Büntetőeljárási törvény: különleges szabályok a kiemelt ügyekben

A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja. Ugyanakkor a fideszes Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott: az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt akkor is jelen lehet, ha találkozásukat az ügyész megtiltotta.

A parlament a kormánypártok támogatásával, 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Az ellenzéki pártok nemmel voksoltak.
   
Fontos változás, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat.
   
Kiemelt jelentőségű ügy a hivatali visszaélés, és ebbe a körbe tartoznak a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, ha azok gyanúsítottja országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő-testület tagja vagy közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója. Ugyancsak kiemelt jelentőségű ügynek számít a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a pénzmosás és a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, továbbá a különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, valamint a bűnszervezetben részvétel. Polgári peres ügyekben a megyei bíróság hatáskörébe tartozó 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítése tartozik ebbe a körbe.
   
A kiemelt ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni az el nem évülő bűncselekmények - a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, valamint a terrorcselekmények - esetében is. Kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthat a gyanúsítottak őrizete, a fogvatartottat azonban 72 órán belül ki kell hallgatni.
   
Az eredeti javaslat alapján az őrizet első 48 órájában a terhelt és védője nem találkozhattak volna, s ez idő alatt a gyanúsítottat ügyvédje távollétében lehetett volna kihallgatni. A jogszabály beterjesztése után az ellenzéki pártok egybehangzóan azt javasolták: az ügyvéd és védence találkozását ne korlátozzák, és ezt kezdeményezte a kereszténydemokrata Rubovszky György is. A 48 órás tilalom helyett múlt hétfőn végül a fideszes Cser-Palkovics András módosító indítványát fogadta el a Ház, eszerint a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére lett volna megtiltható, az ügy egyedi körülményei alapján.
   
Az őrizetbe vétel szabályai a javaslat hétfői végszavazása előtt azonban ismét változtak. Méghozzá úgy, hogy a jövőben sem lehet meggátolni, hogy kiemelt ügyekben a védő jelen legyen a gyanúsított kihallgatásán, akkor sem, ha a kihallgatás az őrizet első 48 órájában történik, s a terhelt és védője találkozását az ügyész erre az időszakra megtiltotta. Az Országgyűlés a fideszes Lázár János zárószavazás előtti indítványát elfogadva módosított így a törvény szövegén.
   
A Fidesz frakcióvezetőjének javaslata - bár a kiemelt ügyekben a múlt héten a Ház által támogatott 24 helyett 48 óráig engedi korlátozni a gyanúsított és ügyvédje érintkezését - rögzíti, hogy ez idő alatt a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a találkozásukat megtiltotta.

A kormánypárti politikus indoklásában azt írta: javaslata figyelembe veszi az alkotmányossági aggályokat és az ország nemzetközi jogi kötelezettségeit. A jogszabály kimondja még, hogy kiemelt ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálható a tanúk vallomása, ha beleegyeznek.
   
Újdonság, hogy a kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik. Ugyanakkor ha a kiemelt ügyet tárgyaló bíró a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd, s ezt az értékelésekor figyelembe veszik.
   
A tárgyalás határnapját három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt a jövőben rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.
   
Kiemelt ügyekben a bíróság az óvadék összegét a terhelt vagyoni helyzetére figyelemmel állapítja meg, összege azonban nem lehetne kevesebb hárommillió forintnál.
   
A büntetőeljárási törvény módosítását célzó javaslatot az elmúlt hetekben több bírálat érte. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek mellett a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma szerint is alkotmányellenes az előterjesztés több pontja, az őrizet időtartamának meghosszabbítása mellett például az, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes. Az LB bírái azt is kifogásolták, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot.
   
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.