Ünnepi Könyvhét 2011: Google és Magoogle fiainak szólt

Budapesten csütörtökön öt helyszínen és közel ötven vidéki városban nyílt meg csütörtökön a 82. Ünnepi Könyvhét, amelynek szombathelyi megnyitóján dr. Puskás Tivadar polgármester Supka Gézára emlékezett, aki Magyarországon megszervezte az első ilyen ünnepet. 

- A rendezvény az olvasásra buzdít, hogy értékeljük a könyvet, becsüljük meg a tudást - mondta a polgármester -, és örüljünk együtt, hogy a határon túl, Erdélyben, Kolozsváron is teret kap idén a magyar könyv, a magyar művelődés ünnepe. Majd aktuális adatokat fűzött a bevezetőjébe: a 2011-es ünnepikönyvhétre 385 könyv (32 gyermek- és ifjúsági kötet) jelenik meg Magyarországon 116 kiadótól, közülük 19 határon túli kiadó.

A színpadon aztán dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész beszélt az irodalmi élmények felemelő, megtartó értékéről, melyek bizonyosan hozzájárulnak ahhoz, hogy nehéz helyzetekben dönteni tudjunk. Visszatekintett a könyvnyomtatás 500 éves történetére, majd azt fogalmazta meg:

- Ma hosszabb ideig tart hátranyúlni a könyvespolcra, hogy megkeressünk valamit, mint beütni a Google keresőbe a kulcsszót, és másodpercek alatt több ezer vonatkozást találni. De ha mégis van időnk, érdemes hátranyúlni a polcra, kezünkbe venni Tolsztoj, Dosztojevszkij műveit, vagy másokét, mert ezek az olvasmányélményeket segítenek minket abban, hogy megértsük a világot, a másik embert, és közelebb kerüljünk hozzá. Ma arra teszünk kísérletet, hogy kitágítsuk az időt, és az egymáshoz vezető utakat  a könyvek segítségével.

Ezután arra biztatta a gyerekeket, hogy csokiért válaszoljanak olyan kérdésekre: Minek a főszereplője Mirigy, a gonosz boszorkány?, Ki nem lakik a négyszögletű kerek erdőben? Az is szép, hogy mindig volt aki tudta a helyes megoldást.

Legyen Szombathely az Olvasás Fővárosa Is! Ez a SZOFI-program, amit az idei ünnepi könyvhétre szerveztek a NymE-SEK Könyvtára koordinálásával.

A városban több helyen létesítettek  felolvasópontokat (A Berzsenyi Dániel Könyvtárban, a Savaria Egyetemi Központban, a Café Freiben, az Evangélikus Templomban, a Weöres Sándor szobornál, az MMIK előtt, de még egy helyi járatos buszon is. A résztvevők felolvastak - ez volt a Felolvashow - , hogy legyen az olvasás közös élmény, amire szívesen emlékszünk. A vasútállomásról induló a városban körbemenő 2A buszon külön szolgáltatás volt ezen a napon, hogy Balogh János színész és egy könyvtáros hallgató, Horváth Zoltán olvasott fel az utasok nagy meglepetésére. 

- Erkölcsi kötelességünk is, felépíteni az olvasás fővárosát, nemcsak napjaink válságos állapota, hanem ama kétszáz éves történet miatt is, hogy itt érettségizett Széchenyi István, a legnagyobb magyar, a reformkorban az új Magyarország megalapítója, de az édesapja Széchényi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár megalapítója is. Nincs rajta emléktábla, de tudjuk, melyik volt az öreg Széchényi háza, ahonnan érettségizni vitte a fiát a líceumba - mondta dr. Fűzfa Balázs az ünnepi könyvhéthez kapcsolódóan.

Majd az idei rendezvény lázas szervezkedésének, hatalmas intézményi összefogásának háttereként elmondta:

- Érdemes áttekinteni az elmúlt évtizedet, mi is történt az első és a legutóbbi PISA-felmérés közötti időben. A 2000-2001-es felmérés során a magyar diákok rosszul teljesítettek. Ám a legújabb tesztek azt mutatták, hogy jobban teljesítettek, mint az átlag. Netán mások a mérőeszközök? 2001-ben az volt a gond, hogy a magyar diákok tudás-struktúrája, tudás-elemei mások voltak, mint a kérdőív struktúrája. A kérdések arra irányultak, el tud-e olvasni egy gyerek egy gáz-számlát (tényleg: ki tud elolvasni és megérteni egy gázszámlát Magyarországon?), megérti-e a mosógép használati utasítását. (Tegyük hozzá: mindezt akkor, amikor a fogyasztás-csökkentés gondolata elérte a közgazdaság tudományt is, A nem növekedés diszkrét bája címmel megjelent könyv leírja: egy mosógép szolgáljon ki egy generációt, vagyis 30 évet, ne kelljen újat venni.) A 2005 körül bevezetett kétszintű érettségi átformálta a magyar tantárgy tanítását. Tettünk egy lépést a mindennapi praktikus olvasás célszerűségei felé. Talán ez is benne van abban, hogy a magyar diákok eredményei nemzetközi szinten most jobbak. Tavaly a Szombathelyi Fő téren elhatároztuk, hogy valamit csinálni kell. Az olvasást minden eszközzel népszerűsíteni fogjuk. Akár az ördöggel is szövetséget kötve. A szövegértés-világértés összefügg, meg kell tudnunk különböztetni az igazságot a hazugságtól.

Ha az ördöggel egyelőre nem is cimborálnak, de a diákokkal mindenesetre sikerült csütörtökön egy többhelyszínes gazdag programot kínálni. A játékokat az ókori calocagathia elvén szervezték, a test és a lélek együttes jólétét szolgáló tevékenységekkel bírták aktivitásra a résztvevőket játékos módon. Az olvasópontokon pontgyűjtő füzetekbe bélyegeztek, aki bedobta a betelt füzeteket a SEK könyvtárában, sorsoláson vehetett részt. Még nyelvtanfolyamot is sorsoltak ki azok között, akik a legtöbb helyszínre elmentek. A játékok úgy használtatták a forrásokat, hogy a fiatalok észre sem vették, mert a kedvenc eszközükkel, a számítógéppel történt. Volt irodalmi gyalog glopp, Virtuális Digitális Erőd, Scrabble bajnokság is.

A Fő téren bemutatták a szombathelyi általános és középiskolák előzetesen megszavaztatott kedvenc könyveinek listáit is. Az eredmény nem meglepő: a kedvencek közt ott vannak a vámpíros könyvek, a Harry Potter, A Gyűrűk Ura, de érdekes módon tartják magukat a régi klasszikus ifjúsági könyvek is: az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, az Emil és a detektívek, A két Lotti, sőt a Vuk. A gimnazistáék listáiban feltűnik a Twilight saga és a Rémkoppantók mellett Kosztolányi Édes Annája, illetve a Gyűrűk Ura után, ötödik helyen például Jane Austin: Büszkeség és balítélet illetve Emily Bronte: Üvöltő szelek című regénye.

Kevesebb kötet jelenik meg

A KSH adatai szerint a szépirodalmi művek  példányszáma 1990-től máig körülbelül ötödére csökkent, hasonlóan az  ifjúsági irodalom kiadásához.

A tankönyvek kiadása példányszámban a felére csökkent az elmúlt két évtizedben

A szakirodalom és a tudományos könyvek száma nem csökkent drasztikusan, az ismeretterjesztő könyveké viszont nyolcadára zuhant.

OLDALTÖRÉS: Budapesten Tóth Krisztina nyitotta meg a rendezvénysorozatot

Budapesten Tóth Krisztina nyitotta meg a rendezvénysorozatot

Budapesten Tóth Krisztina nyitotta meg a rendezvénysorozatot

Budapesten Tóth Krisztina nyitotta meg a rendezvénysorozatot

A záporeső miatt kisebb késéssel, de hagyományosan a Központi Tűzoltózenekar felvonulásával megkezdődött az 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok a budapesti Vörösmarty téren. Az ország mintegy ötven településére kiterjedő könyvünnepet Tóth Krisztina író, költő, műfordító nyitotta meg.

A könyvhét hagyományainak megfelelően az egyik évben határon túli magyar író, a következőben pedig az anyaországban élő alkotó nyitja meg a rendezvényt, ezzel is szimbolizálva a magyar irodalom egységességét – mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója, aki köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy az időjárás kegyes lesz az idei rendezvényhez.    
A rendezvénysorozatot megnyitó Tóth Krisztina, akinek most jelent meg Pixel címmel novelláskötete, reményét fejezte ki, hogy az ország megosztottsága az irodalomra nem lesz jellemző.
   
"Igyekszem biztosnak lenni abban, hogy ez itt most valóban az Ünnepi Könyvhét, nincs egy párhuzamos, még ünnepibbnek elnevezett könyvhét egy másik helyszínen" – fogalmazott, majd leszögezte, hogy a könyvhét a könyvekről, az olvasás öröméről szól, az olvasókról, a költőkről és írókról.     Tóth Krisztina felidézte, hogy pályája elején úgy gondolta, az Vörösmarty téri dedikálás jelenti az igazi íróságot.
   
"Aki még soha nem kapott napszúrást a könyvsátor előtt, nem is igazi író. Akinek ilyenkor, könyvhét táján nem kell átrendeznie az egész könyvespolcát, az nem is igazi olvasó" – fogalmazott. Hozzátette: a könyvhét megmutatja, hogy a kortárs magyar irodalom végtelenül gazdag, burjánzó, izgalmas. "Hálás vagyok a sorsnak, hogy ebben időszakban élhetek, hogy remekműveket írnak a kortársaim, a barátaim, hogy a költészet virágzik, hogy a gyerekirodalom kápráztatóan jó és színes".     Az író megemlékezett az elhunyt pályatársakról is, Lázár Ervinről, Békés Pálról, Bodor Béláról, Rába Györgyről, Czigány Zoltánról, és arra kérte az olvasókat, menjenek oda a dedikáló írókhoz akkor is, ha sokan vannak előttük, és akkor is, ha senki.
   
"Az íróktól pedig azt kérem, figyeljenek a kortársaikra, mert ezer bajunk, sérelmünk, dolgunk mellett nem mondjuk a másiknak, hogy csodálatos könyvet írtál, és mire esetleg észbe kapnánk, a jövő héten, nyáron, ősszel, jövőre, esetleg már nem ül ott. És csak magunkban mondjuk el, utólag a neki szánt mondatokat" – jegyezte meg Tóth Krisztina. Szólt arról is, hogy rengeteget kapott a könyvektől: reményt, izgalmat, belső hazát, titkokat, kérdéseket, újabb kérdéseket, válaszokat, mi több, gerincsérvet is. "Szóval vigyázat: az irodalom nem veszélytelen dolog, az irodalomnak súlya van" – zárta beszédét a József Attila-díjas költő.
   
A június 6-ig tartó idei könyvhéten 99 hazai és 18 határon túli kiadó összesen 375 újdonsággal lesz jelen. A központi helyszín ezúttal is a budapesti Vörösmarty tér, de minden nagyobb településen megrendezik a Könyvhetet. A fővárosi programsorozatot színesíti a szombati Könyvek éjszakája, amely Bródy János koncertjével kezdődik és utcabállal zárul. Hetven év után először egy határon túli város is csatlakozott az Ünnepi Könyvhéthez, a kolozsvári eseménysorozatot az MKKE 2,1 millió forintos támogatásával rendezik meg.
   
Idén új kötettel jelentkezik mások mellett Lator László, Ács Margit, Orcsik Roland, Kiss Anna, Czigány György, Tóth Erzsébet, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Buda Ferenc, Király Kinga Júlia és Kondor Vilmos.

OLDALTÖRÉS: Fésűs Éva: a könyv szabadságot ad, a mese iránytű a gyerekeknek

Fésűs Éva: a könyv szabadságot ad, a mese iránytű a gyerekeknek

Fésűs Éva: a könyv szabadságot ad, a mese iránytű a gyerekeknek

Fésűs Éva: a könyv szabadságot ad, a mese iránytű a gyerekeknek

A könyv szabadságot ad, repülhetünk a képzeletünk szárnyán szerte a világban - hangoztatta Fésűs Éva meseíró Kaposváron, a csütörtökön kezdődött Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

A rendezvény díszvendége azt kívánta az őt és a könyv ünnepét verssel, dallal köszöntő óvodásoknak, hogy váljék belőlük könyvet szerető, olvasó ember, amihez a kicsiknek egy verseskötetével is buzdítást adott.
   
"A könyvhét egy ünnepi sorozat, de szerintem egész évben könyvhét van, könyvhét kellene, hogy legyen" - hangsúlyozta az MTI-nek Fésűs Éva, hozzátéve: nagyszerű a technika, ő maga is csodálja, de rabjává teszi az embert. A könyvet megfoghatom és bárhova magammal vihetem, és előttem van a világ, ami benne van, ez jelenti a szabadságot.
   
Az is fontos, hogy gazdagítja a szókincset, amire megítélése szerint "nagyon nagy szükség van". Természetesen szükség van idegen nyelvek ismeretére, de "saját nyelvünket ápolni kötelesség és öröm" - tette hozzá a kaposvári írónő.
   
A mese fontosságáról szólva azt mondta: "a mese iránytű a gyerekeknek". Minden a gyerekkorban kezdődik, és mi a meséken keresztül adjuk nekik a világot, azon át ismerik meg, mi a jó, mi a rossz, mi a szép, mi a csúnya, a meséken keresztül szűrik meg az őket körülvevő világot.         
    
Szita Károly, Kaposvár polgármestere az Ünnepi Könyvhét kiemelt programjaként említette a Megyei és Városi Könyvtár csütörtök délutáni író-olvasó találkozóját, amelyen egyúttal 85. születésnapja alkalmából is köszöntik a Kaposvár díszpolgára címmel kitüntetett Fésűs Évát.
   
"Ő a meseíró, akinek a meséin nőtt fel az én korosztályom, a meséit olvastam apaként a lányaimnak, és abban reménykedem, hogy ők is olvasni fogják a gyerekeiknek Fésűs Éva meséit" - fogalmazott a polgármester.
   
Fésűs Éva A csodálatos nyúlcipő, A palacsintás király, az Aranypofácska, Az ezüst hegedű, a Csupafül 22 meséje, a Minibocs, a Tündérjárta mesetájon, a Mesebatyu és még számos közkedvelt mese írója. 2001-ben Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsától Életműdíjat, 2004-ben Kaposvár Város Díszpolgára címet kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 2006-ban tüntették ki, 2008-ban pedig Somogyi PRÍMA Díjban részesült.
   
A kaposvári sétálóutcában felállított könyvsátraknál az Ünnepi Könyvhét verssel, zenével, tánccal színesített megnyitóját követően az idei könyvhét csaknem 400 újdonságával ismerkedhettek az érdeklődők. Köztük Fésűs Éva A zselici rét alatt című mesekönyvével, amely a könyvhétre jelent meg. Mellette két kaposvári szerző, Mihályfalvi László és Lőrincz Sándor könyve is kínálta magát.
   
A Megyei és Városi Könyvtár szakmai tevékenységét a Somogy Megyei Közgyűlés "Örökségünk - Somogyország kincse" kitüntető címmel ismerte el, az elismerést az Ünnepi Könyvhét megnyitóján Witzmann Mihály, a közgyűlés alelnöke adta át. A könyvhét eseményeihez kapcsolódóan Fésűs Éva mesekönyveiből, valamint a kaposvári meseíró több könyvéhez illusztrációt készítő két kaposvári művész, Fábián Zita és Győrfi András eredeti munkáiból nyílt kiállítás a könyvtárban, ahol pénteken Czigány György íróval találkozhatnak az érdeklődők.