Orbán Viktor: eljött Magyarország megújításának az ideje

Magyarország megújulása a célja a parlament tavaszi ülésszakának a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében közölte: senki, így a magánszférában dolgozók sem járhatnak rosszabbul az egykulcsos adórendszerrel, a nemzetgazdasági minisztert pedig arra kérte fel, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját.

MTI

Szólt arról is, kormánya nevetségessé tette a médiatörvényt támadók érveit, valamint arról, hogy az új alkotmánnyal helyre akarják állítani 1956 igazságát.

A miniszterelnök felidézte, a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, figyelmen kívül hagyták a magyarok önbecsülését. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte, "a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük".

Ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést - mondta, hozzáfűzve: "ami történt, megtörtént, azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették".

"Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek" - jelentette ki, megjegyezve: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk vagy kikövetelheti rajtunk. "Brüsszel nem Moszkva" - fogalmazott.

A kormányfő az áprilisi választások utáni időszakról szólva felidézte: Magyarországot a hamis számokra épülő költségvetés összeomlása fenyegette, "borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk". A tavaly őszi parlamenti ülésszak célja az alapozás volt, a hétfőn kezdődőé pedig Magyarország megújulása, "ideje nekiállni az épület felhúzásának". Megjegyezte, tudják, nem lehetnek hibátlanok, és biztosan vannak olyan dolgok, amelyeket nyugalmasabb munkatempó esetén máshogy oldottak volna meg, néha maga is úgy érezte, ilyen sebességet nem lehet tartani hosszú távon. Összességében azonban szerinte elmondható, hogy az Országgyűlés "felnőtt a rendkívüli helyzethez".

Az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, de "muszáj bírni szusszal" - mondta, hangsúlyozva, az őszi ülésszakra már úgy kellene ráfordulni, hogy a megújulás folyamata a célegyenesben legyen. Közölte: lassításra ezután sincs lehetőség. Az államadóssággal, a "letűnt korszak, a választásokon megdöntött rendszer hagyatékával" és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkózni, mégpedig úgy, hogy akiktől az elmúlt nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem kérhető több áldozatot.

"Vagy legyőzzük a fenyegető kockázatokat, és megragadjuk az új lehetőségeket, vagy a veszélyek győznek le minket, és akkor minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetünk, hosszú évekre, sőt évtizedekre elveszíthetjük a reményt" - mondta Orbán Viktor, kiemelve: nem tüneti kezelésre van szükség, "nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni". Az utóbbi évek mentalitása szerinte az volt, hogy hitelből mindent lehet, ezt reklámozták a bankok és a hitelezők, "akik mindenféle ügyes trükkel rávették az embereket, hogy olyan házakat, lakásokat, autókat vásároljanak, amelyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak". Vissza kell térni a józan ész és a felelősség útjára - jelentette ki.

A kormányfő szólt az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről is. Kiemelte, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia után a kormány felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek működtetését, a három fiatal lány "haláláért felelős gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek felelősségrevonása megkezdődött".

Elmondta, hogy áttörést értek el Magyarország energiafüggőségének felszámolásában: a többi között megkötötték a vezetékrendszerek összekapcsolásáról szóló szerződést Horvátországgal, és államközi szerződést írtak alá Szlovákiával a gázvezetékrendszer összekapcsolásáról.

A nyugdíjreformról szólva kijelentette: "az emberek 97 százaléka úgy döntött, hogy az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást", a kormány pedig garantálja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

A kormányzati eredmények közé sorolta a 40 évnyi szolgálati idővel rendelkezők nők nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét, a gyes visszaállítását három évre, a lakásárverezési moratórium meghosszabbítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását, a kormányablakok megnyitását és az Audi-beruházás kiemeltté nyilvánítását.

A miniszterelnök kijelentette: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről - mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni.

Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.

Orbán Viktor beszédében közölte: felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek - ismertette.

Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, akkor mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell - fogalmazott.

Azt is mondta, hogy a világban ország-újjászervezési verseny indult, amelyből kimaradni történelmi hiba lenne. A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani állása szerint - emlékeztetett Orbán Viktor, elmondva: jogos elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére.

Szólt arról is, hogy az ország újjászervezését nem lehet az emberek feje fölött, támogatásuk nélkül véghez vinni, a parlament nem működhet az elmúlt nyolc év szellemében, amelyet szerinte az jellemzett: "megreformálunk titeket, ha belerokkantok is".

Kifejtette, hogy ma mindenkit az érdekel, lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni a rezsijét, fenntartani a családját, és hogy "mikor jutunk ki abból a mókuskerékből, hogy aki dolgozik, az is csak hónapról hónapra tengődik".

Minden támogatást meg kell adni ahhoz - folytatta -, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen és minél hamarabb bekapcsolódhassanak, mert ez a gazdasági növekedés és az egymillió új munkahely létrehozásnak kulcsa.

A miniszterelnök az új alkotmány szükségességéről elmondta: helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt "hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a XXI. század követelményeihez és lehetőségeihez".

Orbán Viktor leszögezte, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek. Ezért van szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét és a biológiai sokszínűség fenntartását. Szavait nagy taps fogadta.

Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke - közölte.

A kormányfő szólt arról is, hogy a parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is: úgy kell megújítani az oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek, fiatalok számára. Azt kérte, hogy "az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon" az oktatási kérdések vitájában, és helyette a saját gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal.

Bátor lépésekre van szükség szerinte az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. "Ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből" - hangsúlyozta. Az emberek egészsége ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, "aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz" - mondta.

Beszédében emlékeztetett: december 23-a óta 68 kormányrendeletet, 32 kormányhatározatot és 76 miniszteri rendeletet adtak ki, benyújtottak továbbá 13 törvényjavaslatot. Így most 23 kormányjavaslat van a parlament előtt. Orbán Viktor felszólalása alatt jelen volt a parlamenti ülésteremben Schmitt Pál államfő, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is.

 

OLDALTÖRÉS: Fidesz: a kormány mutasson lehetőséget a húszas, harmincas generáció számára!


Fidesz: a kormány mutasson lehetőséget a húszas, harmincas generáció számára!


Fidesz: a kormány mutasson lehetőséget a húszas, harmincas generáció számára!


Fidesz: a kormány mutasson lehetőséget a húszas, harmincas generáció számára!


A Fidesz frakcióvezetője azt kérte hétfőn a parlamentben a kormánytól, hogy 2011-ben mutasson lehetőséget a húszas, harmincas éveiben járó generáció számára, hogy ebben az országban érdemes maradni, egzisztenciát, családot alapítani.

Lázár János a kormányfő beszédére reagálva kiemelte: a legfontosabbnak ezt tartják, s ezzel adós az elmúlt esztendőből és néhány hónapból a kormány. Ez a generáció csalódott leginkább az elmúlt nyolc évben, "a mi felelősségünk, hogy végre esélyt adjunk nekik". Azt kérte, hogy szempontjaik fő szempontok legyenek az elkövetkező hónapok átalakítása során.

Azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben a magyar egészségügyet és oktatási rendszert szétverték. Egy rossz rendszerből, egy totális káoszból végre egy jó rendszert kell szervezni - tette hozzá.  Azt kérte, hogy a kormány minél hamarabb tegye az Országgyűlés asztalára az erre vonatkozó javaslatait. Minden képviselőtársától azt kérte, hogy végre egyszer ne pártpolitikai szempontok, ne az orvosok vagy a pedagógusok szempontjai alapján vizsgálja meg a kérdéseket, hanem legyen szó végre egyszer a magyar betegekről és azokról a gyerekekről, akiknek arra van szükségük, hogy normális oktatási rendszerben tanulhassanak. Ezt kiemelten fontosnak tartja - mondta.

Mint fogalmazott: az elmúlt nyolc évben olyan rendszer volt, hogy az dolgozott, aki akart, aki nem akart annak nem kellett dolgozni, "mert nyakló nélkül szedték fel a szociális segélyt, (...) éltek vissza a rokkantnyugdíjazás lehetőségével". Tudomásul kell venni, hogy mindenkinek dolgoznia kell, ez nem akarás kérdése, ez a társadalom elvárása - jelentette ki a fideszes politikus.

Kitért arra is szeretnék, ha a kormány mind az öt parlamenti párt alkotmányozási tevékenységét segítené, és lehetőséget kapnának arra, hogy saját alkotmánytervezetet tegyen le az asztalra. Fontosnak tartotta, hogy az alkotmányban a kiszolgáltatottak védelméről is szót ejtsenek - tette hozzá. 

Lázár János hozzászólása elején a Fidesz valamennyi képviselője nevében a leghatározottabban visszautasította tartalmában és stílusában azt megjegyzést, amelyet Vona Gábor (Jobbik) fogalmazott meg, és amelyben a hazaáruló kitétel szerepelt.  "Sem Önnek, sem más parlamenti képviselőnek pártállástól függetlenül nincs joga arra, hogy bármelyik magyar megválasztott országgyűlési képviselőnek ezt merje mondani" - fogalmazott.

Azt kérte a kormánytól, hogy világnézeti, vallási, faji, pártpolitikai, társadalmi státuszbéli különbségre való tekintet nélkül mindenkit tekintsen egyforma embernek, mindenkinek adja meg a védelem jogát, aki az ország törvényeit betartja, és "a jogok és kötelezettségek asztalához járul". Ez a kormány az elmúlt hónapokban mindenkinek biztosította a védelemhez való jogot és biztosítani fogja a jogegyenlőséget is - ígérte, hozzátéve: nem tesznek különbséget ember és ember között.

Kitért arra is, hogy ez a kormány megpróbálta és reményei szerin a jövőben is megfogja próbálni, hogy azoknak is a kormánya legyen akik nem szavaztak rá.

Hozzátette: a 2011-es év legfontosabb kérdése a hogyan, de a miért mellett sem szabad elmenni. Kijelentette: ragaszkodnak ahhoz, hogy az előző kormány tisztségviselőit, akik szétlopták ezt az országot, felelősségre vonják. "Ragaszkodunk ahhoz, hogy legyen valódi elszámoltatás" - mondta.

Amikor átadták a kormányzás lehetőségét, totális társadalmi és gazdasági csődben hagyták az országot a szocialisták - fűzte hozzá, példaként említve a munka világát. Mint mondta, a közmunka-programra egy fillért fedezetet nem hagytak, több százezer ember egzisztenciáját sodorták veszélybe.


OLDALTÖRÉS: MSZP: a miniszterelnök vágyakat fogalmazott meg, nem konkrét cselekvési tervet

 

 

 

MSZP: a miniszterelnök vágyakat fogalmazott meg, nem konkrét cselekvési tervet


Az MSZP szerint a kormányfő hétfői, parlamenti felszólalása alapján úgy tűnik, mintha egy miniszterelnöki székfoglalót hallottak volna, mert az vágyakat fogalmazott meg, nem pedig konkrét cselekvési terveket.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, az elmondottakból úgy látszik, hogy Orbán Viktor vagy azt nem tudja, hogy hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy azt nem meri beismerni, "hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak" és nem létezik a "könnyebb és fájdalommentes út".     Amellyel hitegették és traktálták a választókat a kampány során, mert a válságból kivezető út fájdalmas és nehéz - tette hozzá. 

Mesterházy Attila úgy fogalmazott, meglátása szerint a kormány azt készíti elő, hogy hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Hozzátette, nem lenne szükség adóemelésre és megszorításokra, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát.

A frakcióvezető beszéde elején vitába keveredett Kövér Lászlóval, mert azt mondta, meglátása szerint a jobbikos Vona Gábor felszólalása kapcsán "a házelnöknek is lenne némi teendője". Kövér László visszautasította az ülésvezetés bírálatát, majd azt is kilátásba helyezte, hogy megvonja a szót a képviselőtől. 

Mesterházy Attila kijelentette, a kormányfőnek abban igaza van, hogy sokan várták a kétharmados többséget és sokan érveltek azzal, hogy így neki lehet látni az ország előtt álló problémák megoldásának. Hozzátette, hogy eközben a választók is elhitték, hogy minden nehézség nélkül lehet javítani az ország helyzetén és hogy mindenért csak az előző kormányok felelősek. Megjegyezte, ugyanezek az emberek abban is hittek, hogy a kormány megvédi a magánnyugdíjpénztárakat, létrehoz egymillió munkahelyet, két hét alatt közbiztonságot teremt és mindenkinek nő a fizetése, miközben csökken az adója.

A politikus azt mondta, hogy az 1998-2002-es kormány időszaka óta Orbán Viktor csak idősebb lett, de megfontoltabb nem. Hangot adott annak a véleményének, hogy a miniszterelnök a korábbi kormányzásából csak azt a konzekvenciát vonta le, hogy "nem volt elég kemény, hogy nem semmisítette meg azokat, akik adott esetben nem értenek azzal egyet, ahogy ön kormányoz vagy azzal, amilyen politikát képvisel".

A frakcióvezető kijelentette, hogy a kormányváltás óta 93 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ebben a hónapban a tervezetthez képest 120 milliárddal lett magasabb az államadósság, igazságtalan adórendszert vezettek be, történelmi csúcson van a benzinár, nőttek az energiaárak, drágultak az élelmiszerek, romlott a közbiztonság, elvonták a magán-nyugdíjpénztári bevételek. Hozzátette, hogy emellett kapkodó gazdaságpolitikát folytatnak és az ország nemzetközileg elszigetelődik, miközben korlátozzák a jogállamot és a demokráciát.

Kijelentette, hogy ezzel szemben az előző kormány konszolidált helyzetben adta át a költségvetést és a gazdaságot. Két adatot említve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány mandátumának lejártakor az országkockázati felár "kétszer alacsonyabb volt" a jelenleginél, míg a svájci frank árfolyama akkor 185 forinton állt, most pedig "örülünk, ha nem éri el a 210 forintos szintet".

Szavai szerint az egy stabil gazdaság politikát jelentett, míg most a sok területen megtapasztalható kapkodás sok területen komoly káoszt okozott. Úgy összegzett, hogy számára az tűnik ki, hogy a kormány csak a hatalom átvételére készült, a kormányzásra nem.

 

OLDALTÖRÉS: KDNP: rendezett világot kell teremtenünk


KDNP: rendezett világot kell teremtenünk


KDNP: rendezett világot kell teremtenünk


KDNP: rendezett világot kell teremtenünk


A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak rendezett világot kell teremteniük, mert kaotikus világot örököltek, emellett gazdasági szabadságharcot kell folytatniuk, valamint képviselniük kell az igazságot és a szabadságot is és Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben.

Harrach Péter reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis "azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról." A kormánypárti politikus szerint a médiatörvény körüli viták súlyát, a vita "magyar gerjesztőinek kell viselniük."

Harrach Péter leszögezte: cél, hogy mindenki kapjon esélyt és aki tud, az dolgozzon, illetve aki tud, az kapjon munkát, ha kell akkor akár közmunkát is. 

A West Balkánban történt tragédiával kapcsolatos kormányzati intézkedések Harrach Péter szerint nem csak rendészeti, hanem gyermekvédelmi kérdések is. Hiszen nem csak az a fontos, hogy mekkora helyen mennyien hallgatnak valamit, hanem az is, hogy mit hallgatnak - hangsúlyozta a KDNP-s politikus.

Harrach Péter  Mesterházy Attilát  "a kártevők frakcióvezetőjének"  titulálta, a szocialista képviselőcsoport vezetőjének szavaira azzal reagált: az első Orbán-kormány tagjaként leszögezi, hogy a mostani kormány "folytatja a nemzetépítő munkát."

 

OLDALTÖRÉS: LMP: nem most kellene hetente programokat kidolgozni


LMP: nem most kellene hetente programokat kidolgozni


LMP: nem most kellene hetente programokat kidolgozni


LMP: nem most kellene hetente programokat kidolgozni


Az LMP szerint nem most kellene hetente programokat kidolgozni - mondta Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.

Az LMP-s képviselő szerint a különadók nem jelentenek az alapvető problémákra minden kétséget tisztázó megoldást, s az adóátrendezés arról szól, hogy a jómódúak kapnak adócsökkentést. Ez szerinte az importot fogja újragenerálni.

Bírálta a kormányt azért is, mert bár egymillió új munkahelyet ígértek, ezzel szemben - mint mondta - most mínusz 90 ezerről indulnak. Nem látszik, hogy kívánnak eljutni az 1 millió új munkahelyhez - mondta.

Azt kérdezte, hogy a stabilitási alapnak mi lesz a forrása, milyen arányban lesznek bevételek és milyen megszorításokra készül a kormány.

Nem most kell hetente programokat kidolgozni, olyan programra van szükség, ami mindenki számára elszámoltathatóvá teszi a kormányt - fejtette ki az ellenzéki politikus, aki megjegyezte: nem volt olyan régen, amikor egy kormány hétről hétre különböző programokat gyártott.

Szerinte az adócsomagot vissza kellene vonni, mert annak következtében az alkotmányos stabilitás megingott, és a 300 ezer forint alatt keresők zsebében kevesebb maradt. Kifogásolta azt is, hogy a kormányzat hónapok óta nem vall színt az eszközkezelő felállításáról, s nem szól arról, hogy a devizahiteleseken hogyan kíván segíteni.

Az LMP álláspontja szerint a megoldás a járulékcsökkentés, a zöld beruházások támogatása, és az ökológiai adóreform, amit több száz milliárdos bevételt jelenthetne.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP minden támogatást megad a kormánynak, hogy a soros uniós elnökség sikeres legyen.

A médiatörvény kapcsán kiemelte: az Európai Parlamentben senki nem vonta kétségbe a magyar emberek demokratikus elkötelezettségét, ugyanakkor kétségbe vonták, hogy a médiatörvény megfelel-e az európai demokratikus normáknak. Kitért arra is, hogy a témában a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetett, és nem a magyar parlament pártjaival.

OLDALTÖRÉS: A kormányfő szerint felesleges élet nincs



A kormányfő szerint felesleges élet nincs



A kormányfő szerint felesleges élet nincs



A kormányfő szerint felesleges élet nincs

Felesleges és indokolatlan élet nincs - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a parlamentben a frakcióvezetők felszólalásaira adott viszonválaszában. A kormányfő a szocialistákat arra emlékeztette, hogy az elmúlt nyolc évben 27 százalékkal emelkedett az államadósság mértéke.


Az MSZP frakcióvezetőjének felszólalására reagálva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002-ben Magyarország államadóssága 53 százalék körül volt a nemzeti össztermék arányában, most pedig 80 százalék. "Ember, érti? 27 százalék. Nyolc év alatt 27 százalékkal növekedett az államadósság. És önök itt ülnek büntetlenül. Nem kéne hálát adni a Jóistennek?" - fordult Mesterházy Attilához a miniszterelnök.

Közölte azt is: nem vesz tudomást az MSZP frakcióvezetőjének őt illető, durva sértéseiről. "Antropológiai érdeklődéssel figyelem azokat a felszólalásokat, amikor a baloldal azt követeli tőlünk, hogy folytassuk az ő megszorításokra épülő politikáját, és önöket nem zavarja meg, hogy azt a politikát kétharmaddal elutasították" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy szerinte a szocialisták valamilyen kéjes érzésnek adják át magukat, amikor követelhetik a megszorítást, vagy beszélhetnek róla.

Vona Gábor Jobbik-frakcióvezető felszólalására Orbán Viktor közölte: stabilizálták az ország helyzetet, elfogadnak egy új alkotmányt, utána az év végéig megalkotják a szükséges kétharmados törvényeket, és közben a nagy szektorok újjászervezése is elkezdődik. Hangsúlyozta, hogy mielőtt bármilyen nagy átalakítás megindulna, konzultálnak.

A közbiztonságról szólva a miniszterelnök azt mondta, az ózdi nemzeti konzultáción elhangzott javaslatok, vélemények körülbelül 90 százaléka bekerült a magyar jogrendszerbe. "Nem lehet azt mondani, hogy az ország ma közbiztonság szempontjából ugyanolyan állapotban lenne, mint volt ezelőtt kilenc hónappal" - jelentette ki, rámutatva: március 6-án 1.960 tiszthelyettes teszi le az esküjét.

Az egyiptomi látogatása és az ottani forradalom közötti párhuzamra úgy reagált: "ne higgyen el mindent, amit olvas, nem igaz, hogy mindenről én tehetek, ami rossz a világban".

Ugyancsak az államadóssággal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, kalandorságnak, átgondolatlannak, megfontolatlannak és szakmailag védhetetlennek tartja azt az álláspontot, amely szerint Magyarország az adóssága törlesztése helyett vállalja inkább a fizetésképtelenséggel járó kártételt.

A cigánysággal kapcsolatos jobbikos szavakat úgy kommentálta: "a mi felfogásunk szerint az európai kultúrkör erkölcsi kiindulópontja az, hogy felesleges élet még nem született. Minden ezzel ellentétes állítást elutasítunk. (...) Felesleges és indokolatlan élet pedig nincsen". Szavait nagy taps fogadta a kormánytöbbség részéről.

Az LMP frakcióvezetőjének, Schiffer Andrásnak a felszólalására Orbán Viktor megerősítette: a 250 milliárd forintos stabilitási alapot a jelenlegi költségvetés keretein belül jelölik ki, és ha a dolgok jól alakulnak, ezt a pénzt nem kell felhasználni. 

Orbán Viktor kitért arra is, ő maga szintén hiányolja az eszközkezelő felállítását, hangsúlyozta ugyanakkor, azt senki sem várhatja, hogy a kormány kiváltja a bankokat a bedőlt hitelekből fakadó kötelezettségeikből. Olyan megoldásra van szükség szerinte, hogy az egész helyzet kezelésének költségeit tekintélyes részben a bankrendszer viselje.

A válságadókról szólva azt mondta, azért kellett azokat kivetni, hogy legyen tárgyalási pozíciója a kormánynak. "Meg kellett mutatni, hogy Magyarországon, ha szükség van, korábban érinthetetlennek tartott szektorok is igen, arányosan szerepet kell, hogy vállaljanak a közterhekből. Azt majd innen tárgyalhatunk."

A kormányfő szerint az adórendszer nem a szociál-, hanem a gazdaságpolitika része: az utóbbi által előállított forrásokat kell a szociálpolitikában szétosztani, és semmilyen szociális szempontot nem szabad érvényesíteni az adórendszerben.

Megismételte, a kormánynak az a feladata, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodást érvényesítse a béremeléssel kapcsolatban, és ezt ki is fogja kényszeríteni.

Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy az ország előtt álló gondokkal - a kialakult választási eredmények következtében - szerinte csak a Fidesz-KDNP-kormánykoalíciónak van esélye sikeresen megbirkózni.

OLDALTÖRÉS: Politológusok: tovább kell várni a konkrétumokra

Politológusok: tovább kell várni a konkrétumokra

Politológusok: tovább kell várni a konkrétumokra

Politológusok: tovább kell várni a konkrétumokra

Elhalasztotta az elemzők által várt konkrét gazdasági és politikai lépések bejelentését Orbán Viktor miniszterelnök a parlament tavaszi ülésszakának első napján elmondott beszédében  - állapították meg az MTI által hétfőn megkérdezett politológusok.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője emlékeztetett: a kormányfő parlamenti beszédét felfokozott várakozás előzte meg, az előző heti évértékelő után ugyanis sokan a konkrétumokat hiányolták; Orbán Viktor azonban csak a február 7-én elmondott országértékelő beszéd parlamenti változatát mondta el, és nem tért ki a részletekre.
   
A Nézőpont Intézet munkatársa szerint a kormány által tervezett intézkedésekre azért nem derült most sem fény, mert azokról vélhetően még nem született végleges döntés. Hozzátette: ezért nem kerülhettek nyilvánosságra például a munkahelyteremtés, vagy az egészségügy átalakításának részletkérdései, noha a gazdasági érdek az alkotmányozás újabb érveként hangzott el.
   
Az elemző kiemelte ugyanakkor, hogy Orbán Viktor az aktív kormányzás folytatását helyezte kilátásba, vagyis a várakozásokkal ellentétben nem lassul a törvényhozás kormányváltás óta megszokott feszített tempója. A miniszterelnök emellett ismét megerősítette: elődeitől eltérő úton jár, új megoldási javaslatokkal él, hiszen elsőszámú érdeke, hogy elkerülje a közvetlen megszorítások bevezetését - fűzte hozzá.
   
Szomszéd Orsolya aláhúzta továbbá, hogy a kormányfő "szokás szerint elemében volt" a frakcióvezetőknek adott viszontválaszában, kemény reakciójában visszatérően azt üzente, hogy a kormány a közép pozícióját foglalja el a két "szélsőség" között, míg az LMP-vel értelmes párbeszédre törekszik. Kiemelte: Orbán Viktor ekkor konkrét ügyekre is kitért, és szétválasztotta például az adórendszer kérdését a szociális rendszertől, továbbá kiemelte a tárgyalási folyamat fontosságát a devizahitel-károsultakat segítő nemzetközi eszközkezelő, vagy a válságadó ügyében.
   
Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa elmondta: a miniszterelnök parlamenti nyitányában nem a konkrétumokra helyezte a hangsúlyt, hanem az elmúlt húsz év politikájával való szakítást igyekezett a középpontba állítani. Hozzátette: a beszéd alapján a várható gazdasági és politikai döntések részletei egy "immáron valóban számon kérhető dátum", március 15. után válhatnak megismerhetővé.
   
Az elemző szerint a miniszterelnök által ismét kiemelt politikai megújulás alapvetően a nemzeti érdekek védelmét, valamint a társadalmi vita fontosságának hangsúlyozását és egy új politikai nyelv létrehozását jelenti. Orbán Viktor ennek részeként karakán módon leszögezte, hogy a gazdasági átalakítás nem önmagáért történik, "nem egy felülről történő reform, ahogy azt Gyurcsány Ferencék gondolják" - fejtette ki.
   
Kiemelte: Orbán Viktor tehát nem önszántából akarja megújítani a magyar politikát, hanem az egész világot sújtó válságra hivatkozva, amely az egész eddigi politikai gyakorlatot kihívás elé állítja. Az elemző a kormányfő politikai közbeszéd átalakítására tett lépéseként értékelte például annak az "egyértelműen erős konzervatív állításnak" az elfogadtatására tett kísérletet, amely szerint, "aki gazdagodni akar tehetsége, pénze révén, az tegye meg bátran".   
    
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője úgy látja, egyértelműen csalódniuk kellett azoknak, akik a nemzetközi intézmények és pénzpiacok megnyugtatását várták a miniszterelnöktől. Orbán Viktor ehelyett gyakorlatilag újabb haladékot kért a választóktól és a magyar államadósságot finanszírozó befektetőktől, aminek hátterében az állhat, hogy még nem sikerült kidolgozni a szükséges intézkedéseket, illetve azok kommunikációját - tette hozzá.
   
Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a kormányfő távolról sincs egyszerű helyzetben: az érdemi cselekvés megindítása politikai szempontból legalább annyira kockázatos lehet, mint a halogatás gazdasági veszélyei.
   
Filippov Gábor szerint ugyanis a kormány - a korábbi nyilatkozatok alapján - ezúttal valóban olyan régi tabukat ledöntő megszorításokra készül, amelyeket a társadalom több csoportjával is nehezebb lesz elfogadtatni. Az elemző fontosnak tartja, hogy az államadósság a kormányfő beszédében már nem a nemzetközi gazdasági szervezetek elvárásaiként, hanem "a magyar emberek" félelmének elsődleges tárgyaként jelent meg.
   
A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint Orbán Viktor a nemzetgazdasági miniszter feladataira utalva annak lehetőségét is megteremtette, hogy ne saját magának kelljen ismertetnie a "várhatóan nem túl népszerű intézkedéseket".

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!