2011.02.28. 13:12
Alsóban heti öt testnevelés óra lehet ősztől
A tervek szerint szeptembertől megemelnék alsó tagozatban és ötödik osztályban a testnevelés órák számát. A gyerekek heti ötször tornáznának az iskolában.
Szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és ötödik osztályban várhatóan bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt. A mindennapos testmozgás felmenő rendszerben, később a felső tagozaton és középiskolákban is életbe lépne.
Felső tagozaton és középiskolában három plusz kétórás időszerkezetet terveznek, azaz három óra szerepelne a délelőtti órarendben, kettő pedig a kora délutáni órákban. Ez utóbbiak játékosabb sportfoglalkozások lennének.
Németh Gábor, a Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója szerint jó ötlet, hogy minél többet mozogjanak a gyerekek.
- Nálunk alsó tagozatban hetente három testnevelés óra van - folytatta az igazgató - , s ezen kívül játékos egészségfejlesztő órán is részt vesznek az alsósok. Ezeken az órákon is mozognak a gyerekek, tornateremben, sportpályán vagy játszótéren találnak ki feladatokat számukra a tanárok. A felső tagozatosoknak hetente két és fél órában van testnevelésük. Ez azt jelenti, hogy egyik héten három, a másikon pedig két óra áll rendelkezésünkre. Ez nagyon kevés, főleg, ha azt nézzük, hogy általános iskolában kell megalapozni a gyerekek mozgáskultúráját.
Az igazgató szerint felső tagozatban nem fokozatosan kellene bevezetni a több testnevelésórát, hanem már szeptembertől.
Vannak olyan iskolák a megyében, ahol nincs tornaterem, ám ennek ellenére is örülnek a kezdeményezésnek. A Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában Szentpéterfán a gyerekek a kultúrházba járnak tornázni.
Paukovitsné Horváth Edit igazgató elmondta, hogy helyesli a több testnevelésórát, azonban a bővítés nem mehet más tantárgyak rovására.
- A mai világban, amikor a gyerekek a számítógép előtt töltik idejük nagy részét, szükséges a több mozgás - folytatta az igazgató. - Úgy vélem, a módosítás bevezetésekor különbséget kellene tenni városi és falusi iskolák között, főként infrastrukturális szempontból. Nálunk például nincs tornaterem, s hiába pályáztunk többször az építéshez szükséges összegre, forráshiány miatt mindig elutasítottak bennünket.