Dr. Schwartz Vera - Egy nagy tudású patikus Erdélyből

- Minket 1956-ban úgy engedtek el a marosvásárhelyi egyetemről, amikor végeztünk, hogy beteg nem mehet ki úgy a patikából, hogy legalább reményt nem adtunk neki  - mondta dr. Schwartz Vera szakgyógyszerész a Savaria Múzeumban szerda este, ahol a Vasi Múzeumbarát Egylet vendége volt.

Arról beszélt, hogy az 50-es évek elején, a marosvásárhelyi egyetem orvos- és gyógyszerésztudományi szakán tanult, a nyarakat a hegyekben töltötték, hogy feltérképezzék a fellelhető növényeket. Az volt a feladatuk, hogy megcsinálják egy-egy növény helyét a herbáriában, és élő példányokat gyűjtsenek, s vigyenek az egyetem botanikus kertjébe. Bevizsgálták, hogy az eredeti helyéről elvitt növény hogy viselkedik új talajban, hozza-e ugyanazt a gyógyító hatást.

Erdélynek akkoriban ebből származott a legnagyobb exportbevétele. Miután bizonyítani lehetett a gyógynövények hatását, hogy lehet termeszteni máshol, ezüstkalászos és aranykalászos gazdakörökben tanították a székelyeket, hogyan gondozzák, neveljék ezeket a növényeket exportra.
 
- A gyógynövények megszállotjai, szerelmesei lettünk  - mondta dr. Schwartz Vera, aki főgyógyszerészi címet is kapott Erdélyben. Az orvos úgy el tudta küldeni a beteget, hogy gyógyszerelést nem igényel, de ilyen és ilyen szelíd gyógymóddal érdemes kezelni. Ha Erdélyben a szakember a patikába behozott gyógynövényt megvizsgálta, az ott jó volt, nem kellett mástól engedélyre, pecsétre várni. Senki nem kételkedett a patikus szakértelmében. Személyre szabott diagnózis volt és gyógyszer ésvagy növény. A patikusnak olyan tudása volt, hogy ha nincs szer, megcsinálom.

Dr. Schwartz Vera 1983-ban települt át Magyarországra. Eredetileg Debrecenbe jött. A Hajdú-Bihar megyei gyógyszertári központnak dolgozott. Aztán 16 évvel ezelőtt szombathelyi kollégáival a vasi megyeszékhelyen teremtettek egy olyan gyógyszertárat, amibe bevitték a gyógynövényeket, azokat, amikről Schwartz Vera tudta, hogy beváltják a hozzájuk, gyógyító hatásukhoz fűzött reményeket.

A Savaria Múzeumban rendezett esten megkérdezték a szakgyógyszerész véleményét Maria Treben híres gyógynövényes könyvéről, mire elmondta: Maria Treben annyit tudott a gyógynövényekről, mint nálunk Erdélyben egy egyszerű falusi nagymama, aki nem mindig tudott az orvoshoz rohanni a beteg gyerekkel. Tett rá egy priznicet, tudta, miből főzzön neki teát, és volt egy-két meséje, amivel odaült az ágya szélére. És a gyerek meggyógyult.

- Bármilyen fórumon védeni tudom az álláspontomat: idegen földi növényt nem lehet csak úgy máshova passzolni. Nem szabad úgy gyógynövényt beengedni az országba, hogy meg ne vizsgálnánk olyan szempontból, ebben a földben termesztve milyen hatóanyaggal, hatással bír. A vérehulló fecskefűvel például nem lehet szürke hályogot eltávolítani.