Rövidre fogták Mladic kihallgatását gyenge fizikuma miatt

A Jugoszlávia szétesését követő délszláv háborúk legkeresettebb háborús bűnösét csütörtökön, a Belgrádtól mintegy 80 kilométerre lévő vajdasági Lázárföldön (Lazarevo) fogták el a reggeli órákban. Mladicot délután vitték át a háborús bűnösök ügyében eljáró belgrádi bíróságra, ahol közel nyolc óra előtt nem sokkal kezdődött a kihallgatása, és alig fél órával később már véget is ért.
   
Bruno Vekaric, a háborús bűnösök ügyében eljáró szerb különleges ügyész helyettese szerint Mladic "rosszul néz ki, nem hasonlít a múlt század kilencvenes éveiben készült fényképeken szereplő személyre". Gyenge fizikai állapota ellenére a tábornok - Vekaric megfogalmazása szerint - kitart ismert álláspontja mellett. 

Milos Saljic, Mladic ügyvédje a kihallgatás után ugyancsak azt mondta, hogy ügyfele rossz állapotban van. Szerinte arra se volt képes, hogy a személyes adatait elmondja, azt azonban kijelentette, hogy nem ismeri el a hágai ENSZ-törvényszék illetékességét.
   
Az ügyvéd szerint a tábornok megerősítette, hogy elfogásakor nem tanúsított ellenállást, habár két pisztoly is volt nála.
   
Milos Saljic úgy vélte, hogy jelenlegi állapotában Ratko Mladicot nem szabad kiadni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, hanem valamelyik egészségügyi intézménybe kell szállítani.

OLDALTÖRÉS: Mladic - Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Ultranacionalista tüntetés Újvidéken, összetűzés a rendőrséggel

Mintegy ötszáz ember vett részt csütörtökön Újvidéken egy ultranacionalista tüntetésen, amelyet Ratko Mladic elfogása miatt rendeztek. A tüntetők be akartak hatolni a Boris Tadic szerb elnök vezette Demokrata Párt helyi székházába, de ezt megakadályozták a rendőrök - jelentette a Beta hírügynökség.

A boszniai szerb hadsereg háborús bűncselekményekkel vádolt egykori parancsnokát reggel fogták el a Belgrádtól 80 kilométerre északkeletre fekvő Lázárföld (Lazarevo) faluban. Emiatt Belgrádban és más szerbiai városokban "jelentősen" megszigorítják a biztonsági intézkedéseket, többek között a külföldi nagykövetségek, konzulátusok védelmét. Mladic sok szerb nacionalista szemében a boszniai háború hőse.
   
Az újvidéki tüntetők a rendőrökkel való összecsapás után szétszéledtek, majd közülük mintegy százan újra összeverődtek a város központjában. Mintegy száz fiatal Belgrád központjában is összegyűlt az este, de ott nem történt incidens, és a csoport gyorsan feloszlott. Ennek ellenére a főváros központjában éjszaka még jelentős számú rohamrendőr állt készenlétben.

OLDALTÖRÉS: Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic elfogása

Széles körű nemzetközi elismerést váltott ki Ratko Mladic volt boszniai szerb hadsereg-főparancsnok csütörtöki letartóztatása.

A jugoszláv utódállamok közül Horvátország és Szlovénia miniszterelnöke, illetve Bosznia-Hercegovina horvát és muzulmán vezetői üdvözölték Mladic elfogását. Visszafogottabban nyilvánítottak véleményt a boszniai Szerb Köztársaság vezetői.
   
Jadranka Kosor horvát miniszterelnök közölte: reméli, hogy nemsokára Goran Hadzic, a horvátországi szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori vezetője is kézre kerül. Kosor biztosította Szerbiát, hogy Horvátország a NATO- és EU-országokkal együtt továbbra is támogatja euroatlanti integrációját.
   
Borut Pahor szlovén miniszterelnök jelentős napnak nevezte a csütörtökit, amely szerinte egy lépéssel közelebb viheti a megbékéléshez a térség országait.
   
Mladic elfogását Zeljko Komsic, Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát képviselője is üdvözölte, ugyanakkor azzal vádolta Belgrádot, hogy már korábban is tisztában volt azzal, hol rejtőzik a volt tábornok.
   
Bakir Izetbegovic, az államelnökség muszlim tagja elárulta, hogy a boszniai biztonsági szolgálatok együttműködtek a szerb hatóságokkal Mladic letartóztatásában, ugyanakkor ennél pontosabb információt nem közölt.
   
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elnöke hangsúlyozta, hogy Mladic letartóztatásával Szerbia eleget tett a boszniai háborúnak (1992-1995) véget vető daytoni megállapodásból származó nemzetközi kötelezettségeinek. Dodik igazságos tárgyalást követelt Mladic perében, valamint kérte, hogy állítsák törvény elé a boszniai muszlim hadsereg egyes extábornokait is.
   
Történelminek minősítette a nemzetközi igazságszolgáltatás számára a csütörtöki napot Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun megköszönte Boris Tadic szerb elnök és a szerb kormány erőfeszítését, amelyet Mladic őrizetbe vétele érdekében fejtettek ki.
   
Az Európai Unió azt óhajtja, hogy Ratko Mladicot haladéktalanul adják ki Hágának - hangsúlyozta csütörtökön a fejleményt üdvözölve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Catherine Ashton szerint a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokának az elfogása "fontos lépés Szerbia és a nemzetközi igazságszolgáltatás számára".
   
Stefan Füle, az unió bővítési kérdéseiért felelős EU-biztos közölte: Szerbia eltávolított egy nagy akadályt az EU-taggá válás útjából. Külön kiemelte, hogy Boris Tadic szerb elnök fontos szerepet tölt be a nyugat-balkáni térség megbékélésének és stabilizálódásának előmozdításában.
   
Serge Brammertz, a hágai törvényszék ügyésze szerint Mladic letartóztatásával Szerbia "teljesítette egyik nemzetközi kötelezettségét". Brammertz elismerte, hogy bő egy héttel ezelőtt még nagyon negatív értékelést adott az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött jelentésében a Mladic elfogását célzó szerb műveletekről.
   
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatban üdvözölte Mladic letartóztatását. "Ez jó hír Szerbiának, jó hír a térség stabilitása szempontjából, és új lendületet ad Szerbia EU-csatlakozási folyamatának" - fogalmazott Buzek.
   
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szintén nyilatkozatban adott hangot örömének. Megfogalmazása szerint Mladic "kulcsszerepet játszott a balkáni és az európai történelemnek a legsötétebbek közé tartozó epizódjaiban".     
   
Barack Obama amerikai elnök közleményben fejezte ki elismerését Boris Tadic szerb elnöknek és kormányának a Ratko Mladic felkutatása és bíróság elé állítása érdekében tett erőfeszítéseiért, és jelezte: Washington arra számít, hogy a volt tábornokot haladéktalanul Hágába szállítják.
   
Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok Nürnberg óta erkölcsi kötelességének, valamint a béke és a stabilitás kulcselemének tekinti a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények miatti felelősségre vonást.
   
Rendkívül jó hírnek nevezte  Ratko Mladic őrizetbe vételét a német kormány. Guido Westerwelle külügyminiszter nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Szerbia ezzel teljesítette az EU régóta fennálló követelését. Berlin amellett van, hogy Szerbia számára világos európai perspektívát biztosítsanak - mondta.
   
Történelmi pillanatnak nevezte Mladic elfogását William Hague brit külügyminiszter. Nyilatkozatában közölte: Mladic kézre kerítése történelmi pillanat a térség számára, amelyet "szétszabdaltak az 1990-es évek rettenetes háborúi".
   
Ratko Mladicot "szörnyűséges bűncselekményekkel" vádolják, és ezért "helyénvaló", hogy végre szembesüljön a nemzetközi igazságszolgáltatással - közölte Hague, aki szerint a brit kormány most azt várja, hogy Mladic "gyorsan" Hágába kerüljön, az ellene megfogalmazott vádak a nemzetközi törvényszék előtt hivatalosan is elhangozzanak.

OLDALTÖRÉS: Mladic - Délszláv háborús bűnösök - a legsúlyosabb bűnök és ítéletek

Délszláv háborús bűnösök - a legsúlyosabb bűnök és ítéletek - HÁTTÉR

Délszláv háborús bűnösök - a legsúlyosabb bűnök és ítéletek - HÁTTÉR

Délszláv háborús bűnösök - a legsúlyosabb bűnök és ítéletek - HÁTTÉR

Boris Tadic szerb elnök csütörtökön bejelentette, hogy a Belgrádtól 80 kilométerre lévő Lazarevo faluban elfogták Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg háborús bűncselekményekkel vádolt egykori parancsnokát. Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a délszláv háborúkban elkövetett súlyos bűnökkel vádolt vagy elítélt személyekről:

Az ENSZ BT 1993. májusi, 827-es határozata alapján jött létre Hágában a Nemzetközi Törvényszék a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére. Az NT a második világháború utáni nürnbergi és tokiói törvényszékek óta az első nemzetközi igazságszolgáltatási szervezet, amely háborús bűnökkel foglalkozik. Feladata a tényszerű bizonyítás, illetve az annak alapján kimutatható legsúlyosabb bűntettek első számú vétkeseinek néven nevezése és elítélése. A testület ideiglenes jelleggel működik, mandátumára az ENSZ BT-vel egyeztetett határidők érvényesek. Addig azonban nem szünteti be tevékenységét, amíg nem ítélkezett minden vádlott fölött, beleértve a még szökésben lévőket is. Ilyen Mladic elfogása után már csak egy van, Goran Hadzic, a horvátországi szerbek korábbi vezetője.
   
Lezárt ügyek, ítéletek:
   
Radislav Krstic - volt szerb tábornok. A törvényszék 2001-ben 46 év szabadságvesztésre ítélte az 1995-ben Srebrenicában elkövetett tömegmészárlásban játszott szerepéért, az ítéletet másodfokon 35 évre enyhítették.
   
Biljana Plavsic - a  boszniai szerbek elnöke 1996-1998 között. A boszniai konfliktus idején elkövetett emberiesség elleni bűntettek, népirtás, háborús bűnök miatt 11 évi börtönbüntetésre ítélték, ő az eddig elítélt legmagasabb rangú boszniai szerb vezető. Büntetését Svédországban töltötte, 2009 októberében, a büntetés kétharmadának letelte után szabadult.
   
Slobodan Milosevic - egykori jugoszláv és szerb elnök, a délszláv háborúk legmagasabb rangú vádlottja. 2001-ben tartóztatták le Belgrádban, 2002-ben Hágában kezdődött perében háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolták meg a horvátországi és boszniai háborúban (1991-1995), valamint a koszovói etnikai tisztogatásban és háborúban (1998-1999) játszott szerepéért. 2006. március 11-én börtöncellájában halt meg szívinfarktusban, perét halála után három nappal lezárták.
   
Momcilo Krajisnik - A boszniai szerb parlament elnöke a boszniai háború idején, a daytoni béketárgyalásokon a boszniai szerbek legmagasabb rangú képviselője. Az ügyészség népirtással, a boszniai muzulmán és horvát lakosság részleges kiirtásának megtervezésével, az arra való felbujtással és a végrehajtásban való részvétellel, háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűnökkel vádolta. 2006-ban 27 év börtönbüntetésre ítélték, ezt 2009-ben 20 évre csökkentették.
   
Ante Gotovina - horvát tábornok, hazájában még ma is sokan nemzeti hősként tisztelik. A horvátországi, szerbek lakta Krajina visszafoglalására 1995-ben indított Vihar hadművelet során 150 horvátországi szerb haláláért és további legalább 150 ezer elűzéséért terheli felelősség. 2001-ben emeltek vádat ellene, 2005-ben a Kanári-szigeteken fogták el. Pere 2008-ban kezdődött, első fokon idén áprilisban 24 év börtönbüntetésre ítélték.
   
Vádak, perek:
   
Zeljko Raznatovic (Arkan kapitány) - szerb milíciavezér, a horvátországi és boszniai háborúban hírhedtté vált Tigrisek szabadcsapat alapítója és vezetője. A számos köztörvényes bűncselekményt is elkövető Arkant, Slobodan Milosevic szerb elnök védencét 2000. január 15-én Belgrádban megölték. A hágai Nemzetközi Törvényszék halála után hozta nyilvánosságra a vádiratot, amely 22 rendbeli emberiesség elleni bűntettel, továbbá a polgári személyek védelméről szóló genfi konvenció, valamint a hadijogok és -szokások megsértésével vádolták.
   
Vojislav Seselj - a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke, akit azzal vádolnak, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban elkövetett háborús bűnökért, gyilkosságokért, kínzásokért, erőszakos kitelepítésekért és vagyontárgyak (köztük egyházi javak) elpusztításáért. A bűnösségét tagadó Seselj önként adta fel magát 2003-ban, pere 2006-ban kezdődött, és jelenleg is tart.
   
Momcilo Perisic - a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, később szerb miniszterelnök-helyettes. Az ügyészség háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja, mert ő és a mögötte álló rezsim támogatta a boszniai és horvátországi szerb erőket, továbbá nem büntette meg a bűnöket elkövető beosztottjait, köztük Ratko Mladicot. Perisic 2005-ben önként adta fel magát, pere 2008-ban kezdődött meg.
   
Radovan Karadzic - volt boszniai szerb elnök, a délszláv háborúk harmadik legmagasabb rangú vádlottja. Összesen 11 vádpontban háborús bűnökkel, népirtással vádolják, így a szarajevói és a srebrenicai népirtásban való bűnrészességgel. 2008-ban Szerbiában tartóztatták le, pere 2009-ben kezdődött el.
   
Ratko Mladic  - a boszniai szerb hadsereg volt parancsnoka. Az 1995-ben nyilvánosságra hozott, 15 pontos vádirat népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja Mladicot, akinek egyebek között üldözés, kivégzések, gyilkosságok, deportálások, embertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell felelnie. Mladicot 2011. május 26-án tartóztatták le Szerbiában.
   
Goran Hadzic - az 1991-95-ös horvátországi háború idején fennállt Krajinai Szerb Köztársaság elnöke. A Nemzetközi Törvényszék vádirata a horvát polgári lakosság terhére Kelet-Szlavóniában elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolja. Hadzic jelenleg is bujkál, Horvátországban távollétében már nyolc évi börtönbüntetésre ítélték a szerb-horvát háború idején elkövetett népirtásban való részvételért.

OLDALTÖRÉS: Mladic elfogása nagyot lendít Szerbia európai uniós ambícióin

Mladic elfogása nagyot lendít Szerbia európai uniós ambícióin - ELEMZÉS

Mladic elfogása nagyot lendít Szerbia európai uniós ambícióin - ELEMZÉS

Mladic elfogása nagyot lendít Szerbia európai uniós ambícióin - ELEMZÉS

Az Európai Unió fontos feltételét teljesítette Szerbia a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic elfogásával, bár az EU-ba vezető út még rögösnek bizonyulhat.

A bujkáló boszniai szerb hadseregparancsnok évek óta rányomta bélyegét Szerbia és az Európai Unió viszonyára. Míg az EU világossá tette, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrációja "csak" idő kérdése, az is egyértelmű, hogy a térségnek meg kell birkóznia a volt Jugoszlávia szétesését kísérő háború minden örökségével, legyen az a menekültek visszatelepítése vagy a háborús bűnösök elszámoltatása. A tagállamok nem akarnak megoldatlan konfliktusokat importálni, ugyanakkor tudják, hogy nem térhetnek ki a történelmi adósság rendezése elől. Szlovénia már tag, Horvátország egy-két hónapon belül lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, és a tagjelölt Montenegróhoz és Macedóniához felzárkózhat Szerbia is. Mladic elfogásával ugyanis veszít erejéből a vád, hogy Belgrád nem működik kellően együtt a délszláv háborúk során elkövetett bűncselekmények ügyében eljáró nemzetközi ENSZ-törvényszékkel (ICTY).
   
Serge Brammertz az ICTY főügyésze június 6-án nyújtja be jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának a törvényszék 2011 első félévének munkájáról. A sajtóba kiszivárgott részletek szerint a jelentésben az áll, hogy "Szerbia erőfeszítése a szökevények letartóztatására mindeddig elégtelennek bizonyult".
   
Brammertz és munkatársai most tehát átírják jelentésüket, ami fölveti a kérdést: elemzésükre rácáfolt-e Mladic őrizetbe vétele, avagy éppenséggel az elmarasztaló jelentés hozta meg gyümölcsét, Belgrád megértette, hogy amennyiben komolyan gondolja EU-csatlakozási ambícióit,  úgy nem kockáztathat meg egy újabb negatív véleményt.
   
Az EU további bővítésétől finoman szólva is vonakodó tagállamok szívesen hivatkoztak eddig is Hágára, mivel a törvényszékkel való együttműködés az EU hivatalos tagjelölti státusának deklarált feltétele. Ez az ódzkodás különösen igaz Hollandiára, amelynek az egykori Jugoszláviához fűződő viszonyát meghatározza, hogy legalábbis morális felelősséget érez a srebrenicai mészárlásért.  "Szerbia drámai ügy Hollandiában. A holland katonák 1995-ben nem tudták megakadályozni a második világháború óta  legnagyobb európai tömegmészárlást.  Mindazoknak, akik  felelősök a srebrenicai tragédiáért, az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke előtt van a helyük. Karadzic már ott van, Mladic még szökésben van. A szerb hatóságoknak el kell fogniuk, és ki kell adniuk őt Hágának, mégpedig azonnal" - ezt Frans Timmermans volt Európa-ügyi miniszter mondta 2009-ben, Budapesten, és a holland vélemény azóta se változott.
   
Sokatmondó, hogy Mladic letartóztatását követően Mark Rutte kormányfő  óvatos nyilatkozatával lehűtötte a hír nyomán támadt eufóriát: "A csatlakozás előtt minden tényt megvizsgálnak. Ez egy fontos elem volt, de a letartóztatás nem jelent azonnali csatlakozást. Ez nem így működik." - mondta Rutte a holland televíziónak nyilatkozva. Úgy vélte, a fő kérdés az, hogy novemberben az Európai Bizottság hajlandó lesz-e javasolni a tagállamoknak, hogy  adják meg Szerbiának a tagjelölti státust.
   
Tény, hogy Belgrád adós a másik háborús bűnös, Goran Hadzic őrizetbe vételével is, de a szerbek hivatkozhatnak a horvát háborús bűnös Ante Gotovina tábornok esetére. Az Európai Unió úgy kezdte meg 2005 októberében a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, hogy Gotovinát csak két hónappal később sikerült elfogni, noha Zágrábtól is elvárták, hogy működjön együtt Hágával, és éveken keresztül azt állították, hogy a horvát titkosszolgálat fedezi a horvátok körében hősként tisztelt tábornokot.
   
Javítja azonban Belgrád kilátásait, hogy Hollandia hozzáállása elszigeteltnek tekinthető, az EU aligha teszi ki magát annak a vádnak, hogy kettős mércét alkalmaz. Nem is szólva arról, hogy az EU csak az európai perspektíva nyitva tartásával lesz képes  Szerbia befolyásolására. Erre pedig szükség lesz a volt Jugoszlávia további bonyolult kérdésének, a szerb-koszovói viszonynak a rendezéséhez.

OLDALTÖRÉS: Mladic - Az i-ről még hiányzik a pont: az utolsó nagy hal továbbra is szabadon

Az i-ről még hiányzik a pont: az utolsó nagy hal továbbra is szabadon - HÁTTÉR

Az i-ről még hiányzik a pont: az utolsó nagy hal továbbra is szabadon - HÁTTÉR

Az i-ről még hiányzik a pont: az utolsó nagy hal továbbra is szabadon - HÁTTÉR

A feltételezések szerint valahol a festői szépségű Fruska Gora (Tarcal-hegység) hegyei között egy ortodox kolostorban vagy a montenegrói Bijela tengerparti üdülőfaluban rejtőzhet a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) utolsó szabadlábon lévő vádlottja, Goran Hadzic, a horvátországi szerbek egykori politikai vezetője.

A délszláv háború kitörése előtt raktárosként dolgozó Hadzicot 1990-ben választották be a vukovári tanács tagjai közé, majd később csatlakozott a Szerbiai Demokrata Párthoz, 1991 szeptemberében pedig az 1991 és 1995 közötti horvátországi háború idején kikiáltott úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság elnöke lett, amely tisztséget 1993 decemberéig látta el.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai törvényszék 2004 júliusában háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmény miatt emelt vádat ellene. Hadzic bűnlajstroma: a kelet-szlavóniai horvát, illetve nem szerb lakosság tömeges gyilkolása és üldözése, a bebörtönzött polgárok kínzása, falvak lerombolása, illetve több tízezer nem szerb civil erőszakos deportálása az ellenőrzése alatt tartott területekről. A vádirat szerint Hadzic felelős az 1991-es vukovári mészárlásért is, amikor szerb csapatok egy kórházból elhurcoltak, megkínoztak, majd agyonlőttek mintegy 250 civilt. 
   
Az 52 éves Hadzic a vád alá helyezése után nem sokkal eltűnt újvidéki otthonából, és a szerb kormány felhívása ellenére azóta sem tért oda vissza. A szerb média gyanúja szerint a Fruska Gora hegyvidéken rejtőzhet, de vannak olyan feltételezések is, hogy az Adriai-tenger partján elterülő montenegrói településen, Bijelában tartózkodik.
   
Az egyebek mellett a srebrenicai mészárlással vádolt Ratko Mladic boszniai szerb tábornok elfogásával Szerbia ugyan egyértelműen közelebb került a hőn áhított EU-tagsághoz, de a hátralévő feladatok között a függetlenné vált Koszovó elismerése mellett természetesen ott van Hadzic kézre kerítése is, amely nélkül aligha lehet lezártnak tekinteni a délszláv háborús ügyeket.
   
A szerb hatóságok mostani teljesítményéért Brüsszel várhatóan még a decemberi EU-csúcson megjutalmazza Belgrádot az uniós tagjelölt státussal, amely azonban nem több egy puszta címnél, és igazából semmilyen kézzelfogható előnnyel nem jár a délkelet-európai ország számára. Az igazi előrelépést a csatlakozási tárgyalások megnyitása jelentheti majd, amelyet az EU Hadzic elfogásához köt.
   
Boris Tadic szerb elnök csütörtökön egy rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, kormánya dolgozik azon, hogy mielőbb őrizetbe vegyék Goran Hadzicot. "Ez Szerbia egyik kötelessége. Felszólítom őt (Hadzicot), hogy működjön együtt a szerbiai biztonsági szolgálattal, mert a mai napon talán ráébredt arra, hogy nem bujkálhat tovább. Remélem, hamarosan lezárhatjuk történelmünknek ezt a fejezetét" - hangsúlyozta Tadic.