Mindent csak a Jézuska hoz

A 20 év előtti ünnep értelemszerűen átpolitizált volt, így nem csoda, hogy a Vas Népe címlapját politikusok uralták. Már az első ciklusban sem voltak szentek a képviselők: az év utolsó országgyűlése 9 óra 45 percen át határozatképtelen volt, annyian hiányoztak.

Aztán Szabad György összeterelte a új demokrácia titánjait, így megszavazhatták a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítását. Eljátszva a gondolattal: mi lenne, ha most hiányozna kétszáz képviselő a Parlamentből...

Az idők roppant léptékű változását talán az az interjú jelzi a legjobban, amely A megszelídült politikus címet viselte. Treiber Mária rövid kérdéseket tett fel Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselőnek. Például: igaz, hogy a szabaddemokrata frakcióvezető, Tölgyessy Péter árnyéka?

A válasz: Ha ön így érezte, akkor lehet benne valami. Egy másik kérdés: túlgyőzte magát az SZDSZ Vas megyében? A válasz: Az áprilisi választások óta láthatjuk, hogy ehhez a megyéhez az SZDSZ liberális gondolkodása áll közel... Egyébként Szombathelyen beléptem a Fidesz alkalmazotti csoportjába. Jogászra volt szükségük. Korom miatt fideszes is lehetnék, azóta is jó a kapcsolatom a Fidesszel.

Az idő sok mindent megváltoztat. Az SZDSZ dicstelenül eltűnt, valamikori szövetségese, a konzervatívvá lett Fidesz ma kétharmados párt. Virgács és narancs, büntetés és jutalom. Azért volt élet a politikán kívül is. Nem éppen ünnepi tűzijátékként Csapon, egy szovjet laktanyában, kétórás tűzharc tört ki nemzetiségi ellentétek miatt. Negyven katonát a magyar határőrök fogtak el, angyali szerencsének betudhatóan halott nem volt.

Nálunk a vasi Vöröskereszt adta át ajándékait az időseknek, közte a 102 éves Palicsek Jánosnénak is. Háromszázhatvan helyre érkezett meg a küldemény. Az év viccét is közölték a lapok, ma már alig értené valaki: az új Trabant 500, a Polski Fiat pedig 300 ezer forintba kerül 1991-ben. Olyan ez, mintha ma egy kisautó 10 millióról indulna...

Feszült, de mégis bizakodó volt akkor az ünnep. Feszült, mert a nyomor ellen kellett küzdeniük az érdekképviseleteknek. Utólag nézve nem is voltak nyámnyilák. A szombathelyi Munkavállalói Kamara az ünnep előtt kért tájékoztatást a sajtó nyilvánossága előtt a gyárak munkás képviselőitől. A celldömölki ÉLGÉP munkástanácsának elnöke borított: Nálunk a vezetők zsarolják a dolgozókat. Azzal fenyegetőznek, hogy három hónap van hátra, aztán mehetünk az utcára. Úgy akarják tönkre tenni a céget, mint volt Körmenden. Aki szól, az röpül, azokat a vezetőket, akik a munkások pártján állnak, kirúgják.

Aztán még három egykori szocialista, privatizálás alatt álló nagyüzem munkástanácsának vezetője szól: Vasi Húsipar, LATEX, REMIX. Követeljük, hogy számoltassák el a Nagy Sándor-féle MSZOSZ-t, vagyonát pedig arányosan osszák szét... A kormánytól azt várjuk, hogy foglalkozzon a bérből és fizetésből élők gondjaival is. Kérdezzük szombathelyi képviselőinket, Hankó Faragó Miklós és Rácskay Jenő urakat, hogy eddig miért nem szólaltak fel a munkásemberek érdekében?

A feszültség mellett azonban ott a bizakodás. Hatévesek nyilatkoznak Budai Rózsának a karácsonyról, a szombathelyi, Schönherz körúti óvoda nagycsoportosai. Eszter így felel a Kinek van pénze?- kérdésre: Perselyben van a pénzem, sok. Kempingre gyűjtök, addig nem veszem ki. Máté: Egy csokis dobozban tartom a pénzemet. A mama adja, meg anyu, amikor a nagyobb pénzt visszateszi a tárcájába. A testvéremnek gyűjtök, játékra. Marci: Nekem piros bukszában van a pénzem, csatos, de még félig sincs. BMX-et szeretnék, fölmegyek vele a magasba és akkor ugratok. Andris: Van három dinárom, meg két belga frankom és forintom is, de nem költöm el. Pedig anyuék nem vesznek meg mindent. Most is elromlott a kvarcjátékom, de nem vettek helyette. Hát, ha apu lennék, én sem venném meg. Azt mondanám, hogy karácsonykor, majd a Jézuska hoz. Mindent csak a Jézuska hoz. És amikor már nem lesz karácsony, akkor hogyan kapom meg, hogyan? Hogyan... Vajon hogyan élnek ma az akkori hatévesek; Palatin Eszter, Szalai Éva Katalin, Szabó Márton, Németh Máté és Gyöngyi-Incze András?

A bizakodást erősíti az is, hogy hivatalosan bejelentik: II. János Pál 1991-ben Magyarországra látogat. A már akkor rendkívül népszerű lengyel pápa programját is közzé teszik a karácsonyi lapok. Innen tudhattuk meg, hogy a pápa augusztus 19-én, hétfőn délelőtt 10 órakor szentmisét ad a repülőtéren (így is történt, 80 ezer ember előtt). A lelkipásztori látgatás előtt Rómában tárgyalt II. János Pállal dr. Konkoly István vasi megyéspüspök. Aki úgyszintén kiváló személyisége volt a katolikus egyháznak, türelmes és értő politikusa a helyi közéletnek. Mint elmondta, a Szentatya kitartóan érdeklődött a városról és sok minden szóba került.

A többi között a rönöki, meggyalázott Szent Imre templom újjáépítésének ügye, valamint a szlovénekkel és a horvátokkal való kapcsolatok. Mindvégig éreztük a pápa atyai közvetlenségét, érdeklődését és jóakaratú szeretetét. A Szentatya és szombathelyi egyházmegyénk kegyelmekben gazdag, örömteli és békés karácsonyt kíván nem csak a híveknek, hanem városunk és megyénk valamennyi lakójának is.

E gondolatok ma is élők, nem koptatta el tartalmukat az idő. Ám az eltelt húsz év sok minden mást átformált, jó és rossz irányba egyaránt. A társadalom érzékeny, a rendszerváltás idején még megbecsült szenzorjai, a költők, valamit megérezhettek a ránk váró, folytonosan változó, válságokkal terhes jövőből (a mai jelenből). Tábori Ottó sorai a Néma ünnep című költeményből:  Tudom karácsonykor  egyedül leszek, s belém fújnak dölyfös, hideg förgetegek. És erre rímel Pődör György Karácsonyi bíztató-ja is: Csillagokon innen elkallódott álom: miben kéne hinnem,  jaj, hol is találom?