Zuschlag-per: január végén hirdet határozatot a táblabíróság

A Szegedi Ítélőtábla január 31-én hirdet határozatot a Zuschlag János és társai ellen folyó perben - közölte a pénteki tárgyalási nap végén Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A kedden kezdődött fellebbviteli tárgyaláson Horányi Miklós ügyész az első fokon kiszabott büntetések súlyosítását kérte, és azt indítványozta, hogy a vádlottak fegyházban töltsék le a büntetésüket. A szegedi fellebbviteli főügyész a perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Mint mondta, néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló.

Az első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint az egykori szocialista politikus és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.

Az elsőfokú bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.

Az ügyvédek a perbeszédekben, illetve a vádlottak az utolsó szó jogán - részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában - a büntetés mérséklését kérték, illetve felmentésért folyamodtak.

Az ügyvédek egyöntetű álláspontja szerint a vádlottak tettei nem tekinthetők bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett bűncselekménynek. Az ügyben érintett civil szervezetek vezető posztjait betöltő vádlottak nem tudtak arról, hogy a fiktív pályázatok alapján befolyt összegeket milyen célra fordították, s köztük nem volt hosszan tartó, összehangolt együttműködés - hangsúlyozták.

A védők szerint a bíróság a bűnszervezet meglétét lényegében a másodrendű vádlott, Lados István – Zuschlag János egykori személyi titkárának – önellentmondásokkal és gyakran más vallomásokkal is ellentétben álló nyilatkozataira alapozta. Annak ellenére, hogy ezek hitele megkérdőjelezhető, hiszen Lados István az eljárás során végig a vádalku reményében tett vallomást - magyarázták.

Zuschlag János védője, Kovács M. Gábor szerint a civil szervezetek pályáztatási rendszerének kormányokon átívelő rossz működése nem róható súlyosbító körülményként a vádlottak terhére. Marsovszky Balázs hatodrendű vádlott védője, Bánáti János pedig azt hangsúlyozta, nem lehet elverni a port a vádlottakon "húsz év magyar jogalkotásának bűnös mulasztása", a hazai pártfinanszírozás szabályozatlansága miatt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!