Médiatörvény - Martonyi szerint lesznek kiigazítások

A magyar médiatörvényt illetően "meg fognak történni a szükséges kiigazítások" - közölte hétfőn Brüsszelben újságírókkal Martonyi János külügyminiszter.

MTI

Megerősítette, hogy a Neelie Kroes EU-biztos által a törvénnyel kapcsolatban felvetett kifogásokra adott hivatalos magyar választ megküldték az Európai Bizottságnak.

 "Abszolút mértékben meg vagyok győződve arról, hogy meg fogjuk találni a mindenki számára megfelelő megoldást" - fogalmazott a törvénymódosítási készséget jelző magyar válaszlevéllel kapcsolatban Martonyi János.

A kormány elkötelezett az uniós jog érvényesülése mellett

A kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek - írja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes abban az MTI rendelkezésére bocsátott hétfői keltezésű válaszlevélben, amelyben az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagált

A közigazgatási és igazságügyi miniszter mindhárom - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztésével, a jogszabály területi hatályával és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos - bizottsági észrevétel esetében érvel a magyar szabályozás mellett.

Válaszlevelében azt kéri, ha Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos még szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az Európai Bizottság tisztviselőivel. Leszögezi továbbá, hogy ha a bizottság a válaszban szereplő érvek ismeretében továbbra is szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását, a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a bizottságnak folyamatosan beszámoljon.

A tárcavezető emlékeztet: Neelie Kroes elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, köztük az "audiovizuális blogokra" is kiterjeszti. Hangsúlyozza: a jogalkotó célja az volt, hogy pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését, és megítélésük szerint a vonatkozó szabályok ezt a célt szolgálják.

Hozzáteszi: az előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon követelmény, amely 2007-ben az EU számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását. "Előreláthatóan a nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása prognosztizálható, és így a lekérhető tartalmak szerepe jelentősen megnő a közéleti tájékoztatás terén is" - érvel Navracsics Tibor, leszögezve: a politikai pluralizmus megőrzése, a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások műsorszámai tekintetében. 

A miniszter szerint a lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegüknél fogva a nyomtatott és az internetes sajtónál "jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek", így esetükben a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt. Rögzíti egyúttal, hogy a kiegyensúlyozottság a gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető "audiovizuális blogok" esetében nem követelmény.

Navracsics Tibor jelzi, hogy a kormány e megfontolások mellett is kész arra, hogy - ha a bizottság ezt továbbra is szükségesnek látja - a vonatkozó jogszabályokban pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja. A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető - fogalmaz.

Felveti: "megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását". Hozzáteszi, szintén elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség.

A származási ország elvével összefüggésben megfogalmazódott kifogással, nevezetesen azzal kapcsolatban, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra a magyar szabályozás alapján bírság szabható ki, Navracsics Tibor egyebek közt úgy reagál: a magyar kormány álláspontja szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-s irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelvvel összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig.

Egyúttal leszögezi, ha a bizottság továbbra is úgy véli, hogy az irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Nem tartja megalapozottnak a Neelie Kroes levelében harmadikként szerepeltetett, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos aggodalmat, "mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját". Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat - mutat rá a miniszter.  Szerinte a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére - teszi hozzá Navracsics Tibor.


Személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak az "üzengetések és félreértések" elkerülésére - közölte hétfőn a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, megerősítve: nyitottak a változtatás lehetőségére.

OLDALTÖRÉS: MSZP: a kormány válaszlevele nem oszlatja el az aggályokat

 

 

 

MSZP: a kormány válaszlevele nem oszlatja el az aggályokat


Az MSZP szerint a kormánynak az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásaira reagáló válaszlevele nem alkalmas a testület által jelzett komoly aggályok eloszlatására, még nem felel meg annak, hogy a jogszabályt összhangba hozza az Európai Unió értékrendjével és szabályaival.


Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Neelie Kroes médiaügyi biztosnak írt levelében hangsúlyozza: a kabinet elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog támasztotta követelményeknek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter mindhárom - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztésével, a jogszabály területi hatályával és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos - bizottsági észrevétel esetében érvel a magyar szabályozás mellett.

Kovács László, az MSZP alelnöke, valamint Lendvai Ildikó és Mandur László szocialista országgyűlési képviselők az MTI-hez hétfőn eljuttatott közös közleményükben hangsúlyozzák: pártjuk azt szeretné, ha a médiatörvény körül kialakult éles vita mielőbb rendeződne, és nem rontaná tovább a magyar uniós elnökség megítélését.

Az ellenzéki politikusok üdvözlik, hogy a kormány hétfőn "végre elküldte "a választ Neelie Kroes-nak, noha az szerintük még nem felel meg annak, hogy a médiatörvényt összhangba hozza az Európai Unió értékrendjével és szabályaival.

A képviselők felidézik, hogy az MSZP a médiatörvény parlamenti vitájában részletesen kifejtette véleményét és a "demokrácia, a sajtószabadság védelme érdekében 88 módosító indítványt tett". Ezek a változtatások összhangba hozták volna a törvényt az európai uniós normákkal, ám azokat a kormánytöbbség kivétel nélkül elutasította - fűzik hozzá.

Kiemelik: a "kormány és az Európai Bizottság közötti vitába természetesen nem tudunk beleszólni", de a médiatörvény összhangba hozása az uniós értékrenddel a demokrácia és a jogállam érdekei, valamint a sajtószabadság érvényesülése miatt elengedhetetlen.

Az ellenzéki politikusok megjegyzik továbbá, hogy a soros uniós elnökséget betöltő országokban "egyfajta tűzszünet" szokott életbe lépni a kormányzat és az ellenzék között. "Ennek azonban az a feltétele, hogy a kormány ne hozzon olyan döntéseket, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek korlátozzák a demokráciát, rombolják a jogállam intézményrendszerét" - fejtik ki a szocialisták.

Hozzáteszik: az "MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy ne feltételezzen semmiféle nemzetközi összeesküvést, hanem vonja le a médiatörvény és az elmúlt hónapokban tett, a demokráciát, a jogállamiságot romboló lépések miatt kialakult éles hazai, valamint nemzetközi vita tanulságait".

 

OLDALTÖRÉS: Svájci lap: politikai rezignáltságba süllyed a magyar fiatalság


Svájci lap: politikai rezignáltságba süllyed a magyar fiatalság


Svájci lap: politikai rezignáltságba süllyed a magyar fiatalság


Svájci lap: politikai rezignáltságba süllyed a magyar fiatalság


A magyar fiatalok politikai vélekedéséről közölt hosszú riportot a Neue Zürcher Zeitung hétfői száma.

A tekintélyes svájci napilap újságírója budapesti riportalanyaival folytatott beszélgetések alapján a fiatalok körében uralkodó politikai rezignáltságról számol be. A fiatal generáció korrupcióra és a párbeszéd kultúrájának hiányára panaszkodik - emelte ki az alcímben.

Aki valamelyik pártra szavaz, az jobb választási lehetőség hiányában teszi. "Nálunk nem valakire, hanem valaki ellen szavaznak" - mondja egyikük.

Egy budai sörözőben beszélgető baráti társaság tagjait a jelek szerint nem foglalkoztatják a médiában hallható figyelmeztetések, hogy Magyarország totalitárius kormányzás felé halad. Politikáról csak akkor beszélnek, amikor arról kérdezik őket. Mint mondják, arra a pártra szavaznak, amelyiket a legkevésbé rossznak tartják, tiltakozásként a még rosszabbak ellen.

A jelenlévők egyetértenek abban is, hogy ha vitára kerül a sor, politikai beállítottságtól függően könnyen nácinak vagy kommunistának kiáltják ki egymást a vitapartnerek.

A médiatörvényről megoszlanak a vélemények attól függetlenül, hogy kire adták a voksukat a nyilatkozók. Van, aki, noha "nem szereti Orbánt", eltúlzottnak találja az EU reakcióját, szerinte ki kell várni, hogyan működik a jogszabály a gyakorlatban. Egy Fidesz-szavazó riportalany szerint "első látásra nyugtalanító" a törvény. Ha csak a média minőségének javítása a cél, akkor közömbös a számára, de ha korlátozza a sajtószabadságot, akkor kész "a barikádokra menni". 

A többséget azonban jobban aggasztja a munkanélküliség, az áremelkedés és a korrupció. Korrupciót a szocialista pártnak és a Fidesznek egyaránt felrónak. László, a bár üzletvezetője saját tapasztalataira hivatkozva arra panaszkodik, hogy "miniszterek barátai jövedelmező állami megbízásokat söpörnek be". Ő a Jobbikra szavazott, a Trianon-emléknap bevezetését jó dolognak tartja, de a trianoni határok visszaállítását nem tartja reálisnak.

Nyolc év szocialista kormányzás után sokan úgy gondolják, hogy a rendszerváltás ellenére nem sok minden változott - mondja egy 30 éves építésznő. A kormány, "amelyben volt kommunisták ültek", korrupt volt - teszi hozzá. Mint mondta, a környezetében sokan azért szavaztak a Fideszre, mert változást akartak.

A nagyobb magyar lapok az egyik vagy a másik nagy párthoz állnak közel és gátlástalanul rágalmazzák ellenfeleiket - mondta a svájci lapnak egy Fidesz-szavazó fiatal jogász. Ő részben azért adta voksát a Fideszre, mert munkaadója "szoros kapcsolatban áll" a párttal, másrészt a családjában hagyományos politikai irányultság miatt. A médiatörvényt illetően úgy látja, ki kell várni, hogyan alakul a jogi gyakorlat. Reméli, hogy a törvény gátat vet a gyakori hamis tudósításoknak és rágalmazásoknak, ugyanakkor úgy véli, hogy "a kormány vélhetően saját céljaira is vissza fog élni" vele. A riportalany szerint Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban megjelent vitatott cikkében olvashatóhoz hasonló kijelentéseivel "alig talál támogatókra". Elismeri, hogy a rasszizmus és az antiszemitizmus probléma - írta a lap. De hogy a Fidesz ilyen tendenciákat támogat, azt a párt ellenzői sem hiszik - tette hozzá.

A Napi Gazdaságnak a svájci lapnak nyilatkozó munkatársa, habár tőzsdei újságíróként személy szerint nem érzi fenyegetve magát, úgy látja, másokat öncenzúrára kényszeríthet a törvény, "mert senki sem tudja pontosan, mit büntetnek majd vele". A kormányfőnek populizmust vet a szemére, a magyar politikai rendszer jövőjéről úgy vélekedik, "autoriterebb és centralizáltabb lesz", de Magyarország demokrácia marad.

A cikk a másik párt követőinek kijelentésével szembeni általános bizalmatlanságról ír, s arról, hogy a másik oldallal szembeni tényszerű bírálat egyik oldalon sem talál meghallgatásra. Emellett egy diplomás fiatal annak a véleményének ad hangot, hogy a szocialistáknak felrótt korrupciós ügyek nem kitalált történetek, de a Fidesz "elterelő hadműveletként" kihasználja ezeket.

OLDALTÖRÉS: Személyes egyeztetést javasol az Európai Bizottságnak a kormány

 Személyes egyeztetést javasol az Európai Bizottságnak a kormány

 Személyes egyeztetést javasol az Európai Bizottságnak a kormány

 Személyes egyeztetést javasol az Európai Bizottságnak a kormány

Kovács Zoltán ezt azután mondta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kabinet elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira.

Az államtitkár a levél ismertetését követően közölte: nyitottak arra, hogy a médiaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban "az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén a változtatás lehetőségét megnyissuk". Az "üzengetések és félreértések" elkerülése érdekében azonban személyes, illetve szakértői egyeztetést javasolnak az Európai Bizottsággal, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában megtörténhessen - mondta.

Kovács Zoltán emlékeztetett: Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben fordult hozzájuk. "Ennek szellemében születtek a válaszok is" - jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: "minden ilyen dolog spekuláció". Arra a kérdésre pedig, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az online sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatási szabályok hatálya alól, Kovács Zoltán azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre válaszoljon.

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.


OLDALTÖRÉS: Médiatörvény - Die Welt-riport a médiatörvény ellenzőiről

 
Médiatörvény - Die Welt-riport a médiatörvény ellenzőiről

 
Médiatörvény - Die Welt-riport a médiatörvény ellenzőiről

 
Médiatörvény - Die Welt-riport a médiatörvény ellenzőiről


Elvégre európaiak vagyunk, az EU közepén címmel közölt budapesti riportot hétfőn a Die Welt, alcímében megállapítva: Budapesten ellenállás kezd kibontakozni az új médiatörvénnyel szemben.

Thomas Rose, a német konzervatív újság munkatársa felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég az Európai Parlament előtt "a magyar nép megsértésének" minősítette a vitatott médiatörvényt bíráló külföldi hangokat.
"Önöknek valószínűleg inkább az nem tetszik, hogy hazánkban kétharmados többséggel bíró kormány van hatalmon" - felelte Orbán a bíráló EP-képviselőknek.

Nem csak Brüsszel figyelmeztette nyomatékosan a héten Budapestet a törvény módosítására: Magyarországon is kezd megfogalmazódni a bírálat Orbánnal szemben - folytatódik a riport. Rose idézi Förkel Róbert fiatal mérnököt, aki saját tiltakozó csoportot hozott létre a Facebookon; ehhez időközben már 76 ezren csatlakoztak. Förkel szerint a médiatörvényt el kell dobni, és teljesen újat kell kidolgozni.

A német lap tudósítója fölkereste Molnár Pétert, aki egykor Orbánnal együtt kezdett politizálni a Fideszben. Ugyanabban a kollégiumban laktak, és politikai meggyőződéseik is közösek voltak. Amikor Orbán a liberális Fideszt jobboldali-nemzeti irányvonalra terelte át, Molnár kilépett, és egy másik liberális párthoz csatlakozott. Szerinte a sajtószabadság kulcskérdése az, vajon a kormányon lévőknek sikerül-e "önmérsékletet" tanúsítaniuk a kritikus hangú sajtóval szemben. "Hatalomra jutva még a legliberálisabb politikus is jellempróbán esik át: képes-e elviselni a bírálatot, vagy pedig szembefordul a bírálat forrásával, és megpróbálja megsemmisíteni azt" - fogalmaz Molnár, a Közép-Európai Egyetem tanára. Szerinte az új jogszabály, amelynek értelmében a médiafelügyelet szerveiben kizárólag a kormánypárt emberei foglalnak helyet, alkotmányellenes, mivel korlátozza a sajtószabadságot.

A német újságíró ellátogatott a Tilos Rádió szerkesztőségébe is. Kovács Kinga szerkesztő azt állítja: nem véletlen, hogy a médiaellenőrök első intézkedése őket sújtotta. "Zavarja őket, hogy nálunk mindent szabad, az emberek mindent maguk csinálnak, és nincs mit ellenőrizni" - mondja. A riport a Kossuth téri tüntetésről szóló tudósítással ér véget.

OLDALTÖRÉS: LMP: a kormány a hazai szereplőkkel is egyeztessen a médiatörvényről

 LMP: a kormány a hazai szereplőkkel is egyeztessen a médiatörvényről

Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal (EB), hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a médiatörvényről - mondta hétfőn az MTI-nek nyilatkozva Karácsony Gergely (LMP).

 LMP: a kormány a hazai szereplőkkel is egyeztessen a médiatörvényről

Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal (EB), hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a médiatörvényről - mondta hétfőn az MTI-nek nyilatkozva Karácsony Gergely (LMP).

 LMP: a kormány a hazai szereplőkkel is egyeztessen a médiatörvényről

Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal (EB), hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a médiatörvényről - mondta hétfőn az MTI-nek nyilatkozva Karácsony Gergely (LMP).

A politikus "nagyon sajátosnak" nevezte, hogy a törvényről a nemzeti együttműködést hirdető és a szavai szerint az ország önállóságának visszaszerzését célként kitűző kormány csak az Európai Bizottsággal hajlandó tárgyalni. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban ugyanis a kormánypártok semmilyen egyeztetést nem tartottak a belföldi szereplőkkel. Szavai szerint azt egy "törvénykezési cunami részeként" terjesztették be és "toltak át a parlamenti darálón".

Úgy vélte: a törvény számos olyan problémát is felvet, amelyeket nem említettek az EB levelében. Kijelentette, hogy az EB által felvetett kritikák csak az unió egységes médiapiac kialakításával kapcsolatos irányelveire vonatkoznak. Az LMP viszont aggályosnak tartja a jogszabálynak a szólás- és médiaszabadságot korlátozó pontjait is.

Navracsics Tibor az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagáló válaszlevelében azt írta, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter mindhárom - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztésével, a jogszabály területi hatályával és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos - bizottsági észrevétel esetében érvel a magyar szabályozás mellett.

Válaszlevelében azt kéri, ha Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos még szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az Európai Bizottság tisztviselőivel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!