Búcsú Mádl Ferenctől - kedden helyezik örök nyugalomra a volt államfőt

A Fidelitas elnöke, Ágh Péter  márciusban találkozott Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökkel, akivel többek között az alkotmányozásról, a fiatalokról és egyéb aktuális kérdésekről is eszmét cserélt.

A szombathelyi fideszes országgyűlési képviselő a Nemzeti Ünnep kapcsán kitért arra is, hogy március tizenötödikén a fiatalok mozgatórugói voltak a változásoknak.

- Hitük egy egész nemzetnek reményt adott, ad ma is. Miképpen látja Elnök Úr, miért van fontos szerepe annak, hogy a mai fiatalok is odafigyeljenek a közélet kérdéseire, foglalkozzanak a politikával - tette fel a kérdést Ágh Péter.

- Talán az a legfontosabb, hogy megérezzék: a politika akkor is foglalkozik velük, ha ők nem foglalkoznak politikával - de akkor teljes mértékig kiszolgáltatottak lesznek. A közömbösség és az aktív politikai tevékenység közt azonban nagy a távolság. Tágabb értelemben az is politizálás, ha valaki a maga értékrendje szerint él, tanul, dolgozik - mert ezzel is bekapcsolódik mindennapjai valóságának, közegének alakításába - és végsősoron ez apolitika lényege. A pártszerű politizálás ezen túl van, de intenzívebben, szervezettebben ugyanezt szolgálja. Katolikusként megtanultam, hogy az egyház nem az egyházi rend, hanem a hívők közössége: azt hiszem, így kell gondolkodnunk a politikusokról és a politikáról is. A politika mindannyiunké, mindannyian politikusok vagyunk, de vannak, akik ezt főhivatásban gyakorolják - válaszolta Mádl Ferenc.

Ágh Péter:  Tavasszal zajlik az alkotmányozás, mely húsz év után lezárja az ideiglenesség korszakát. Elhangzik azonban olyan vélemény is, mely szerint nincs alkotmányozási kényszer. Elnök Úr hogy látja ezt a folyamatot?

Mádl Ferenc: Súlyos szó az, hogy „kényszer”. Abban az értelemben nincs alkotmányozási kényszer, ahogyan azt 1989-ben értettük. Akkor, a lényeget tekintve tartalmában új alkotmány született, mert e nélkül mélyreható fordulat elképzelhetetlen volt. Akkor az is belekerült az Alkotmányba, hogy az ideiglenes: ez azóta is kötelezi az Országgyűlést, hogy készítse el a végleges, új alkotmányt. Ez tehát kényszerítő erejű alkotmányos előírás, amelyet mindenki tudomásul vett. Ennek végrehajtására igazából 1989 óta először most lehetőség nyílt.  Az alkotmányozás nem ötlet vagy szeszély, hanem két évtizeden át elvégzetlenül maradt feladat. Talán már ennyiből is látszik, hogy a válasz nem egy szó használaton, emlegetésén múlik: mást jelent a történelmi, a jogi, és a politikai „kényszer”.  

A teljes beszélgetést itt találja.