Miért nem vonzó a kétkezi munka?

Az általános iskola nyolcadik oztályos tanulói már döntöttek, hogy hol szeretnék folytatni középiskolai tanulmányaikat. A középiskolák pedig  az eddig ismert adatokból  következtetni tudnak arra, hogy vajon hányan jelentkeztek az intézményükbe. És nem minden igazgató boldog...

Tavaly 338 fiatal jelentkezett hozzánk, az idén viszont csak 280. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi diákunk lesz, hiszen nem tudni, hányan vannak azok, akik nem az első helyre írták be iskolánkat  mondja Balogh Gabriella, a szombathelyi Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola igazgatója.

Pedig az ő intézményükben hiányszakmákat is lehet tanulni. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság tavaly úgy döntött, régiónkban tíz hiányszakma esetében havi 10 és 30 ezer forint közötti ösztöndíjat kaphatnak a diákok. Mindazok, akik szerkezetlakatosnak, ács-állványozónak, szerszámkészítőnek, hegesztőnek, kőművesnek, gépi forgácsolónak, mezőgazdasági gépszerelőnek, szociális gondozónak, szakácsnak és szabónak tanulnak.

Úgy tűnik azonban, hogy az ösztöndíj sem motiválta a pályaválasztókat, sőt, a szüleiket sem.

- Van olyan forgácsoló tanulónk, aki havonta százezer forint ösztöndíjat kap - érvel Balogh Gabriella, mi pedig nem akarunk hinni a fülünknek.

Az iskolánkat két szombathelyi cég is megkereste, akik amellett, hogy vállalták a diákok gyakorlati képzését, tanulmányi ösztöndíjat is kínálnak a fiataloknak. A tanulószerződéses foglalkoztatásért is fizetnek a tanulóknak, akik  hiányszakma esetében  az állami ösztöndíjat is megkapják  mondja a Puskás szakképző iskola igazgatónője. Hozzáteszi: a mai világban az sem utolsó szempont, hogy ezeket a diákokat tárt karokkal várják az említett két cégnél.

- Nem tudom, mikor és mit rontottunk el - sóhajt fel Bukvai Albertné, akinek a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelős alelnökeként, valamint a szombathelyi Teleki Blanka Szakképző Iskola tanműhelyvezetőjeként is nagy rálátása van a témára. - Szerintem a szülők gondolkodásával is baj van. Sokan még ma is azt hiszik, hogy a gyereknek diplomát kell szerezni. A baj csak az, hogy a legtöbb frissdiplomás ifjúsági munkanélküliként kezdi az életét - jegyzi meg.

Bukvai Albertné azt mondja, neki inkább a könnyűiparra van rálátása, és bizony, nagy bajban lesz az ágazat. Az új nyugdíj-jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak, ennek viszont az lesz a következménye, hogy a varrodák kiürülnek.

A kínai varrodáknak befellegzett. legalábbis más lett a helyzet: bevezették a kötelező minimálbért, és a munkaidőt is maximálták. Az európai varrodák újra reflektorfénybe kerültek, ám munkaerő híján nem tudják vállalni az újabb megrendeléseket  mondja az alelnök, aki a megyében is tud olyan varrodáról, amelyik azért nem tudja bővíteni a termelését, mert nincs elegendő varrónője.

Mi lehet a megoldás? A szakemberek szerint jó lenne, ha az általános iskolai pedagógusok és a szülők is belátnák, hogy egy biztos szakma többet ér bármilyen bizonytalan diplománál. És ezt a fiatalokkal is megértetnék...

Ha valahol, akkor Vas megyében valóban sokan fáradoztak a kétkezi szakmák presztizsének javításáért. Szombathelyen még színházi produkció is született: a Weöres Sándor Színház tavaly a kamarával és több érdekképviseleti szervezettel közösen megcsinálta a szakmák színházát, így népszerűsítette a lakatos, asz asztalos, az elektroműszerész, a szabó és a kórházi ápoló szakmákat. Az előadás nagy siker volt, így most már csak azért kell drukkolnunk, hogy az életben is tapsolhassunk a jó szakiknak...