Vát-porpáci repülőtér: elbukhat a milliárdos beruházás

A Savaria Airport-projekt előkészítését végző SIA-Port Kft. köszöni szépen a támogatóknak, de a lehetőségeinek határához ért, s jelen pillanatban ennél többet nem tud tenni a repülőtéri projekt megvalósulásáért.

A Vát és Porpác határába tervezett nemzetközi cargo reptér és logisztikai bázis sorsával kapcsolatban  többek közt lapunkban is számos hír jelent meg az elmúlt hetekben, hónapokban. Ezekből kiderült, hogy előrehaladott előkészítettsége és széles körű támogatottsága ellenére sem biztos, hogy zöld utat kap(hat), s állami támogatást is nyer(het) a többezer munkahelyet jelentő, a kínai kormány által preferált beruházás. A gazdasági-politikai zuhanyhíradóban felmerült, hogy Mezőkövesd lehet a befutó, más információk szerint a kínaiak megunták az itteni huza-vonát, és inkább egy lengyelországi beruházásba szállnak be.

A különböző felvetésekre reagálva a Savaria Airport-projekt előkészítését végző SIA-Port Kft. most közleményben tudatta, hogy legnagyobb sajnálatára nem tudja eloszlatni a felmerült kételyeket, mivel a döntéshozók részéről a projekt mindezidáig nem kapta meg a végleges jóváhagyást.

Kiadott közleményében a cég arra emlélkeztet, hogy 2005 óta kizárólag saját finanszírozásban dolgozik a nemzetközi légikikötő és az ahhoz kapcsolódó logisztikai központ létrehozásán, s az elmúlt években rengeteg támogatást, biztatást kaptak, s ezek növelték a projekt iránti elkötelezettségüket és kitartásukat. A vállalkozás külön is megköszöni a vátiaknak és a porpáciaknak, hogy a népszavazáson is támogatták a beruházást.
"Ugyanígy köszönjük a szombathelyi és a Vas megyei közgyűlések és parlamenti képviselők egyhangú és folyamatos segítségét, törvénymódosításokban, a beruházás kiemelt státuszának elnyerésében", áll a közleményben, amely szerint: a az elmúlt években a SIA-Port Kft. mindent megtett a beruházás sikeréért, a vállalkozás azonban a lehetőségeinek határához ért, s jelen pillanatban ennél többet nem tud tenni a repülőtéri projekt megvalósulásáért.

A közleményt olvasva egyértelműnek látszik, hogy a háttérben olyasvalami történhetett, ami alapján a SIA-Port Kft. - mondjuk így - már kevésbé bízik, vagy bízhat a projekt megvalósulásában, a vállalkozás azonban a fentieknél többet  legalábbis egyelőre  nem kívánt közölni.

A cég szűkszavúsága mellett akad néhány tényező, ami nem könnyíti meg az eligazodást.

Kezdjük azzal, ami tiszta és világos: Barta Balázs, a SIA-Port Kft. ügyvezetőjének korábbi nyilatkozataiból és az általa bemutatott iratokból az látszik, hogy a Shanghai Construktion Group nevű cégen keresztül a kínai kormány valóban részt venne a SIA-Port Kft. reptér-beruházásában és annak finanszírozásában, továbbá amerikai és osztrák érdeklődők is akadnak.

Hazai vizekre evezve viszont már árnyaltabb a kép.

Az egyik oldalon azt láthatjuk, hogy a beruházás elkezdéséhez a törvénymódosítástól kezdve az előtanulmányokon, légszerkezeti és beruházási terveken át minden szükséges dokumentáció rendelkezésre áll, s megnyilatkozásaikban a helyi politikusok, köztük az országgyűlési képviselők is rendre támogatják a projektet.

S hogy mit látunk a másik oldalon?

Leginkább azt, hogy az említett támogatások, tárgyalások és törekvések ellenére sem akar megszületni a projektnek zöld utat adó vagy éppenséggel azt véglegesen elutasító döntés.

Január közepén, mondhatni megpróbáltuk kiugratni a nyulat a bokorból. Egy értesülésünk kapcsán azt kérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy a kínai-magyar gazdasági vegyesbizottság decemberi ülésén járva Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Pekingben valóban találkozott-e a Shanghai Construktion Group vezetőivel, s, ha igen, akkor tényleg közölték-e vele, hogy a kínai fél január 27-éig várja a magyar kormány válaszát.

Kérdéseinkre tárca az alábbiakat írta:

"A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elsősorban a jogszabályi környezet egyszerűsítésével, a bürokratikus terhek mérséklésével segítheti a vidéki repülőterek fejlesztését. A szaktárca ezen felül készséggel működik együtt olyan személy- és áruszállítási igények feltárásában, amelyek igazolhatják egy-egy légikikötő életképességét, fenntarthatóságát. Az Új Széchenyi Terv is célul tűzi ki a regionális repterek szolgáltatásainak bővítését, környékbeli üzemekkel és településekkel való kapcsolataik erősítését."

Konkrét kérédsekre válaszként mindössze ennyi. Ezt nem is érdemes kommentálni. 
 
Orbán Viktor múlt novemberi moszkvai látogatása kapcsán a Napi Gazdaság azt írta, hogy szándéka szerint Putyin európai kereskedelmi hídfőállást építene ki Magyarországon. A tervbe vett vízi, közúti, vasúti közlekedést összefogó új közlekedési rendszer egy légi csomóponttal egészülne ki, ennek helyszíne pedig Mezőkövesd volt szovjet katonai bázisa lenne, melynek fejlesztésében a lap szerint Demján Sándor, illetve a mögötte álló cégek is részt vállalnának.