Okos városok: a befektetők figyelnek a településkutatásokra - Kőszeget is vizsgálták

Jó dolog az, hogy a gazdaság, a piac, a közigazgatás és a tudományos szféra talál olyan közös célokat, amelyek érdekében együtt tudnak működni - mondta a rendezvényen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: olyan célról, együttműködésről van szó, amely mindenkit gazdagít.
   
Szavai szerint gazdagítja az IBM-et mint piaci szereplőt, hiszen olyan tapasztalatokkal és kapcsolatokkal gyarapodik a tudásbázisa, amelyeket a jövőben más országokban vagy éppen saját cégének stratégiai fejlesztésénél jól tud használni.
   
Gyarapodik Veszprém is, hiszen "azt akarjuk, hogy stratégiájában is sikeres város legyen, s az innováció, a tudományos kutatás, a kultúra egyik magyarországi központjává váljon" - mondta Navracsics Tibor, megjegyezve: gazdagodik a Pannon Egyetem is, hiszen az IBM és a város együttműködése számára hasznot hoz.
   
"Ahhoz, hogy városainkat vagy tágabb értelemben Magyarországot sikeressé és ismét erőssé tegyük, ilyen jellegű együttműködésekre van szükség" - mondta a miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: szükség van arra, hogy a gazdasági, a tudományos és a politikai élet szereplői összefogva tegyenek meg mindent azért, hogy olyan célokat érjenek el, amelyek által mindenki gazdagodik egy kicsit.
   
Navracsics Tibor szerint csak így valósulhat meg, hogy "Magyarország - lezárva most már az átmenet húsz évét - minőségileg is új szakaszba is léphessen". Egy olyan korszerű, erős és versenyképes gazdasággal rendelkező ország legyen, amely ismét Közép-Európa éllovasának és Európa egyik hajtómotorjának tekinthető - fogalmazott. 
   
Veres Zsolt, az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta: a településkutatási tanulmányokat az IBM a fejlesztéseknél "kiindulópontként" használja, továbbá azok a cégek is, amelyek beruházási szándékkal jönnek Magyarországra. Mint mondta: a tanulmány arról is szól, hogy az adott várost miként lehet "attraktívabbá, jobbá tenni"; akár a lakosság, akár a befektetők szemszögéből.
   
Az "okos város" ma már sokféle "okos technológiát" használhat, hiszen "az új információelemzési technológiák révén  képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérőműszerek által összegyűjtött hatalmas adatmennyiség értelmezésére, új összefüggések feltárására és a tudás megszerzésére" - mondta a vezérigazgató.
   
Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem műszaki, informatikai karának dékánja emlékeztetett arra, hogy nemrég avatták fel az IBM által alapított kutatóközpontot az egyetemen.    
   
Lados Mihály, az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének igazgatója - az "Okos városok" (Smart cities) kutatás témavezetője - ismertette a tanulmány lényegi megállapításait. Elmondta: kilenc városnál - Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém - hét területre (alrendszerre) koncentrálva végezték a kutatást: emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság), üzleti élet, szolgáltatások, kommunikáció, közlekedés, energia és vízgazdálkodás.
   
Hangsúlyozta, hogy az emberek alrendszerben a nagy egyetemi központok - Szeged, Pécs - bizonyultak a legsikeresebbeknek, de csatlakozott melléjük a kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti élet területén Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged emelkedik ki - mondta Lados Mihály, a szolgáltatásokat illetően viszont Székesfehérvár kapta a legtöbb pontot. Székesfehérvár és Győr vezető helyzete egyértelmű a kommunikációs fejlettség területén is - közölte.
   
A közlekedési alrendszerben szintén Székesfehérvár emelkedik ki, de kevéssel mögötte ott van Miskolc, Pécs és Veszprém - tájékoztatott az igazgató. Az energia- és a vízgazdálkodás területén nem volt jelentős különbség a vizsgált városok között.
   
Összességében a legmagasabb pontszámot Szeged érte el, szorosan követi Veszprém és Pécs, majd Székesfehérvár, Győr és Debrecen következik, végül Miskolc, Tatabánya és Kőszeg szerepel a listán - mondta a kutatásvezető.