Médiatörvény: osztrák lapkommentár a médiatörvény módosításáról

Kommentárt közölt a médiatörvényre kidolgozott módosításokról és az Európai Bizottság fellépéséről a Der Standard című osztrák napilap pénteki száma.

MTI

Neelie Kroes az Európai Parlamentben elégedettségének adott hangot a változtatásokkal kapcsolatban, amelyeket a magyar kormány a médiatörvényekhez kidolgozott - írta Thomas Mayer, a liberális lap brüsszeli tudósítója. A biztosnak - tette hozzá - egyáltalán semmi oka nincs az elégedettségre ebben az ügyben.

Sokkal inkább nagyon nyugtalanítónak kellene hogy találja a jogi helyzetet, ami az egész Európai Unióban a vélemény-, gondolat- és sajtószabadság témakörét illeti - vélekedett a szerző. "Miután a kormányok kezdettől úgy akarták, a médiaügyek szabályozása (csaknem) kizárólag a nemzetállamok ügye. Van ugyan az EU-nak egy Alapjogi Chartája, de az ebben az összefüggésben nem ér semmit, mert nem alkalmazható közvetlenül".

Erről eddig a magyarázatokban sajnos alig esett szó, egy biztoshoz egyáltalán nem illő módon; neki, nem úgy, mint egy kis hivatalnoknak, az audiovizuális irányelvek betűjét, hanem mindenekelőtt az uniós szerződések szellemét kell védenie és képviselnie - állt a kommentárban.

"Az, hogy egy felügyelő hatósággal cenzúrahatóságként vissza lehet élni, mielőtt még a bíróságok bekapcsolódnának, a jelek szerint nem zavarja a bizottságot". Teljesen arra összpontosít a testület, hogy biztosítsa a külföldi média hozzáférését a magyarországi piachoz. "Ez a feladata. Rendben van. De az nem lehet, hogy ennyi volt az egész. A szellem, és nem csak a pénz belső piacára van szükség" - írta a Der Standard.

OLDALTÖRÉS: A Die Welt cikke a brüsszeli és budapesti reagálásokról

A Die Welt cikke a brüsszeli és budapesti reagálásokról

Brüsszel el akarja kerülni a vitát Magyarországgal címmel közölt brüsszeli és budapesti keltezésű beszámolót pénteken a konzervatív Die Welt a médiatörvényről született EU-döntés fogadtatásáról.

Christoph Schiltz és Boris Kalnoky tudósítók szerint az EP-képviselőket meglepte Neelie Kroes médiaügyi biztos szerda esti nyilatkozata, amelyben elégedettségének adott hangot a Budapest által bejelentett módosítások ügyében. Az elhangzottak nyomán félre kellett tenniük egy már előkészített határozatnak a szövegét, amely élesen elítélte volna Magyarországot.

"Kroes asszony szavai nyitva hagytak néhány kérdést. Alaposan meg fogjuk vizsgálni, vajon elégségesek-e a változtatások (a médiatörvényen), és azokat valóban végrehajtják-e. A dolog még nincs lefutva" - nyilatkozta a német lap brüsszeli tudósítójának Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke. "Mindaddig nem vesszük le a napirendről a kérdést, amíg az összes probléma nem tisztázódott" - mondta Guy Verhofstadt, a liberális frakció elnöke.

A szocialistákat, liberálisokat és környezetvédőket elsősorban az zavarja, hogy a törvény változatlanul korlátozza az újságírók információs forrásainak védelmét, illetve hogy a médiafelügyeleti hatóság összetétele pártpolitikailag egyoldalú. Werner Langen (CDU) EP-képviselő szerint viszont az Orbán-kormány minden követelést teljesített, most már az uniós törvényalkotás tartalmi kérdéseire lehet összpontosítani.

Schiltz szerint ezt a következő hónapok fogják megmutatni. A magyar EU-elnökség ugyanis nagymértékben függ az Európai Parlamenttől. Ha ennek képviselői azt fogják tapasztalni, hogy Orbán a médiatörvénnyel kapcsolatban csupán taktikázott és időt akart nyerni, azt megszenvedheti a Brüsszelben folyó törvényalkotási munka.

Kalnoky budapesti beszélgetőpartnerei megosztottak a médiatörvény módosítását illetően. Baloldali és liberális médiumok továbbra is fel vannak háborodva, és veszélyeztetve látják a demokráciát. A jobboldali tábor viszont elégedett.

Horváth Gábor, a Népszabadság helyettes főszerkesztője a Die Weltnek nyilatkozva elmondta: fontos, hogy négy ponton módosítják a törvényt - ám az 226 paragrafusból áll. "Elfogadhatatlan, hogy egyetlen politikai párt döntse el, mi kiegyensúlyozott, és mit szabad megírni." Horváth szerint az EU egyáltalán nem foglalkozott az alapvető problémával: az új médiahatóság egyoldalú összetételével és átfogó hatásköreivel. Teljesen új médiatörvényre van szükség - mondta a főszerkesztő-helyettes -, mivel "Orbán Viktor demokrácia-felfogása egészen más, mint az európai országoké".

"A kormányhoz közel álló konzervatív Magyar Nemzetnél, amely többé-kevésbé a Fidesz orgánumának számít, nyilvánvalóan gyanakvóak a külföldi médiával szemben - írta Kalnoky. - Telefonon mindenesetre nem akartak nyilatkozni a témával kapcsolatban. A titkárság azt válaszolta, hogy mindenki értekezleten van. Arra a kérdésre, meddig tart az értekezlet, a válasz (csütörtökön délben) az volt: hétfőig vagy keddig. A kollégák közül senki nem ér rá. Kalnoky szerint az újság véleménye világosan kiderül a közölt cikkekből: a lap szerint például az európai baloldal Strasbourgban kudarcot vallott a médiatörvény ellen indított "példátlan hecckampányával".

A jobboldali, konzervatív Magyar Hírlapnál, amely kevésbé kötődik a kormányhoz, közlékenyebbek voltak. Szentesi Zöldi László főszerkesztő-helyettes kifejtette: valójában nem is a médiatörvényről van szó. Az EP-ben lezajlott támadások oka az, hogy ez a magyar kormány sérti európai nagyvállalatok érdekeit, például a különadóval. A médiatörvény tehát alapjában véve csupán ürügyet ad olyan támadásokra, amelyeknek gyökereit máshol kell keresni.

Szentesi Zöldi elmondta: a módosítások többsége olyan pontot érint, amelyet valószínűleg amúgy is megváltoztatott volna a kormány, így az nem jelent tekintélyvesztést a kormánynak. A médiafelügyelet összetételéről is nyugodtan lehetne szerinte beszélni.

Kalnoky végül megszólaltatja a Hungarian Review társszerkesztőjét, a BBC budapesti tudósítóját is. A "kiegyensúlyozott hangnak" nevezett Nick Thorpe a hisztéria elemeit látja a médiatörvényre adott európai reagálásokban, elsősorban a németországiakban. Ám ott, a német múlt miatt, talán különösen érzékenyek erre a témára - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Deutsch: a módosított médiatörvény teljes mértékben megfelel majd az uniós normáknak

Deutsch: a módosított médiatörvény teljes mértékben megfelel majd az uniós normáknak

A magyar médiatörvény nem volt kifogástalan, több ponton is módosítani kell, de utána "az első betűjétől az utolsóig" megfelel majd az uniós normáknak és értékeknek - mondta Deutsch Tamás (Fidesz) európai parlamenti (EP) képviselő pénteken Budapesten.

A néppárti politikus sajtótájékoztatóján kiemelte: ezzel a médiatörvény európai normákkal való összeférhetetlenségéről szóló eszmecsere végére pont kerül. Ki lehet jelenteni, hogy az Európai Bizottság "térdre kényszerítette" Orbán Viktor miniszterelnököt, vagy lehet azt mondani, hogy a médiatörvény továbbra is "borzalmas", és még mindig a média szabadságát veszélyezteti, de a két állítás egyszerre nem tartható, az MSZP-nek el kell döntenie, melyiket hangoztatja - fogalmazott a képviselő.

Mint kifejtette, a négy EP-frakció, a szocialisták, a liberálisok, a kommunisták és a zöldek által jegyzett határozati indítvány az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szólásszabadságért felelős biztosának szeptemberi állásfoglalására hivatkozik, azonban akkor a decemberben elfogadott médiatörvény még nem volt teljes egészében ismert. Ráadásul a biztos egyetlen konkrét EBESZ-normát sem említett, amellyel ellentétes lett volna a jogszabály - tette hozzá.

Deutsch Tamás kitért arra is, hogy az indítvány szerint a médiahatóság döntéseit nem vizsgálhatja felül a bíróság, holott ez nincs így, ezt Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos is megerősítette. A négy EP-frakció által jegyzett indítványban továbbá úgy állítják, be, hogy a médiatörvény azzal, hogy védi a családi értékeket, veszélyezteti a média szabadságát - jegyezte meg.

A néppárti képviselő felidézte: Neelie Kroes az EP-vita elején és végén is felszólalt az Európai Bizottság nevében, és azt mondta, a médiatanács elnökének és tagjainak megválasztása "nem tér el az Európában általánosan elfogadott és alkalmazott eljárásoktól". A biztos szerint el kell ismerni, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett a legutóbbi választásokon - emlékeztetett a politikus.

Magyarország 2004 óta tagja az uniónak, és a szabályait magára nézve kötelezőnek tartja - hangsúlyozta Deutsch Tamás. Az Európai Bizottság - amelynek feladata, hogy őrködjön az uniós szerződések betartása felett - nem indított eljárást Magyarország ellen, csupán áttekintette a kérdéses jogszabályt, rögzítette az álláspontját, aminek nyomán "konzultációsorozat" indult, és több pontban egyetértés alakult ki a magyar kormány és az EU között - foglalta össze.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a héten "nagyon komoly magyar sikerek" születtek az EP-ben, nem mindvégig a médiatörvényről volt szó. Kiemelte: így például az ő kezdeményezésére az EP "óriási többséggel" megszavazta a Duna-stratégia elindítása mellett kiálló határozatot.

Kérdésre válaszolva Deutsch Tamás közölte: nem tekintik presztízsveszteségnek, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót a lengyel elnökség idejére halasztották, "naptáregyeztetési problémák miatt" született meg ez a döntés.