Romagyilkosságok - Csontos: Vannak még olyanok, akik nincsenek letartóztatva

A Pest Megyei Bíróságon a hat halálos áldozattal járó támadássorozat negyedrendű vádlottja nyomozati vallomásának ismertetésével folytatódó szerdai tárgyaláson elhangzott: a másik három vádlott azt tervezte, hogy az előre kiszemelt roma család mellett megtámadja a kislétai polgármestert, Pénzes Sándort, valamint egy másik házat is.
   
Csontos vallomása szerint előzetes terepfelmérésen fényképeket készítettek a polgármester házáról. A polgármester ellen büntetőeljárás folyt, és a vádlottak Veres János volt pénzügyminiszter emberének tartották. Végül úgy döntöttek, csak a Bocskai úti házban élő roma családot támadják meg, mert a másik akció után 800 métert kellett volna fegyverrel a szántóföldön át menekülni, így ez a terv kivitelezhetetlennek tűnt.
   
A negyedrendű vádlott fenntartott vallomásában részletesen beszélt arról, hogyan szállította három társát a bűncselekmény helyszínének közelébe, hogyan és mikor ment értük, és hogy menekülés közben társai arra is felkészültek: megölik az őket igazoltatni akaró vagy üldöző rendőröket.
   
A vádirat szerint a vádlottak a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság és a tiszalöki férfi meggyilkolása után olyan célpontot kerestek, amelynek megtámadásával nemcsak a szerintük súlyos társadalmi problémára, "a cigánysággal szembeni gyenge igazságszolgáltatásra" hívják fel a figyelmet, hanem ellenálló cselekedetre kényszerítik a romákat is. Csontos vallomásában azt mondta, társai "politikai célú támadásokról" beszéltek.
       
A vád szerint 2009. augusztus 2-án éjjel a földeken át gyalogosan közelítették meg a kislétai házat, majd Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott behatolt az udvarra, miközben Kiss Árpád elsőrendű vádlott golyós vadászfegyverrel biztosította őket.
   
A vád szerint Pető Zsolt egy besenyszögi vadásztól 2008 márciusában elrabolt sörétes vadászpuskából két lövést adott le az ablakra, majd szétlőtte a bejárati ajtót. Kiss István az ajtónyíláson lőtt be, és megsebesítette a házban tartózkodó 13 éves lányt. Ezután mindketten bementek a lakásba, és néhány méterről rálőttek az ablak alatti ágyban fekvő anyára. Kiss István a fegyverében maradt négy lőszert lőtte ki az asszonyra, míg társa egyetlen célzott lövést adott le.
   
A nő a helyszínen életét vesztette, lánya, aki a ház folyosóján sérült meg, visszamászott szobájába, majd lefeküdt az ágyra. A támadók a lövések leadása után elmenekültek.
   
A 45 éves Balogh Máriát és Tímea nevű lányát a támadás után mintegy négy órával, hajnalban találták meg a rokonok. A vádirat szerint csak a gyors orvosi segítség és a több életmentő műtét mentette meg a sebesült lány életét; testébe mintegy 150 sörét fúródott.
   
Csontos István vallomása szerint Kiss Árpádék megmutatták neki a támadás utáni napon azt a fegyvert, amellyel Pető Zsolt lelőtte a lányt, de elmondása szerint a bizonyítékként bemutatott fegyverek között az nem szerepel.
   
Az első-, a másod- és harmadrendű vádlott a bíró előtt tagadta, hogy közük lenne a kislétai bűncselekményhez.
   
A kislétai támadás után az országos rendőrfőkapitány 100 millió forintra emelte a korábbi, 50 milliós nyomravezetői díjat. Az elkövetőket 2009. augusztus 21-én a munkahelyükön, a Perényi 1 debreceni szórakozóhelyen fogták el; azóta előzetes letartóztatásban vannak.
   
A bíró, miután befejezte a negyedrendű vádlottal szembeni bizonyítási eljárást, határozatot hozott arról, hogy mind a négy vádlott előzetes letartóztatását meghosszabbítja a büntetőeljárás ügydöntő határozatáig; ezt a cselekmény tárgyi súlyával, a várható büntetés nagyságával és a szökés, elrejtőzés lehetőségének fennállásával indokolta.
   
A kényszerintézkedés meghosszabbítását Kiss Árpád és Csontos István tudomásul vette, Kiss István és Pető Zsolt fellebbezett, kérve szabadlábra helyezésüket.
   
A büntetőper pénteken folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.

OLDALTÖRÉS: Szinte minden bűncselekményről volt információja Csontosnak

Szinte minden bűncselekményről volt információja Csontosnak

Szinte minden bűncselekményről volt információja Csontosnak

Szinte minden bűncselekményről volt információja Csontosnak

Csontos Istvánnak, a romák elleni támadássorozat negyedrendű vádlottjának szinte az összes bűncselekményről volt információja - hangzott el nyomozati vallomásának ismertetésekor szerdán a Pest Megyei Bíróságon.

Csontos István a múlt pénteken jelezte, részletes vallomást kíván tenni a kislétai támadásról, miután a tiszalöki cselekményben játszott szerepéről részletesen beszélt, de a keddi tárgyalás kezdetén váratlanul bejelentette, hogy nem tesz vallomást, és kérdésekre sem válaszol.
   
Miszori László tanácsvezető bíró ezért a bizonyítási eljárással folytatódó szerdai tárgyaláson Csontos István nyomozati vallomását ismertette; ezt a negyedrendű vádlott fenntartotta.
   
Állítása szerint a tiszalöki támadás után egy hónappal találkozott a Katonai Biztonsági Hivatal egyik munkatársával, aki a kapcsolattartója volt, és amikor ezt társai megtudták, meg akarták ölni a tisztet. Ez két-három napig téma is volt közöttük, de végül lebeszélte társait.
   
Arról is szólt a nyomozati vallomásában, hogy társai egy katonai laktanyát és az őröket akarták megtámadni, ezért Kiss Árpád utasítására fotókat is készített az objektumról, de tervüket, mivel lehetetlennek tűnt a vállalkozás, elvetették. Állítása szerint "egy kis hadsereget akartak létrehozni", és szerinte ez a csoport már akkor létezett, amikor őt bevették a bandába.
   
Vallomásában hangsúlyozta: vannak még olyanok, akik nincsenek letartóztatva, és közük van a bűncselekményekhez. Van olyan, aki részt vett valamelyik bűncselekményben, vagy tudott róla, segítette őket anyagilag vagy fegyverekkel - mondta. Egyik lehetséges támogatóként Kiss Árpád elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, mind a négy vádlott főnökét, a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhely közönségszervezőjét, a büntetőeljárásban tanúként szereplő F.-né Ny. Évát nevezte meg.
   
Csontos István vallott arról is, hogy társai többször is beszéltek a korábbi, romák elleni támadásokról, miután egy televíziós összefoglalóból, amely a tiszalöki támadás után került adásba, rájött, hogy közük lehet a támadásokhoz. E szerint Tatárszentgyörgyön azért kellett meghalnia a felgyújtott házból gyermekeivel menekülő 27 éves apának, mert a terasznál rátámadt harmadrendű vádlott Pető Zsoltra. Azt mondta, nem tudja, hogy ki adta le a roma férfira a halálos lövést.
   
Elmondása szerint társai más bűncselekményekről is beszéltek neki, és megjegyezték: "soha nem hagynak nyomokat maguk után".
   
Csontos állítása szerint mindent megtett, hogy társai ne bízzanak benne, ezért beszélt a katonai elhárítási kapcsolatáról, valamint arról, hogy pesti tüntetéseken, zavargásokon részt vevő katonatársairól jelentett.
   
Az elhangzottakat mindhárom vádlott-társa tagadta, Kiss István "beteg embernek” nevezte a bűntársát. A jegyzőkönyvbe is bekerült, hogy Kiss Árpád a tárgyalóteremben azt mondta Csontos Istvánnak: "majd négyszemközt odakint megbeszéljük”.
   
A bíró ekkor szünetet rendelt el.

OLDALTÖRÉS: A tarnabodi támadást elismerte, a tiszalöki gyilkosságot tagadja Kiss Árpád

A tarnabodi támadást elismerte, a tiszalöki gyilkosságot tagadja Kiss Árpád
   
A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat elsőrendű vádlottja, Kiss Árpád Sándor szerdán - korábbi vallomását fenntartva - tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki gyilkossághoz és a nyíradonyi lövöldözéshez, a tarnabodi fegyveres és gyújtópalackos támadást viszont elismerte a Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőtárgyaláson.
   
Kiss Árpád azt vallotta: a Heves megyei Tarnabodra a Hír Tv Célpont című műsorának riportjában figyeltek fel, amely arról szólt, hogy a romák "lelaktak" egy uniós támogatásból épül házsort. Ezért ment el a településre,  személyes "felderítést" végzett arról, miként lehetne megtámadni a kiszemelt utcát.
   
A bíró a tarnabodi helyszín megközelítéséről, a támadás végrehajtásáról hosszasan idézte Kiss Árpádnak a kihallgatása során tett vallomását, amelyet a vádlott fenntartott: azt testvérével, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal követték el. Vallomásában a cselekményt céltalan, értelmetlen lövöldözésnek nevezte, azt hangsúlyozva, hogy "szerencsére nem sérült meg senki". Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra, és testvérével, illetve Pető Zsolttal több Molotov-koktélt is elhajítottak.
   
A vádirat szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott által szeptember 29-én, Tarnabodon elkövetett támadás "félresikerült", mert nem romák házait támadták meg, ugyanis a korábban kiszemelt házakat az aljnövényzet miatt nem tudták megközelíteni.
   
A tarnabodi támadással a cselekmény utáni napokban három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak meg, tizenegy  hónapig voltak előzetes letartóztatásban egy tanúvallomás és ruházatukon talált lőpornyomok miatt. A három fiatalt, akik kártérítési pert indítottak jogtalan fogva tartásuk miatt, a bíróság előtt álló négy vádlott elfogása után engedték szabadon.
   
Az elsőrendű vádlott a bíróságon tagadta, hogy ő követte volna el a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságot, amelyet a vádirat szerint lesben állva, egyetlen, szívre leadott célzott lövéssel követett el. Kiss Árpád tagadta, hogy előzőleg terepfelmérést tartott volna és fényképeket készített volna a helyszínről. A bíró ezt cáfolandó a vádlott elé tárt olyan fotókat és szakértői jelentéseket, amelyek azt bizonyítja, hogy Kiss Árpád Tiszalökön járt, hiszen szerepel az említett fotón, és a fényképek házakat és a hidat is ábrázolják. A bíró megjegyezte, eszerint nem egyedül járt a vádlott a helyszínen, mert a bizonyítékként csatolt fotót, amelyen szerepel, ő nem készíthette.
   
Kiss Árpád azzal védekezett, hogy a fotók egyrészt nem a tiszalöki helyszínt ábrázolják, és nem lehet megállapítani mikor készültek. A szakértők viszont megállapították, hogy a fényképek a gyilkosságot megelőzően egy, illetve három héttel korábban készültek a támadás helyszíne közelében.
   
Az elsőrendű vádlott tagadta azt is, hogy ő adott volna le golyós vadászpuskából két célzott lövést 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban, ahol a támadás nem járt személyi sérüléssel. A vádirat szerint Kiss Árpád a környéken autózva figyelt fel a könnyű célpontnak számító romák által lakott házakra, majd este egyedül visszatérve rálőtt a házakra.
   
Az elsőrendű vádlott a szerdai tárgyaláson azt mondta: tagadja, hogy köze lenne a bűncselekményhez, és kérte, erre vonatkozóan szüntessék meg ellene az eljárást.
   
A tárgyalás további iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon, ahol a tárgyalóterem - az elmúlt napokhoz hasonlóan - zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és újságírókkal.

A tarnabodi támadást elismerte, a tiszalöki gyilkosságot tagadja Kiss Árpád
   
A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat elsőrendű vádlottja, Kiss Árpád Sándor szerdán - korábbi vallomását fenntartva - tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki gyilkossághoz és a nyíradonyi lövöldözéshez, a tarnabodi fegyveres és gyújtópalackos támadást viszont elismerte a Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőtárgyaláson.
   
Kiss Árpád azt vallotta: a Heves megyei Tarnabodra a Hír Tv Célpont című műsorának riportjában figyeltek fel, amely arról szólt, hogy a romák "lelaktak" egy uniós támogatásból épül házsort. Ezért ment el a településre,  személyes "felderítést" végzett arról, miként lehetne megtámadni a kiszemelt utcát.
   
A bíró a tarnabodi helyszín megközelítéséről, a támadás végrehajtásáról hosszasan idézte Kiss Árpádnak a kihallgatása során tett vallomását, amelyet a vádlott fenntartott: azt testvérével, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal követték el. Vallomásában a cselekményt céltalan, értelmetlen lövöldözésnek nevezte, azt hangsúlyozva, hogy "szerencsére nem sérült meg senki". Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra, és testvérével, illetve Pető Zsolttal több Molotov-koktélt is elhajítottak.
   
A vádirat szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott által szeptember 29-én, Tarnabodon elkövetett támadás "félresikerült", mert nem romák házait támadták meg, ugyanis a korábban kiszemelt házakat az aljnövényzet miatt nem tudták megközelíteni.
   
A tarnabodi támadással a cselekmény utáni napokban három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak meg, tizenegy  hónapig voltak előzetes letartóztatásban egy tanúvallomás és ruházatukon talált lőpornyomok miatt. A három fiatalt, akik kártérítési pert indítottak jogtalan fogva tartásuk miatt, a bíróság előtt álló négy vádlott elfogása után engedték szabadon.
   
Az elsőrendű vádlott a bíróságon tagadta, hogy ő követte volna el a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságot, amelyet a vádirat szerint lesben állva, egyetlen, szívre leadott célzott lövéssel követett el. Kiss Árpád tagadta, hogy előzőleg terepfelmérést tartott volna és fényképeket készített volna a helyszínről. A bíró ezt cáfolandó a vádlott elé tárt olyan fotókat és szakértői jelentéseket, amelyek azt bizonyítja, hogy Kiss Árpád Tiszalökön járt, hiszen szerepel az említett fotón, és a fényképek házakat és a hidat is ábrázolják. A bíró megjegyezte, eszerint nem egyedül járt a vádlott a helyszínen, mert a bizonyítékként csatolt fotót, amelyen szerepel, ő nem készíthette.
   
Kiss Árpád azzal védekezett, hogy a fotók egyrészt nem a tiszalöki helyszínt ábrázolják, és nem lehet megállapítani mikor készültek. A szakértők viszont megállapították, hogy a fényképek a gyilkosságot megelőzően egy, illetve három héttel korábban készültek a támadás helyszíne közelében.
   
Az elsőrendű vádlott tagadta azt is, hogy ő adott volna le golyós vadászpuskából két célzott lövést 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban, ahol a támadás nem járt személyi sérüléssel. A vádirat szerint Kiss Árpád a környéken autózva figyelt fel a könnyű célpontnak számító romák által lakott házakra, majd este egyedül visszatérve rálőtt a házakra.
   
Az elsőrendű vádlott a szerdai tárgyaláson azt mondta: tagadja, hogy köze lenne a bűncselekményhez, és kérte, erre vonatkozóan szüntessék meg ellene az eljárást.
   
A tárgyalás további iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon, ahol a tárgyalóterem - az elmúlt napokhoz hasonlóan - zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és újságírókkal.

A tarnabodi támadást elismerte, a tiszalöki gyilkosságot tagadja Kiss Árpád
   
A romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat elsőrendű vádlottja, Kiss Árpád Sándor szerdán - korábbi vallomását fenntartva - tagadta, hogy köze lenne a tiszalöki gyilkossághoz és a nyíradonyi lövöldözéshez, a tarnabodi fegyveres és gyújtópalackos támadást viszont elismerte a Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőtárgyaláson.
   
Kiss Árpád azt vallotta: a Heves megyei Tarnabodra a Hír Tv Célpont című műsorának riportjában figyeltek fel, amely arról szólt, hogy a romák "lelaktak" egy uniós támogatásból épül házsort. Ezért ment el a településre,  személyes "felderítést" végzett arról, miként lehetne megtámadni a kiszemelt utcát.
   
A bíró a tarnabodi helyszín megközelítéséről, a támadás végrehajtásáról hosszasan idézte Kiss Árpádnak a kihallgatása során tett vallomását, amelyet a vádlott fenntartott: azt testvérével, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal követték el. Vallomásában a cselekményt céltalan, értelmetlen lövöldözésnek nevezte, azt hangsúlyozva, hogy "szerencsére nem sérült meg senki". Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra, és testvérével, illetve Pető Zsolttal több Molotov-koktélt is elhajítottak.
   
A vádirat szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott által szeptember 29-én, Tarnabodon elkövetett támadás "félresikerült", mert nem romák házait támadták meg, ugyanis a korábban kiszemelt házakat az aljnövényzet miatt nem tudták megközelíteni.
   
A tarnabodi támadással a cselekmény utáni napokban három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak meg, tizenegy  hónapig voltak előzetes letartóztatásban egy tanúvallomás és ruházatukon talált lőpornyomok miatt. A három fiatalt, akik kártérítési pert indítottak jogtalan fogva tartásuk miatt, a bíróság előtt álló négy vádlott elfogása után engedték szabadon.
   
Az elsőrendű vádlott a bíróságon tagadta, hogy ő követte volna el a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságot, amelyet a vádirat szerint lesben állva, egyetlen, szívre leadott célzott lövéssel követett el. Kiss Árpád tagadta, hogy előzőleg terepfelmérést tartott volna és fényképeket készített volna a helyszínről. A bíró ezt cáfolandó a vádlott elé tárt olyan fotókat és szakértői jelentéseket, amelyek azt bizonyítja, hogy Kiss Árpád Tiszalökön járt, hiszen szerepel az említett fotón, és a fényképek házakat és a hidat is ábrázolják. A bíró megjegyezte, eszerint nem egyedül járt a vádlott a helyszínen, mert a bizonyítékként csatolt fotót, amelyen szerepel, ő nem készíthette.
   
Kiss Árpád azzal védekezett, hogy a fotók egyrészt nem a tiszalöki helyszínt ábrázolják, és nem lehet megállapítani mikor készültek. A szakértők viszont megállapították, hogy a fényképek a gyilkosságot megelőzően egy, illetve három héttel korábban készültek a támadás helyszíne közelében.
   
Az elsőrendű vádlott tagadta azt is, hogy ő adott volna le golyós vadászpuskából két célzott lövést 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban, ahol a támadás nem járt személyi sérüléssel. A vádirat szerint Kiss Árpád a környéken autózva figyelt fel a könnyű célpontnak számító romák által lakott házakra, majd este egyedül visszatérve rálőtt a házakra.
   
Az elsőrendű vádlott a szerdai tárgyaláson azt mondta: tagadja, hogy köze lenne a bűncselekményhez, és kérte, erre vonatkozóan szüntessék meg ellene az eljárást.
   
A tárgyalás további iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon, ahol a tárgyalóterem - az elmúlt napokhoz hasonlóan - zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel és újságírókkal.