Hende Csaba szerint mintegy 1,8 milliárd forint kár érte a HM-et néhány év alatt

A Honvédelmi Minisztériumnál (HM) végzett átvilágítás eredménye szerint összesen 1,773 milliárd forint kár érte a tárcát 2005 és 2010 között - közölte Hende Csaba miniszter csütörtökön Budapesten, hozzátéve: ez a már megismert ügyeket jelenti, a valós anyagi kár ennél is nagyobb lehet.

MTI

A honvédelmi tárca vezetője a minisztérium egyéves munkájáról tartott sajtótájékoztatón elmondta: az átvilágítás fényt derített arra, hogy a pénzt HM - évente 50 milliárd forint felett rendelkező - cégein keresztül, az alvállalkozókon át vitték ki a tárcától.
   
A jogi megállapítások szerint a 45 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az érintett gazdasági társaságok 12 vezető tisztségviselőjét érinti - fűzte hozzá Hende Csaba.
   
A legtöbb kárt (596 millió forint) a HM EI Zrt.-nél mutatták ki, a második (540 millió forint) a HM Rekreációs Nonprofit Kft.; a HM Térképészeti Kft.-nél 382 millió, a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft.-nél 250 millió forint tűnt el.
   
A miniszter közlése szerint a tárca cégeinél több szabálytalanságot is megállapítottak az átvilágítás során: ezek működése gyakran átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon folyt, a korábbi vezetők olyan szerződéseket kötöttek, amelyek évekre "bebetonozták a túlárazott szolgáltatásokat" és az alvállalkozók valódi verseny nélkül jutottak megbízásokhoz.
   
Hende Csaba kiemelte: a szerződések azt mutatták, hogy sok esetben nem a honvédség, hanem az alvállalkozók jártak jól; a megkötött szerződéseket folyamatosan változtatták, előfordult, hogy utólag kötöttek szerződést a már elvégzett munkára, vagyis a HM és cégei előfinanszírozták az alvállalkozókat.
   
A pályázatokon rendre ugyanazok a cégek indultak és nyertek, így kialakult egy 10-12 cégből álló, kedvezményezett csoport, amelynek tagjai között még tulajdonosi összefonódás is volt. "Ez a rendszer "tehát nemcsak átláthatatlan, de belterjes is volt" - fűzte hozzá.
   
A honvédelmi miniszter a felmerült ügyekben megtette a feljelentést a legfőbb ügyésznél. Hende Csaba hangsúlyozta, hogy a tárca minden esetben érvényesíteni szeretné kárigényét, amikor ez lehetséges. A felmerült, Btk.-ba ütköző ügyekben jellemzően hűtlen kezelés, adócsalás és versenyhátrány okozása miatt tettek feljelentést.
   
Hende Csaba elmondta: az elmúlt egy évben - részben a nehéz gazdasági helyzet, részben az átláthatóság növelése és az ésszerűsítés miatt - a HM új vezetése csökkentette a vezető tisztségviselők létszámát és díjazását, csökkentették a költségeket, a kiszervezett feladatokat felülvizsgálták és az alaptevékenységre vonatkozókat visszavették. Továbbá felülvizsgálták a közműkiadásokat - sikerült 800 millió forintot spórolni az áramon -, és növelték az állami bevételeket.
   
A miniszter komoly eredménynek nevezte, hogy sikerült 1,5 milliárd forintot spórolni a laktanyák őrzésén, hiszen ezt a feladatot már nem őrző-védő cégek látják el, hanem az önkéntes tartalékos rendszerben szolgálók. Az önkéntes tartalékosok egyébként már 2000-en vannak - tette hozzá.
   
Hasonlóan eredményként értékelte, hogy ma már újra az országvédelem került középpontba, ami a honvédség valódi célja; ennek keretein belül kidolgozták az új katonai stratégiát. A megtett intézkedések között említette, hogy létrehoztak egy kizárólag kontrollinggal foglalkozó főosztályt, illetve a tárca szakemberei elkészítettek egy új etikai kódexet, egy antikorrupciós stratégiát és egy oktatócsomagot.
   
A miniszter felidézte azt is, hogy sikerült kijelölni a harmadik 3 dimenziós radar helyszínét; az 2014-ben épülhet meg. Kitért arra, hogy a három radar, amely az országban üzemel majd, teljesen ellátja az ország légterének védelmét.
   
A jövőről szólva megemlítette, hogy a Semmelweis Tervben megfogalmazottak szerint a jövőben a Honvédkórház egyike lehet a három központi budapesti kórháznak, így jelentős fejlesztésekre számíthat az intézmény.  
   
A kihívások és a célok között szerepel a bürokrácia leépítése, a "papírgyártás" megfékezése, a költségek további csökkentése, a belső ellenőrzési rendszer központosítása, a készletek felülvizsgálata, teljesen új, átlátható lakhatási támogatás kialakítása, valamint a honvédség ingatlanvagyonának átvilágítása.
   
Hende Csaba megemlítette azt is, hogy fejleszteni szeretnék a jövőben a hadiipart, amelyet az előző vezetés szinte teljesen leépített. Ez a gazdaságélénkítő hatás mellett akár az államadósságot is csökkentheti, és bizonyos területen Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet. A miniszter példaként említette az egyéni felszerelés gyártását, a fegyverek és a harcjárművek, katonai gépek modernizációját.
   
A missziókról szólva elmondta: jelenleg 1000 magyar katona szolgál 3 földrész 11 országában. A legtöbben közülük Afganisztánban vannak és a balkáni missziókban vesznek részt. Az utóbbi egy évben sikerült növelni a külszolgálatban lévő katonák biztonságát, például a beszerzett kevlársisakokkal, különböző amerikai harcjárművekkel és páncélozott konténerekkel - tette hozzá a miniszter.

 

OLDALTÖRÉS: MSZP: Hende Csaba állításai nem felelnek meg a valóságnak


MSZP: Hende Csaba állításai nem felelnek meg a valóságnak


MSZP: Hende Csaba állításai nem felelnek meg a valóságnak


MSZP: Hende Csaba állításai nem felelnek meg a valóságnak

Nem felel meg a valóságnak Hende Csaba honvédelmi miniszter állítása, hogy a Magyar Honvédség fejlesztése az elmúlt években utat tévesztett, és az sem, hogy nem képes az alkotmányban lefektetett feladatainak végrehajtására - írta az MSZP csütörtökön az MTI-nek.

Az MSZP közleménye idézi Rasmussen NATO-főtitkár Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszternek 2010. május 26-án írt levelét, miszerint a védelmi képességeket illetően "Magyarország fontos hozzájárulást tett aktív szerepvállalásával a NATO Stratégiai Légiszállító Képesség kezdeményezés megvalósításában, valamint az Egészségügyi Kiválósági Központ megalakításával. Szintén örömmel tekintek arra a szemléletmódra, ahogy Magyarország a reform és transzformáció szükségességét kezelte, és azokra az erőfeszítésekre, amelyek biztosították, hogy Magyarország védelmi erői és képességei bevethetőek és fenntarthatóak legyenek a NATO misszióinak mindegyikében."
   
Az MSZP szerint Hende Csaba beiktatása után meglátogatta az alakulatokat, valamint a különböző műveletben részt vevő magyar erőket, és mindenhol a legmagasabb elismerés hangján nyilatkozott a katonák és az alakulatok felkészültségéről, teljesítményéről.
   
A közlemény szerint az új honvédelmi vezetés "Haynauként" érkezett a minisztériumba, erre apropót teremtett egy, még az előző honvédelmi miniszter által 2010 elején feltárt korrupciós ügy. A minisztérium új vezetése erre "ráülve", hetente jelentett be újabb és újabb ügyeket, tett feljelentést. Hivatalba lépését követően Hende Csaba 72 órán belül leváltotta a Honvéd Vezérkar - nemzetközileg elismert - főnökét és helyettesét, a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal és a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal főigazgatóját. Visszavonta a külföldi szolgálati helyek váltására aláirt parancsokat, személyes okok miatt rendelt vissza külföldi szolgálatteljesítésre vezényelt katonákat.
   
Az MSZP szerint felélesztve a Rákosi-korszak védjegyét ”az ellenség mindig belül van” elvét, a Honvédelmi Minisztérium vezetése közbeszerzés nélküli megbízási szerződésekkel, a katonai biztonsági ellenőrzést mellőzve, százmilliós nagyságrendben külső magáncégeket bízott meg a szervezetek átvilágításával.
   
A Honvédelmi Minisztérium egy év alatt a "leszámolási" kampányon kívül semmi mást nem tud felmutatni, mint az "önkényes tartalékosi rendszert", vagyis azt, hogy a korábban a katonai objektumokban civil biztonsági őrként dolgozókat alkalmazza egy vállalat egy sajátos, a rendszeresített katonai gyakorlóruhához hasonló egyenruhában, fegyveres biztonsági őrként - áll a közleményben.
   
A "leszámolási kampányok", a dehonesztáló nyilatkozatok azt kívánják elfedni, hogy a honvédelmi költségvetés a GDP egy százaléka alá csökkent. Izland az egyetlen, ahol ez előfordul a NATO-ban, igaz, Izlandnak nincs hadserege. Miközben az elmúlt években minden évben meghaladták a védelmi kiadások GDP 1,25 százalékát. Még súlyosabbá vált a helyzet, amikor a kormány 2011. februári megszorító csomagja miatt a védelmi költségvetés majd 10 százalékát, 26 milliárd forintot vont el. Leállították az összes érdemi fejlesztést, így a gépjármű-, a fegyver-, valamint a rádióbeszerzést is. A vadászrepülő és helikopter-pilóták gyakorlására nincs pénz, nincs üzemanyag - olvasható a közleményben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!