, mint a vágásos erdők, így ezek a klímavédelem szempontjából is kedvezőbbek.

Bartha Dénes, a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetigazgatója az erdőtermészetesség értékeléséről beszélt. Az új erdőtörvény egyik sokat bírált része az erdők természetességi kategóriákba sorolása. A professzor a rendszer további finomítását tartja szükségesnek, hogy ténylegesen differenciált, és igazságos szabályozást lehessen bevezetni.

Kondor István, a Pro Silva Hungaria Egyesület elnöke elmondta: a túlszaporodott nagyvadállomány óriási kárt okoz az erdőkben, jelenleg ez a legfőbb akadálya a természetes erdészeti módszerek alkalmazásának.

Hazánkban a Föld átmérőjének megfelelő hosszúságú, óriási költséggel megépített kerítés védi az erdőfelújításokat, de előfordult, hogy egész települést kerítettek be a vadak elleni védelem érdekében.