Rektori konferencia: tárgyalják újra az észrevételeket is tartalmazó felsőoktatási koncepciót

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a felsőoktatási törvény vitája során érkezett vélemények felhasználásával átdolgozott koncepciót ismét tárgyalják meg, mielőtt azt a tárca benyújtaná a kormánynak. A rektorok a koncepciót megalapozó felsőoktatási stratégiát tartanak szükségesnek, szerintük a mostani tervezet indokolatlanul csökkenti az autonómiát.

MTI

A szervezet honlapján közzétett állásfoglalás - amelyhez kapcsolva 12 oldalon foglalják össze javaslataikat - rögzíti, a Magyar Rektori Konferencia támogatja, hogy olyan új felsőoktatási törvényt fogadjanak el, amely megteremti a hatékonyabb működés feltételeit, növeli a felsőoktatási képzés színvonalát és szélesíti az intézményi autonómiát.
   
A koncepció tervezete számos pozitív és a minőség irányába mutató elgondolást foglal össze, ugyanakkor több kérdésben egymásnak ellentmondóak a részletek - írták, hozzátéve: figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy ilyen nagy és hosszú átfutási idővel működő rendszer nehezen viseli az ötévenkénti átfogó változásokat. Ezért a stratégiai fontosságú kérdésekre választ adó, koncepcionálisan megtervezett, alapelveiben világos, minden elemében alaposan átgondolt, időtálló törvényt kell alkotni - szögezték le.
   
Az MRK támogatja, hogy az állam minden évben a megelőző évben 18. életévét betöltő korosztály 45 százalékának felsőfokú tanulmányait biztosítja költségtérítés nélkül. Javasolják, hogy erre a felsőoktatási és a költségvetési törvény adjon garanciát.
   
A rektorok többek között azt is indítványozzák: garanciális elemként fogalmazzák meg, hogy a felsőoktatást érintő más jogszabályok ne írhassák felül a felsőoktatási törvény rendelkezéseit. Egy olyan új intézményi struktúra kialakítására is javaslatot tesznek, amely megkülönbözteti az egyetemeken belül a valódi univerzitásokat (kutatóegyetemeket) és a főiskolákon belül a mesterképzést is nyújtani tudó, egyetemi rangú főiskolákat (alkalmazott tudományok egyeteme), valamint a helyi kisebb főiskolákat/szakfőiskolákat. Indítványozzák, hogy az intézménytípusokat pontosan határozzák meg, és így kijelölhetők az egyes intézménytípusok feladatai is.
   
A gyakorlati és akadémiai alapképzés kettőse, a két ciklus és a kétféle felsőoktatási intézmény (egyetem, főiskola) egymás mellettisége olyan mértékben növeli meg a képzési típusok és szintek számát, hogy az nehezen lesz áttekinthető, illetve az egyes típusok elvégzése után megszerezhető diplomák számosságával kell majd számolnunk. A "gyakorlati" és "akadémiai" fokozatok bevezetése ezért nem támogatható - írták.
   
A konferencia üdvözli a doktori képzésbe a predoktori egy év beiktatását, de megfelelőnek találná a képzési idő 36 hónapról 48-ra emelését is. Szorgalmazzák a felsőfokú szakképzés megerősítését is. Az MRK javasolja oktatói életpálya modell meghatározását, hogy az oktatói kinevezéseket ne az intézménytípusok határozzák meg, hanem jól definiált követelményrendszer. Egyetértenek azzal, hogy a szóbeli meghallgatást egyes képzési területeken bevezessék, illetve azzal is, hogy ha egy hallgatót tanulmányi okból elbocsátanak egy intézményből, akkor ugyanazon szakra meghatározott ideig (esetleg 3-5 évig) ne terjeszthessen be újból felvételi kérelmet. Időbeli korlát megfontolását javasolják ugyanakkor, valamint e lehetőség összevetését a kredit-elismerési, szakváltási lehetőségekkel.
   
Az MRK szerint az oktatás és kutatás bármely részletét lehetetlen úgy megtervezni, hogy függetlenítsék azok költségeitől, az azokkal kapcsolatos gazdasági-gazdaságossági kérdésektől. Az oktatási-kutatási autonómiától nem választható el a gazdasági autonómia biztosítása. A tervezet szerintük indokolatlanul csökkenti az autonómiát az is, amikor szervezeti és személyi kérdésekben a mainál részletesebb szabályozást ír elő, hatásköröket von el az intézményektől.
   
Az MRK úgy véli, szükség van egy, a koncepciót megalapozó felsőoktatási stratégia készítésére, kockázatos a felsőoktatási törvény tartalmának rendeletekkel történő megvalósítása, kitöltése, aggályos az intézményi autonómia jelenlegihez képesti korlátozása. Az intézményi struktúra (egyetem, főiskola, állami, egyházi, magán) pozícionálása, ennek garanciái kiemelten fontosak. A finanszírozási koncepció részletes kidolgozása a munka következő szakaszában már nélkülözhetetlen feladat.
   
Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatásról szóló hatályos törvény összetett, néha nehezen követhető szabályokkal határozza meg a felsőoktatás működési kereteit. A törvényből fakadó számos ellentmondás, a felsőoktatással szemben támasztott követelmények koherenciájának hiánya és a felsőoktatási intézményekkel szembeni elvárások tisztázatlansága esetenként működési zavarokhoz, az értékrend torzulásához vezetett. Mindez indokolttá teszi a törvényi keretek átgondolását és egy minőségelvű, a felsőoktatás egészét új alapokra helyező törvény kidolgozását.
   
Azt javasolják és kérik, hogy a társadalmi vita nyomán átdolgozott koncepciót ismét tárgyalják meg a felsőoktatási szakmai szervezetekkel, mielőtt az a kormány elé kerülne. Javasolják, hogy az már csak koncepcionális jellegű, a felsőoktatás stratégiai kérdéseire is választ adó, ténylegesen kormánydöntést igénylő elemeket tartalmazzon.
   
Az MRK észrevételeit, véleményét tartalmazó összeállítást az MRK plénuma egyhangú határozattal fogadta el.

OLDALTÖRÉS: A HÖOK-kal egyeztetett az oktatási államtitkárság

 A HÖOK-kal egyeztetett az oktatási államtitkárság

 A HÖOK-kal egyeztetett az oktatási államtitkárság

 A HÖOK-kal egyeztetett az oktatási államtitkárság

Az új felsőoktatási törvény koncepciójáról egyeztetett az oktatási államtitkárság pénteken a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) delegációjával. Az államtitkárság az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a legkritikusabbnak tartott változások esetében - vizsgák száma, kreditszűrés, hallgatói képviselet - a kibékíthetetlennek tűnő álláspontok kismértékben közeledtek egymáshoz, de a kérdések továbbra is nyitva maradtak.

A közlemény szerint a tárgyalást mindkét fél részéről nyitott hozzáállás jellemezte. Megállapodás született a többi között a munkaerő-piaci kapcsolatok ágazati szinten történő figyelembevételről, a koncepcióba foglalt Bolognai-rendszer kereteinek megtartása melletti szabályozásról, a tehetséggondozást és a tanárképzést érintő osztatlan képzés bevezetésének fontosságáról és a felvételi rendszer minőségjavító változásainak fokozatos bevezetéséről. Egyetértés volt a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat érintő kérdésekben.
   
Az államtitkárság kiemelte: az új oktatásirányítás partnerként kezeli a hallgatókat, ennek megfelelően felajánlotta, hogy az új felsőoktatási törvény végrehajtását szabályozó rendeletek kidolgozásába bevonja a HÖOK képviselőjét.
   
A közleményben felidézték, hogy az államtitkárság harmadik alkalommal folytatott egyeztetető tárgyalást a HÖOK delegációjával az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A megbeszélésen részt vett Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, Vancsó Ödön osztályvezető, Grünwald Tamás politikai tanácsadó, míg a HÖOK képviseletében Körösparti Péter, a szervezet elnöke, Nagy Dávid alelnök és Keresztes Péter, a Műegyetemi Egyetemi Hallgató Képviselet elnöke volt jelen.
   
A HÖOK múlt szombati közgyűlésén elfogadott döntése szerint a hallgatói szervezet nem a lehetséges vizsgák számát maximálná (mint arról korábban szó volt), hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így azt javasolja, hogy annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya.
   
Egy 180 kredites képzés esetén, ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak - indítványozza a HÖOK - szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson.
   
A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében a szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!