Euróban mért szabadság

Május első napjától a magyarok számára is teljes mértékben szabaddá válik az ausztriai és a németországi munkavállalás, honfitársainknak ehhez már senkitől sem kell engedélyt kérniük. Sokan úgy tartják, hogy ennek nem igazán lesz hatása a hazai munkaerőpiacra, mondván: aki akart, az a hiányszakmákban a szükséges adminisztráció után már eddig is kimehetett dolgozni Ausztriába és Németországba.

Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a képzett szakikból eleve hiányt szenvedő magyarországi vállalkozások a munkaerőpiaci határnyitást követően még nehezebben találnak majd maguknak szakképzett dolgozókat, hiszen a frissen végzett, mobilisabb fiatalok a kinti fizetéseket látva itthon majd meg sem próbálnak elhelyezkedni. (Különösen igaz lehet ez az idegen nyelveket beszélő mérnökökre.)

Pár hónap múlva minderről már a tények tükrében lehet majd beszélni, addig is érdemes viszont megnézni, hogy mely szakmákban, milyen fizetésekért keresnek munkavállalókat az osztrákok. Ennek kiderítése korántsem nehéz feladat, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) honlapján ugyanis 31 európai országból sorakoznak az üres állások.

Az osztrák ajánlatokat böngészve egyértelmű s ezt érdeklődésünkre a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központját igazgató Rimányiné Somogyi Szilvia és Horváth-Németh Krisztina, a WH Consulting ügyvezetője is megerősítette, hogy Ausztriában elsősorban a  jól képzett szakemberekre tartanak igényt a munkáltatók, főként a vendéglátás és az  idegenforgalom területén.

Emellett a cégek nagy számban betanított szakmunkásokat, targoncásokat, villanyszerelőket, lakatosokat, karbantartókat is szívesen foglalkoztatnának, ugyanígy a hús- és az építőipar, a szociális ágazat, az informatika is várja a magyarokat, s a nyilvántartásokból kiderül: az osztrákok logisztikusokat és minőségbiztosítási szakembereket is keresnek.

Rimányiné Somogyi Szilvia szerint azok elhelyezkedése is könnyebbé válik, akik a helyiek által nem szívesen végzett, főként mezőgazdasági vagy képzettséget nem igénylő vendéglátóipari munkákra, például spárgaszedésre, illetve konyhai kisegítő munkára jelentkeznek.

- Ausztriában az iparvidékeken a munkanélküliség 1-2 százalék körül mozog. E területeken az osztrák munkáltatók nagyon nehezen vagy egyáltalán nem találnak megfelelő munkaerőt, s így nagyon is számítanak a külföldi, köztük a magyar szakmunkásokra - informált Horváth-Németh Krisztina, aki szerint arra is jó az esély, hogy május elsejét követően az eddig feketén foglalkoztatott bejárónők és kertészek státuszát  is legalizálják  munkaadóik.

S, hogy mennyi lehet a külföldi kereset? Az ausztriai bérekről nagy általánosságban elmondható, hogy kétszer, háromszor magasabbak a magyarországi átlagnál, ráadásul az új szabályozás szerint a külföldiek is csak a törvényben vagy az ágazati kollektív szerződésben az adott munkakörre előírt legkisebb munkabér fejében alkalmazhatók. 

Ausztriában ez szakmáktól és ágazatoktól függően 1000 és 2000 euró közötti minimális bérezést jelent, s mint arra Rimányiné Somogyi Szilvia felhívta a figyelmet: a hatóságok szigorúan fogják ellenőrizni, hogy a kelet-közép-európai munkavállalókat a vállalkozások ne alkalmazzák az előírásoknál alacsonyabb bérért.

Ezek után pedig nézzük, hogy miként lehet és érdemes munkát keresni? Nos, az EURES  már említett honlapján az adott ország  foglalkoztatási szolgálatához bejelentett üres álláshelyek mindegyike megtalálható, s a cégek persze más weblapokon és újsághirdetések által is keresik leendő munkatársaikat. Akik viszont nem szeretnék (vagy éppen nem merik) egyedül intézni a dolgaikat, azok az erre engedéllyel rendelkező munkaerő-közvetítő cégek közreműködésével akár közvetlenül, de kölcsönmunkásként is állásra találhatnak. (Horváth-Németh Krisztina szerint mindenképpen érdemes észben tartani, hogy a kölcsönzött munkavállalót Ausztriában is ugyanannyi bér illeti meg, mint amennyit a saját állományban lévő dolgozójának fizet  a munkaadó!)

A szakemberek szerint amúgy az ausztriai és a németországi munkavállalás csak azoknak ajánlatos, akik legalábbis értenek németül, számos pozícióban azonban ennél sokkalta jobban kell tudni a nyelvet. A munkaadók általában azt is elvárják, hogy leendő munkatársuk hosszabb távon (minimum egy éven át) hajlandó legyen  külföldön dolgozni, s közülük sokan a kiköltözést is feltételül szabják.

Végül pedig arról, hogy a Trenkwalder nemrégiben publikált felmérése szerint az osztrák vállalkozások kétharmada nyereséget remél a munkaerőpiac felszabadításától. A vállalatok 58 százaléka magyarokat is szívesen alkalmazna. A lakosság vélekedése viszont egész más: az IMAS felmérése értelmében az átlagemberek 71 százaléka tart a kelet-európai munkavállalók megjelenésétől, igaz, legkevésbé a magyarokétól...

INFORMÁCIÓK FUTÓSZALAGON  

A magyarországi EURES hálózat célja, hogy ingyenes tájékoztatást, útmutatást és tanácsadást nyújtson az érdeklődők számára az Európai Gazdasági Térség álláslehetőségeiről, valamint élet- és munkakörülményeiről, illetve hogy segítséget nyújtson azon munkáltatók számára, akik más országokból érkező munkavállalókat szeretnének alkalmazni. A külföldi állásra hajtó magyarok számára így több ok miatt is érdemes böngészni az EURES honlapját és felkeresni az info-pontokat.