Sok olvasás nélkül nincs jó szövegértés

A ma végző gyerekek közel egy negyede funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolapadot, vagyis olvasni tud, de nem érti a szövegeket.

- El kellene érni, hogy az olvasás egy olyan kitüntetett helyre kerüljön az életszemléletünkben, amely a családban gyökerezik, és a pedagógusok partnerek a továbbfejlesztésében - mondta Pallósiné dr. Toldi Márta, a Berzsenyi Dániel Könytár igazgatója, az itt tartott olvasáskonferencia fő szervezője. - Ezen a fórumon olyan sikeres technikákat, módszereket mutatunk be, melyeken keresztül a tanárok megvalósíthatják ezt a küldetést.

- Nem nyitva hagyott kérdés, hanem egy rövid kifjelentés az, amit a konferencia címének adtunk: "Az olvasás össztantárgyi feladat." Nem vagyunk ebben egy picit sem bizonytalanok. Az olvasást az iskolának, illetve az oktatás minden résztvevőjének, a társadalomnak  képviselnie kell - fogalmazott  Győri János, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) elnöke. 

- Dr. Nagy Attilával nemcsak az olvasás hazai helyzetét vizsgáltuk, de nemzetközi kitekintést is tettünk. Mi lehet a finn és a kelet-ázsiai társadalmak (például Korea) sikerének titka? Azt találtuk, hogy ezekben az országokban az olvasás magas színvonalon áll, az egész társadalom olvasásbarát. Vagyis a társadalom támogató, úgy érzi, hogy ez fontos. A koreai családokban természetes, hogy olyan légkört teremtenek, ahol az olvasás vezető érték. Erre szocializálják a gyerekeket. Az olvasás nemcsak a könyvolvasást jelenti, nemcsak az internetes olvasást, de egy szerződés szövegének befogadását és megértését is.

Az olvasás gazdasági erő, amely komoly szerepet játszik egy nemzet, egy ország felemelkedésében. Az olvasás fejleszti a személyiséget, megváltoztatja az életlehetőségeket. Azokban az országokban, ahol társadalmi érték, ott kimutathatóan jobbak a gazdasági eredmények, növekedés van. Vagyis az olvasás az egyéni érdeken messze túlmutat. A nemzetközi vizsgálatok megmutatják, hogy ahol a humán rész nincs kiművelve, ott nincs fejlődés.

- Mintha körből kellene négyzetet csinálnunk, olyan nehéz átvinni a fejekbe, hogy az olvasás össztantárgyi feladat - mondta Győri János. - Ez a gondolat már nincs jelen a pedagógiai gondolkodásban. Az olvasás nem egy tantárgy, hanem az oktatás maga, az iskola alapja. Jó lenne, ha nyilvánvaló volna: ez mindenkinek a felelőssége és lehetősége. Szeretnénk meghirdetni az olvasásbarát társadalmat.

A Magyar Olvasástársaság rendes évi konferenciájának  dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízott főigazgatója is vendége volt, aki a NAT 2011-ről, a megújulás főbb irányairól beszélt. A tervezett változtatások közt arról, mennyire támogatja a NAT az itt megfogalmazott ideákat. A tartalmi szabályozás kérdései mellett szólt a kiegészítésekről, a közműveltség fogalmának értelmezéséről, a tantárgyközi és műveltségi elemekről.

- A NAT szimbolikus dokumentum. Tartalma üzenet értékű a nezedékek kapcsolata szempontjából. A nemzedékek egy kulturális kódrendszer révén kapcsolódnak egymáshoz. A NAT jogi és pedagógiai dokumentum. A tantervi szabályozás nem változik, a helyi tantervek készítése változhat. A meghatározó hivatkozásokat meghagyják. Kiegészül azzal, hogy mi a közműveltség, az ismeret, a képesség, a készség. A kerettantervek megmaradnak. Új, hogy az iskolának meg kell jelölni, melyik kerettantervet használja. Lesz mozgástér. Sok minden függ attól, hogy az oktatási törvény milyen óraszámokat határoz majd meg. Az oktatási tárca több, a gazdasági tárca kevesebb órát akar. A finanszírozás lehet a döntő. De lehet, hogy a finanszírozás is új alapokra kerül, és akkor az óraszám-vita is más síkra terelődik - tudtuk meg Kaposi Józseftől.

A NAT-munkálatok főbb elemei közt kiemelte a küldetés újradefiniálását, a  nevelési értékek fontosságát.
 
- A közoktatás feladatai között rögzíteni kell bizonyos értékeket. Például: A jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettség megerősítése. A közműveltség megjelenítése szocializációs és társadalmi integrációs kérdés. Az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása is szükséges. Szó van a közműveltséghez való méltányos hozzájutás-ról. A közműveltség alapeleme a megőrizhető, megújítható közözs kulturális kódrendszer. Új elemek lesznek: a fenntartható fejlődésre nevelés (ebből a fejlődés szót lehet, hogy kiveszik, és marad a fenntarthatóság), a családi életre, a munkára nevelés, a közösségi életre, a közösségi tevékenységre nevelés. A társadalmi szolidaritás a társadalmi tőke megerősítésére mutat. A mindennapi és a gazdasági életben is komoly deficittel jár, hogy lemaradásaink vannak.  

A NAT tíz műveltségterületet ölel fel, ezek egyenként 8-10 oldalas leírást kapnak, hogy még áttekinthető, kezelhető legyen a dokumentum. A tantárgyközi elemek közt szerepelnek: egészség, erkölcsi tudatosság, környezettudatosság, médiatudatosság. Egyszerűsödnek a kompetenciaértelmezések. Az idegen nyelvekről szólva rögzíti, hogy nemcsak a nyelv elsajátítása a cél, hanem az adott nyelv kultúrája is. A művészeteknél megfogalmazza az önkifejezést, a közösségépítést, az aktív részvételt, a kreativitást, a dráma, a média integratív elemeit. Külön-külön határozza meg az 1-4., az 5-8. és a 9-12. évfolyamokon megjelenő közműveltségi tartalmakat.
Az olvasás a kultúrpolitika támogatottságát kell, hogy élvezze, de kell a társadalom is, amely befogadja olvasástámogatás gondolatát. Pedagógiai intézetekben is egyre többet foglalkoznak azzal, milyen könyvekhez lehet nyúlni az olvasás megszerettetésére. A könyvkeresés és kínálás a szülők, pedagógusok feladata. Olvasáskutatók az angliai példát hozzák, ahol a baba megszületése előtt a védőnővel együtt megy a könyvtáros a várandós kismamához, és visz egy kezdőcsomagot: mit  énekelgessen már a magzatának, aztán majd mit mondókázzon, olvasgasson felnövő gyermekének.