Médiatörvény: szelíd levél Brüsszelből

Szelíd levél Brüsszelből címmel közölte bécsi tudósítója írását pénteken a Süddeutsche Zeitung annak a levélnek a kapcsán, amelyet az Európai Bizottság küldött a magyar kormánynak a médiatörvénnyel összefüggésben.

MTI

Michael Frank, a liberális újság tudósítója szerint a levél "a tehetetlenség dokumentuma", amely arról tanúskodik, hogy a bizottság nem tud mit kezdeni az emberi és az alapvető jogokról megfogalmazott elveivel. A levelet Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős biztos írta, nem pedig Viviane Reding, aki az alapvető jogok dolgában illetékes. "A levélben az EU nem követeli a médiatörvény azon cikkeinek megváltoztatását, amelyek a sajtószabadság korlátozását jelentik.

A média jogi szabályozása ugyanis nem Brüsszel, hanem a tagállamok hatáskörébe tartozik. Nyilvánvalóan az Európai Néppárttal egyeztetve - amelyhez Orbán pártja, a Fidesz is tartozik -, a bizottság azt sem vizsgálta, milyen következményeik lehetnek az új magyar törvényeknek az alapvető jogokra" - írta Frank.

A cikk szerint a levél túlnyomórészt formalitásokra szorítkozik: (a törvény) sérti a származási ország elvét; a kiegyensúlyozottság kötelezettsége homályos; a bejegyeztetési kötelezettség aránytalanul merev. A hírek és kommentárok ellenőrzésére a levél nem tér ki. Az új médiafelügyeleti hatóság politikai túlsúlyát mint demokratikus értelemben megkérdőjelezhető körülményt csak óvatosan érinti a levél, s változtatásokat sem kér Budapesttől.

Nem szól a levél arról, hogy a médiahatóság és az alája rendelt médiatanács a jövőben saját hatáskörben dönti el, ki vét az új szabályok ellen, és szabadon határozhat a büntetés mértékéről - jegyezte meg a német tudósító. A levél csak halványan utal arra, hogy a fenti testületekbe nem - mint parlamenti viszonyok esetén szokásos - társadalmi erők delegálnak tagokat, hanem kizárólag a parlamenti többség, azaz Orbán kormánypártja, a Fidesz. Ráadásul a miniszterelnök sajátkezűleg nevezi ki a hatóság és a tanács elnökeit, mégpedig egy parlamenti ciklusnál jóval hosszabb időre.

Nem kifogásolja a brüsszeli levél az információforrások védelmének felszámolását, holott ez a védelem képezi a szabad tudósítások egyik pillérét. Kroes mindazonáltal szóvá teszi, hogy az összes médiumra kötelező kiegyensúlyozottság előírása homályos, így azt a Fidesz által ellenőrzött testületek szabadon értelmezhetik. Ezáltal pedig a kormány közvetlenül befolyásolhatja a tartalmakat. 

Nem tér ki a levél arra a törvényre sem, amely lehetővé teszi állami cégek alkalmazottainak indoklás nélküli elbocsátását, miáltal a közszolgálati médiumok összes dolgozójának egzisztenciáját kiszolgáltatja az önkénynek. 

A kifogásolt pontokban is akadnak csapdák. Az EU-ban hatályos származási hely elve kimondja: azok a médiumok, amelyek egy EU-államból egy másikba sugároznak műsort, csak a hazai törvények hatálya alá esnek, és ezért nem zárhatók ki más EU-országok piacáról. Budapest ezzel szemben így érvel: az új médiatörvényben lévő korlátozások csupán a pornográfia, antiszemitizmus, rasszizmus, náci propaganda kiszűrését szolgálják.

"Nem kell Orbánhoz hasonló tehetséges populistának lenni ahhoz, hogy azt sugalljuk a magyaroknak: az EU megpróbálja rákényszeríteni Magyarországot arra, hogy mindezt a mocskot, ha az interneten át érkezik külföldről, belföldön is engedélyezze - írja a német újság tudósítója. - Ráadásul külföldi elektronikus médiumok olyasmit is megtehetnek, ami magyar tartalomszolgáltatóknak nem engedélyezett. Az efféle állítások olajat öntenek a magyar lelkek nacionalista lelkesedésének lángjaira, aminek Orbán és a Fidesz az elsöprő választási győzelmet köszönhette."

A Süddeutsche Zeitung tudósítója végül megállapítja: "Orbán kormánya a végén, legalábbis saját honfitársai előtt, Európa igazi erkölcsi intézményeként prezentálhatná magát. Különösen azért, mert a brüsszeli kifogások eddig meg sem említették a mindent átfogó demokratikus alapelvet: azt, hogy a médiumoknak kell (a parlament és a civiltársadalom mellett) a hatalmat ellenőrizni, nem pedig a hatalomnak a médiát, ahogyan ez a jövőben Magyarországon történni fog."

OLDALTÖRÉS: Politológusok: nem várható kötelezettségszegési eljárás

Politológusok: nem várható kötelezettségszegési eljárás

Politológusok: nem várható kötelezettségszegési eljárás

Politológusok: nem várható kötelezettségszegési eljárás

Még az informális szakaszban lezárulhat a magyar médiatörvény európai uniós vizsgálata, így az ügyben várhatóan nem indul kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben az MTI által megkérdezett politológusok szerint.

Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője a médiatörvény lehetséges vizsgálataira kitérve emlékeztet: míg az Európai Parlament csak politikai nyomásgyakorlásra képes, addig az Európai Bizottságnak már jóval szélesebb eljárási jogköre van, amelybe természetesen számos politikai szempont is vegyülhet.
   
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján a bizottság kizárólag a közösségi jog valamely elemének megszegése esetén indíthat úgynevezett kötelezettségszegési eljárást, amelyben jelen esetben megvizsgálhatja például, hogy a magyar médiatörvény beleütközik-e az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvbe, a letelepedés vagy a szolgáltatások szabad áramlásának alapelvébe, esetleg az Alapjogi Charta előírásaiba - fejti ki az elemző.
   
A Nézőpont Intézet munkatársa ugyanakkor a hivatalos eljárás előtti informális szakaszt tartja a vizsgálat leglényegesebb pontjának, hiszen a bizottság ekkor - a jelenlegi esethez hasonlóan - tájékoztatást kér az érintett tagállamtól, amelyre az érdemben reagálhat.
   
Szánthó Miklós úgy látja, közösségi jogi szempontból a médiatörvény körüli vitának "nagyobb a füstje, mint a lángja". Az elemző Neelie Kroes médiaügyi biztos és a magyar kormánytagok elmúlt időszakban tett megállapításai alapján azt feltételezi, hogy már a vizsgálat informális szakaszában rendeződhet a médiatörvény körül kialakult vita, mivel a biztos által felhozott kifogások közül csak a származási ország elvével kapcsolatos probléma okozhat "komolyabb fejtörést".
   
A Nézőpont Intézet munkatársa szerint nem érinti a törvény lényegi elemeit, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alól kikerülnek-e a lekérhető médiaszolgáltatások, vagy hogy lazítanak-e a korábbi szabályozásnál egyébként enyhébb regisztrációs kötelezettségen. A felmerült problémák pedig technikai értelemben - ahogy arra a kormány ígéretet is tett - hamar orvosolhatóak a törvényalkotás által - fűzi hozzá.
   
Kiemeli: amennyiben a bizottság a kabinet válaszlevele után csak a fent említett pontokban kér módosítást, az bizonyíték lehet a kormány számára, hogy nincs érdemi gond médiatörvénnyel, az ellenzék pedig a továbbiakban legfeljebb az Alkotmánybíróság eljárásában bízhat.
   
Szánthó Miklós ugyanakkor azt is megjegyzi, ha egy tagállam a vizsgálat egyetlen szakaszában sem tesz eleget a bizottság megállapításainak, akkor a brüsszeli testület az Európai Bírósághoz fordulhat, amely végső esetben bírságot is kiszabhat a tagállamra.
   
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a legradikálisabb politikai eszköz az lenne, ha az Európai Tanács megállapítaná, hogy Magyarország megszegi az unió alapvető értékeit, azonban véleménye alapján sem ilyesmire, sem bírósági szakaszba jutásra nem kell számítani a médiatörvény ügyében.
   
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szintén azon az állásponton van, hogy Magyarországnak nem kell kényszerítő bírság kiszabásával számolnia, mivel ez csak egy rendkívül hosszadalmas folyamat eredményeként történhetne meg, ami alatt az "érzékelhetően meghátrált" kormány nyugodtan tehet a szankciók elkerülése érdekében.
   
Kiemeli ugyanakkor, hogy Neelie Kroes - magyar kormánynak írt levelében - azt állítja, hogy a magyar médiatörvény ellenkezik az ország uniós kötelezettségvállalásával, vagyis amennyiben a kormány a kiszabott határidőre nem teljesíti a szükséges lépéseket, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bíróságnál.
   
A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint a médiatörvény ügyében mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartája bír kitüntetett jelentőséggel, amelynek 11. cikkelye deklarálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát.
   
Filippov Gábor szerint a médiatörvény egészének visszavonására nagyon kevés esély látszik, "egyrészt azért, mert az elmúlt hónapok elkeseredett belpolitikai csatái után az igen súlyos presztízsveszteséggel járna a kormányra nézve, másrészt pedig, mert ilyen drasztikus lépésre várhatóan egyik uniós intézmény sem szólítja a kormányt".
   
Az elemző szerint azonban a törvény egyes részeinek "nem az ellenzék, hanem egy magasabb tekintély nyomására történő érdemi módosítása" akár a kompromisszumkészség képzetét is keltheti a kormánnyal szemben, ami kisegíthetné a kabinetet a december óta tartó, nyomasztó nemzetközi és belpolitikai légkörből.
   
Filippov Gábor aláhúzza, hogy a bizottsági vélemény "kurucos félresöprése súlyos diplomáciai és politikai rövidlátás lenne, és komoly következményekkel járhatna". A magyar kormánynak ugyanis a soros elnökség során amúgy is érzékeny kérdésekben, ügyes érzékkel kell kompromisszumokra törekednie a tagállami érdekek között, eközben pedig nem engedheti meg magának, hogy normaszegése miatt "ellenszélben próbáljon egyensúlyozni" - fejti ki az elemző.
   
Hozzáteszi: nem véletlen, hogy Orbán Viktor a múlt heti strasbourgi EP-vita óta feltűnően készségesnek mutatkozik a médiatörvény módosításában és a héten a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár után Martonyi János külügyminiszter is hangsúlyozta a kormány megegyezésre való törekvését.
   
A Magyar Progresszív Intézet elemzője megjegyzi, a jelek szerint a módosítások nem érintik az "új médiaszabályozás egyik legérzékenyebb elemét", a tisztán kormánypárti médiatanács összetételét.

OLDALTÖRÉS: Szanyi: a magyar szocialisták rutinszerű tájékoztatást adtak az EP-nek

Szanyi: a magyar szocialisták rutinszerű tájékoztatást adtak az EP-nek

Szanyi: a magyar szocialisták rutinszerű tájékoztatást adtak az EP-nek

Szanyi: a magyar szocialisták rutinszerű tájékoztatást adtak az EP-nek

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja szerint pártja európai parlamenti frakciója a kormánypárti vádakkal ellentétben csupán egy "teljesen rutinszerű tájékoztató anyagot" állított össze a brüsszeli képviselőknek. A politikus szerint az összesen 16 oldalas dokumentumban egyebek mellett vezető nyugat-európai politikusoktól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől származó idézetek, valamint a nemzetközi sajtó médiatörvényre adott reakciói és tizenhárom európai vállalat Európai Bizottságnak írt levele található.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke csütörtökön egyebek mellett azt mondta, hogy a szocialisták Magyarországot lejárató kampányt folytatnak. A fideszes politikus minderről azzal összefüggésben beszélt, hogy a Magyar Nemzet csütörtöki számában arról írt: a magyar szocialista delegáció egy a magyar kormányt lejárató levelet köröztetett az EP-ben napokkal azelőtt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta a magyar uniós elnökség programját a strasbourgi intézmény ülésén.
   
Szanyi Tibor ezzel szemben pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az MSZP európai parlamenti képviselői mindössze egy 16 oldalas összefoglalót állítottak a médiatörvény "szövegkörnyezetéről", abban "egyetlen egy originális állítás nincs".
   
Az ellenzéki képviselő "horrorba illőnek" nevezte Kósa Lajos mondatait, amelyek szerint a "napnál is világosabb", hogy a szocialisták állnak a kormányt lejáratni kívánó kampány mögött.
   
Az MSZP elnökségi tagja ezért a sajtótájékoztató végén postára adott egy Kósa Lajosnak címzett, a magyar szocialista delegáció által írt eredeti, angol nyelvű levelet, illetve annak "udvariassági fordítását" tartalmazó borítékot.
   
Szanyi Tibor arra kérte a kormánypárti politikust, olvassa el a anyagot és amennyiben ezek után is úgy érzi, hogy az MSZP lázít az Európai Parlamentben, akkor látni fogja, hogy azt csak Orbán Viktor miniszterelnök beszédeinek idézésével teszi.
   
"Ha ettől fellázad Európa, akkor azt meg is értjük, hiszen ezek a beszédek rengeteg hazugságot tartalmaznak" - fűzte hozzá.
   
Török Zsolt, az MSZP szóvivője a sajtótájékoztatón kiemelte: úgy érzik a Fidesz csak a figyelmet szeretné elterelni arról, hogy egy "olyan igazságtalan adórendszert vezetett be, amely a minisztereknek és államtitkároknak kedvez (...), a dolgozók, az alkalmazottak, vagy éppen a kisvállalkozók zsebéből pedig kiveszi a pénzt".
   
Felidézte továbbá, hogy a kormánytöbbség egy olyan nyugdíjtörvényt fogadott el, amellyel "tönkreteszik az egész nyugdíjrendszert".
   
A szocialisták szóvivője szerint Orbán Viktor hiába mondta korábban, hogy az energiaárak emelkedését meg lehet állítani a határokon, hiszen "most azt látjuk, emelkedik a gáz és villamosenergia ára is".
   
Hozzátette: arról sem szabad megfeledkezni, hogy az üzemanyagok ára még mindig az egekben van és a forint árfolyama sem stabilizálódott a devizahiteleseket megnyugtató mértékben.
   
Török Zsolt megjegyezte még, hogy amennyiben a parlament elfogadja Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatát, akkor több településen is akár 40 százalékkal emelkedhet a távfűtés ára.

OLDALTÖRÉS: Tiltakozik a magyar kormány politikája ellen egy osztrák írószövetség

 

 

 

 Tiltakozik a magyar kormány politikája ellen egy osztrák írószövetség

Nyílt levélben tiltakozott a magyar kormány politikája ellen csütörtökön egy osztrák írószövetség, "nacionalistának és rasszistának" nevezve a kormány irányvonalát.
   
Az Írók és Írónők Érdekképviseleti Közössége (IG Autorinnen Autoren) az APA osztrák hírügynökséghez eljuttatott levelében kinyilvánította szolidaritását magyar művész kollégáikkal és a magyar médiatörvény "kozmetikai korrektúrájánál több" változtatást követelt.
   
Jelenleg nem csupán annak az "uszításnak" a folytatása zajlik, ami már a Magyarországról származó Paul Lendvai publicista ellen is megindult - vélekedtek az aláírók. Sokkal inkább a magyar kormány szolgáltatja "a legjobb bizonyítékot arra, hogy miről szól a médiatörvényük: a kormánnyal szemben kritikus média szorongatásáról és az új, nacionalista és rasszista kormánykurzus megvalósításáról saját médiaorgánumai révén" - írták. A hírügynökség ismertetése szerint a közlemény ezzel többek között Bayer Zsolt publicistának a "kormányközeli" Magyar Hírlapban megjelent cikkére utal, amelyben a közíró a médiatörvény bírálatával összefüggésben szélsőjobboldali szabadcsapatok 1919-es vérengzésére utalt.
   
A szövetség bírálta az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) is, amely a múlt héten közleményben állt ki a magyar kormány kultúrpolitikája és az új médiatörvény mellett. Ezeket Johannes Hübner Európa-politikai FPÖ-szóvivő "egy demokratikus állam szabályozásaként legitimnek" és "teljesen indokoltnak" nevezte - idézték fel. Az FPÖ "hasonló impulzusokat" kíván a maga számára is a következő választások után, amikor reményei szerint a legerősebb osztrák párt lesz.
   
"Egy kormánypolitikai szintű antiszemitizmus visszatérése Ausztria közvetlen szomszédságában" az osztrák értelmiségiek számára is saját üggyé teszi "a jelenlegi eseményeket" - írta a szövetség. Az Európai Uniót a médiatörvény vizsgálata során "hajthatatlan magatartásra" szólították fel.
   
A nyílt levelet mások mellett Gerhard Ruiss a szövetség elnöke és Elfriede Jelinek Nobel-díjas írónő írta alá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!