Dr. Spitz János: létezik sajátos pannon jogi kultúra

Jubilált a Pannon Jogász Napok rendezvénye nemrég: huszadik alkalommal gyűltek össze a régió magyar, osztrák és szlovén jogászai szimpóziumra, amit kétévente hívnak életre; ezúttal Szentgotthárd volt a helyszín, a házigazda pedig a Magyar Jogász Egylet vasi szervezete. Dr. Spitz János elnök, a szimpózium főrendezője tekintett vissza az előzményekre.

A pannon régió, nyelvi sokszínűsége ellenére kulturális egységet alkot. Habár a mesterséges határvonalak évtizedeken át meghatározóak voltak, a vasfüggöny két oldalán élő emberek hagyományos életmódját és létkultúráját nem sikerült döntően megváltoztatni, sőt egyre inkább megismertük a közös pontokat és a bennünket összekötő történelmet.

Az Európai Unió keleti bővítése, amely Magyarország csatlakozását is jelentette, hatalmas gazdasági és strukturális esélyt jelent e régiónak. Ugyanakkor roppant mértékű kulturális, társadalmi reneszánszot, hiszen az államhatárok mára csupán közigazgatási határok, és az embereket már semmi mesterséges választóvonal nem akadályozza - sorolja dr. Spitz János. 

-  Valóság lett az a felismerés, ami máshol, szerencsésebb sorsú tájakon magától értetődő adottság: a saját boldogulás, a gazdasági és szellemi prosperálás lehetőségei nem érnek véget az országhatár innenső oldalán. Tudnunk és ismernünk kell közös történelmünket, Pannónia egységes kultúráját, tisztában kell lennünk azokkal az értékekkel, amelyeket az itt élő népek évszázados együttélése teremtett meg. Meggyőződésem, hogy létezik sajátos pannon kultúra és ezen belül sajátos pannon jogi kultúra is. -

Az 1970-es évek elején osztrák és szlovén jogászszervezetek kezdeményezésére együttműködés alakult ki a burgenlandi jogásztársaság jennersdorfi csoportja, a szlovén jogászszervezet muraszombati illetve lendvai csoportja, s a magyar jogászszövetség között.

- Az volt a cél, hogy a történelmi Pannónia jogászságát összefogjuk, az érintett országok jogalkotási, jogalkalmazási és jogértelmezési kérdéseinek azonosságait, különbözőségeit felkutassuk - mondja az elnök, ugyanakkor legyen kerete a nemzetközi együttműködésnek, segítve a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítását is.

A régiós kapcsolatoknak sajátos része a jogi együttműködés, amelyet a szimpóziumok erősítettek. A közreműködő jogászok sosem az államhatárok kérdésével foglalkoztak, hanem a határokon átnyúló együttműködés kérdéseivel, valamint a határokon átnyúló ügyek megoldásával és ezek következményeivel. A tematika mindig széleskörű és aktuális volt: a  tanácskozásokon terítékre került a közlekedési, a munka-, a családjog, a pénzügyi, a környezetvédelmi jog, valamint az információs társadalom aktuális jogi kérdései.

- A jubileumi téma rendkívüli aktualitással bír - folytatja dr. Spitz János.  A média fejlődése, különösen az utóbbi években, villámgyors volt. Egyre inkább előtérbe kerül az elektronikus média, amelynek közlésformája alapjaiban különbözik a klasszikus médiától. Ezért a két jog, a nyilvánosság tájékozottságának és a személyiségvédelem jogának ütközésekor az az aktuális kérdés jelentkezik, hogy hol vannak a jogi határok, hol ésszerű és szükséges bizonyos szabályozás és korlátozás.

A  szimpózium előadásai különböző látószögből foglalkoztak a témával: kérdéseket, válaszokat és kihívásokat fogalmaztak meg, amelyek hasznosak lehetnek azoknak, akik közvetlenül biztosítják a tájékozottság jogát, és azoknak is, akik a személyes adatok és a személyiség védelméről gondoskodnak, és nem utolsósorban munícióul szolgálhatnak a törvényhozók számára is. 

ERŐSÍTIK A REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉST

A jubileumi szimpóziumon  három oldalú igazságügy-miniszteri tanácskozáson  vitatták meg a bíróságok igazgatásának kérdéseit, a közjegyzőkre vonatkozó tagállami szabályozás összhangba hozását az Európai Unió bírósága ítélkezési gyakorlatával, értékelték és elemezték a családjog területén tervezett előadásokat,  és kiemelt figyelmet szenteltek  Magyarország, Ausztria és Szlovénia regionális együttműködésének erősítésére és továbbfejlesztésére.