Kincs, ami van: a legígéretesebb tenyészbikákat is bemutatták Jákon

Kincs, ami van: így is jellemezhetnénk a magyartarka fajtát, ami  a magyarországi tenyésztők kitartó munkájának és példaértékű összefogásának köszönhetően  valóban nemzeti kincs maradt. A kettőshasznú magyartarka tenyésztésének szervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét ugyanis a tenyésztők tulajdonában lévő, bonyhádi központtal működő Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el.

Vasi szála a történetnek, hogy az országos egyesület elnöke a Jákon gazdálkodó Rácz Károly, aki szintén sokat tett azért, hogy az egyesület központi sajátteljesítmény vizsgáló állomása Jákra kerüljön. A szakmai napot is ő szervezte. Délelőtt V. Németh Zsolt  vidékfejlesztési államtitkár köszöntötte az ország számos részéről érkezett tenyésztőket.

Beszédében utalt arra a kormányzati szándékra is, amely szerint növelni szeretnék az állattenyésztés agráriumban betöltött szerepét. Az állattartók helyzetét vágópontok kialakításával, valamint a helyi piacokon történő értékesítés szabályainak lazításával javítanák. A szakmai nap leglátványosabb programja a délutáni bikabemutató volt, amelyen tizennégy ígéretes tenyészállatot tekinthettek meg az érdeklődők. A bemutató bensőséges, Magyarországon eddig nem megszokott eseménnyel kezdődött: dr. Rátkai László jáki plébános megáldotta a tenyésztőket és az állatokat.

- Magyartarkában jöttem - mondta a plébános, utalva a kalocsai hímzéses stólájára, majd Isten áldását kérte a gazdálkodókra és a jószágokra. A bikabemutatón tizennégy tenyészállatot szemrevételezhettek az érdeklődők.
- A látvány nagyon fontos - mondta dr. Huth Balázs, az egyesület tenyésztésvezetője, aki egyenként ismertette a felvezetett bikák "adatait", a sajátteljesítmény-vizsgálatok eredményeit.

Rádóci Jeromos Mandela, Kocsári János Hugó, Bonyhádi Hüvelyk Ego és társaik elnyerték a közönség tetszését. És hogy mire figyel a bemutatón a tenyésztő. Például a mozgásra, amiből a tenyészállat érmérsékletére is lehet következtetni. De ugyanolyan fontos a far izmoltsága, a jó lábszerkezet.

- Mivel az aktív populáció létszáma ötezer alá esett vissza, a  magyartarka nemzeti kincsnek, veszélyeztetett fajtának számít, ezért a magyartarka tenyésztők központi támogatást kapnak - tudtuk meg  dr. Füller Imrétől, az egyesület ügyvezető igazgatójától, aki azt is elárulta, hogy öt év kell ahhoz, hogy egy állatból "használható" tenyészbika váljon. Ami pedig az árakat illeti: egy jó tenyészbika nettó ára jelenleg hatszázezer forint körül van, de az egyesületnek  olyan tenyészbikája is van, amelyet tízmillió forintért sem adnának el.

A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének 1500 tagja van, ők 30 ezer tehenet tartanak. Ebből a 30 ezerből  csupán négyezer rendelkezik törzskönyvvel. A "bikaelőállító" tehenek száma ennél is jóval kevesebb, ugyanis  mindössze 165 tud leendő tenyészbikákat "reprodukálni."  Hát, ezért is nagy kincs a fajta. A lényeg azonban, hogy megmaradt, mi több: a magyartarka tenyésztők a spermatermelést és -értékesítést is egy magyarországi génbankon keresztül végzik, így a fajta megmentői nem kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe.