Meghalt Habsburg Ottó, Pannonhalmán temetik

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó. Az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia egy 2010-es adat szerint 55 magyar település díszpolgára, köztük Velemé, Celldömölké, Csehimindszenté, Sárváré és Vaskeresztesé is. Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra.

MTI

IV. Károly fiát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál. "Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel.

A Habsburg-ház utolsó trónörököse - aki az 60-as években lemondott trónigényéről - két éve németországi otthonában leesett a lépcsőn, ezután megrendült az egészsége. Temetésének időpontját később tűzik ki.

Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

Az egykori trónörökös több nyelven beszélt, német, osztrák, magyar és horvát állampolgár is volt. Az egységes Európa meggyőződéses híveként kezdettől fogva támogatta Magyarország, Szlovénia és Horvátország felvételét az Európai Unióba. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként húsz éven át, 1979-től 1999-ig az Európai Parlament tagja volt.

OLDALTÖRÉS: Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra

Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra

A Pannonhalmi Apátságban helyezik örök nyugalomra a 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottót - közölte Habsburg Györgynek, az elhunyt fiának titkársága hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint Habsburg Ottó lelki üdvéért a szentmisét a budapesti Szent István-bazilikában celebrálják július 17-én.

A temetést a Pannonhalmi Apátságban szűk családi körben tartják - áll a közleményben.

Mint írták: Habsburg Ottó hétfőn hajnali 3 óra 25 perckor pöckingi otthonában, családja körében tért örök nyugalomra.

1973-tól egészen 2004-ig töltötte be a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöki tisztségét. Ő volt az egyik fő kezdeményezője az 1989-ben a magyar-osztrák határon szervezett "páneurópai pikniknek", amelynek során több mint 600 keletnémet jutott át Ausztriába. Az esemény később a vasfüggöny leomlásának és a kelet-európai államszocialista rendszerek megszűnésének egyik jelképe lett. "Ha valaki egyszer megízleli a politika ópiumát, többé nem szabadul tőle" - mondta.

Habsburg Ottó hét gyermeke közül a legkisebb, a Pest megyei Sóskúton lakó György magyar állampolgár, 2009-ben jelöltként indult az EP-választásokon a Magyar Demokrata Fórum listáján.

OLDALTÖRÉS: Habsburg Ottó - ÉLETRAJZ

Habsburg Ottó - ÉLETRAJZ

Az MTI-Sajtóadatbank ismertetése a politikus életútjáról:

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.

Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.

Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.

Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.

1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.

Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

OLDALTÖRÉS: 55 magyar településen volt díszpolgár

55 magyar településen volt díszpolgár

Gyászlobogó került ki hétfőn délelőtt Velem polgármesteri hivatalára. Gyászol a község, mert kilencvennyolc éves korában, németországi otthonában a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben békésen elszenderült Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia.

- 1991. május 26-án Magyarországon először nálunk, Velemben választottuk meg díszpolgárrá Habsburg Ottót - mondta el kérdésünkre Horváth Miklós polgármester. - Úgy gondoljuk, ez a legkevesebb, hogy kifejezzük a zászlóval gyászunkat. Ő maga háromszor járt itt Velemben, a felesége, Regina asszony, aki tavaly hunyt el, egyszer. Ő volt Velem község zászlajának zászlóanyja.

A hajdani magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Egy 2010. évi októberi adat szerint Magyarországon 55 település adományozott díszpolgárságot Habsburg Ottónak. Vas megyében Velem után Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes is.

- Nálunk Mindszenty József lett az első díszpolgára a településnek, a második 1995. december 5-én Habsburg Ottó. Azért, mert Mindszenty Józsefet perében megvádolták azzal is, hogy vissza akarja állítani a Habsburgok, tehát Ottó királyságát - magyarázza Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere, aki tőlünk hallotta meg a gyászhírt. Azonnal kitűzette a polgármesteri hivatalra a gyászlobogót.

A két polgármester még nem tudja, elmegy-e majd Habsburg Ottó temetésére.

OLDALTÖRÉS: Magyar Páneurópa Unió: Habsburg Ottó a határok nélküli Európáért dolgozott

Magyar Páneurópa Unió: Habsburg Ottó a határok nélküli Európáért dolgozott

Habsburg Ottó a nemzetek határok nélküli Európájáért dolgozott - mondta Wodianer-Nemessuri Zoltán, a Magyar Páneurópa Unió (MPU) budapesti elnöke, országos elnökségi tag az MTI-nek a hétfőn elhunyt politikusról.

Az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiáról szólva Wodianer-Nemessuri Zoltán hangsúlyozta: Habsburg Ottó "végtelen tiszteletet érdemel Magyarországon", mert az az ember volt, aki "messze a legtöbbet tette azért, hogy az 1956-os magyar forradalom ne kopjon ki a köztudatból". Emlékeztetett arra, hogy 1957 és 1961 között csak az Egyesült Államokban több mint 400 előadást tartott 1956-ról.

Habsburg Ottó "a legerőteljesebben szorgalmazta a közép-európai népek megbékélését" - mondta Wodianer-Nemessuri Zoltán, hozzátéve, hogy Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök és Edmund Stoiber, Bajorország későbbi miniszterelnöke jelenlétében Habsburg Ottóval együtt alapították újra 1987-ben a Magyar Páneurópa Uniót (MPU), amelynek elnöke akkor Szentágothai János, majd 1991-ben Bethlen István lett.

Wodianer-Nemessuri Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Habsburg Ottó Közép-Európa iránti elkötelezettségét és ismereteit az a kevésbé ismert tény is jól mutatja, hogy a magyar mellett csehül és horvátul is beszélt. Ő volt a legelső, aki 1988-ban több interjúban is a délszláv háborúk elkerülhetetlenségéről beszélt - mondta az MPU budapesti elnöke.

Habsburg Ottót kilencvennyolc éves korában halt meg; IV. Károly fiát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál.

Habsburg Ottó 31 éven át volt a Páneurópai Unió elnöke, s haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke.