Moszkva és Peking között dőlhet el a Vát-porpáci reptér sorsa

"A törvénymódosítástól kezdve, a különböző előtanulmányokon, légszerkezetei és beruházási terveken át minden szükséges dokumentáció rendelkezésre áll, s az is pontosan tudott, hogy a projekt milyen és mennyi hasznot hoz a környező településeknek, a megyének és az egész országnak. A kínaiak által támogatott Vát-porpáci Savaria Airport előkészítettsége ennek megfelelően lehetővé tenné a munkák gyors elindítását, a háttérben zajló gazdasági, politikai csaták azonban korántsem tűnnek még lefutottnak."

Ezeket a sorokat tavaly december elején vetettük papírra, amikor is a gazdasági, politikai zuhanyhíradóban már arról lehetett hallani, hogy Vát-Porpác helyett a kormány inkább Mezőkövesd térségében látná szívesen az eredetileg ide tervezett repteret és logisztikai bázist.

Az érvek csatájáról szólva a Savaria Airport-projekt előkészítését végző SIA-Port Kft. ügyvezetője, Barta Balázs az említett cikkben a vasi országgyűlési képviselők megnyilatkozásaira hivatkozva rámutatott: a reptéri beruházásnak máshol nincs ekkora gazdasági, politikai támogatottsága. Barta Balázs legalább ennyire fontosnak mondta, hogy az ország kormánya nevében eljáró Kínai Villamos- és Gépipari Export-Import Kereskedelmi Kamara a SIA-Port Kft. beruházása mellett tört lándzsát, s adott engedélyt annak állami finanszírozásához.

Eme kecsegtető lehetőségről december elején minden bizonnyal Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is értesül(hetet)t, méghozzá első kézből, hiszen, mint azt Barta Balázstól megtudtuk: a kínai-magyar gazdasági vegyes bizottság decemberi ülésén járva a politikus Pekingben találkozott a tervezett beruházás lebonyolításával megbízott vállalat, a Shanghai Construktion Group vezetőivel. A hírek szerint a kínai fél január 27-éig várja a magyar kormány válaszát, ellenkező esetben - értesüléseink szerint - Lengyelországban építi fel európai hídfőállását.

Barta Balázsnem kívánt elébe menni a dolgoknak, felvetésünkre mindössze annyit mondott, hogy Gdansk városa már jó ideje lobbizik a reptér-projekt megszerzése érdekében.

Az érthetően óvatos üzletembernél jóval markánsabban fogalmazott Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint a reptéri beruházás elveszítésével legfőbb gazdasági kitörési pontját veszítené el a megye, s értelemszerűen az adóbevételek kiesése miatt az egész ország is megsínylené, ha a projekt Lengyelországba kerülne.
 
- A rendelkezésre álló információk szerint a kínaiak világosan kinyilvánították, hogy Magyarországon a Vát-porpáci terület érdekes számukra, itt szeretnének építkezni. A háttérbeszélgetések alapján persze lehet sejteni, hogy kiknek és miért lenne fontos Mezőkövesdre vinni a beruházást, én azonban továbbra is bízom abban, hogy a vasi politikusok szándéka és lobbiereje van annyira erős, hogy képviselni tudják az itteniek javát szolgáló észérveket. Ellenkező esetben... Nos, az hatalmas kudarc lenne mindannyiunk számára, és a jövőt illetően sokakat elbizonytalanítana - fogalmazott Cseri József, aki szerint nyilvánvaló, hogy a kínai beruházás munkahelyek százait, komoly gyártási és logisztikai beruházásokat hozna a térségbe, nem beszélve arról, hogy a régió közlekedési problémáinak megoldását is elősegíthetné. A beruházás ugyanis a közúti áruforgalomra is hatással lenne, ami alapos indok lehet a 86-os főút évek óta húzódó rekonstrukciójának felgyorsítására. Erre a reptéri projekt nélkül vajmi kevés az esély.
 
(Aki szeretné jól felbosszantani magát, annak ajánljuk figyelmébe ajánljuk dossziénkat, amelyben összegyűjtöttük a 86-os úttal kapcsolatosan az elmúlt években elhangzott ígéreteket és megvalósult építkezéseket.)
 
Visszatérve a kamarai alelnök mondandójához: Cseri József szerint a reptéri és a szükséges útfejlesztések nélkül a megye gazdasága tovább marginalizálódik, a működő tőke messzire elkerüli, s így még kevésbé tudja kihasználni kedvező földrajzi fekvését.

Végül néhány információ a rivális repülőtérről. Egy 2008-ban megkötött szerződés szerint a mezőkövesdi volt szovjet katonai repülőtér 600 hektáros területén logisztikai, illetve polgári repülőtér létesül az ír-magyar Fieldstone Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. irányításával. Peter Dolan ügyvezető akkori ígérete szerint az első gépek 2010-ben indultak volna, erre azonban nem került sor. Lapértesülések szerint a választási kampányban elhangzott: az idei évben kedvező bejelentések várhatók a kövesdi reptér ügyében.

Az egyik helyi lap fórumán ez is olvasható: A kassai és a debreceni repülőtér évente több száz milliós veszteséget termel. Mezőkövesdnek a kis távolságok sem kedveznek, hiszen Budapestről gyakorlatilag majdnem mindenhová el lehet jutni 2-3 óra alatt, átrakó bázist pedig csak oda telepítenek, ahol ezt a gazdasági erő indokolja.

MOSZKVA IS HÍDFŐÁLLÁST ÉPÍTENE

Orbán Viktor múlt novemberi moszkvai látogatása kapcsán a Napi Gazdaság azt írta, hogy szándéka szerint Putyin európai kereskedelmi hídfőállást építene ki Magyarországon. A tervbe vett vízi, közúti, vasúti közlekedést összefogó új közlekedési rendszer egy légi csomóponttal egészülne ki, ennek helyszíne pedig Mezőkövesd volt szovjet katonai bázisa lenne, melynek fejlesztésében a lap szerint Demján Sándor, illetve a mögötte álló cégek is részt vállalnának.