Így védekezzünk kutyatámadás esetén

Az utóbbi időben előtérbe kerültek a kutyatámadásról szóló hírek. Portálunk júliusban írta meg Körtvélyes Erik történetét, akit sátorozás közben támadt meg két eb. Augusztus elején pedig egy beaglet ölt meg két staffordshire terrier az oladi lakótelep közelében, gazdáik szeme láttára.

A jogszabály értelmében csak kijelölt kutyafuttatón lehet póráz és szájkosár nélkül a négylábú. Hétfőtől Szombathelyen szigorú ellenőrzésekre számíthatnak az ebtartók. A szájkosár használatára kötelezett ebek felsorolása a Szombathely.hu oldalon megtalálható. A közterület-felügyelők két hétig a rendőrökkel közösen ellenőrzik a közterületen feltűnő kutyatartókat.

A fent említett esetek kapcsán megkérdeztünk két szakértőt: Harkály Henriettet, a Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület elnökét arról, hogy mi a teendő kutyatámadás esetén. Valamint egy neve mellőzését kérő kutyatenyésztőt a staffordshire terrierek alapvető természetéről. Abban mindketten egyet értettek, hogy a horrorisztikus lakótelepi eseménynél a két támadó kutya gazdája volt a hibás, ugyanis nem lehet lakótelepi lakásban tartani és póráz nélkül sétáltatni ezeket az állatokat.

– Természetesen a legfontosabb minden esetben a megelőzés. A tulajdonos mindig felelősséggel tartozik a kutyájáért. – mondta el portálunknak Harkály Henriette. Mivel a kutya falkaállat, ezért szüksége van vezérre, és amennyiben a gazdi nem viselkedik falkavezérként, úgy az eb lesz az irányító. A Sárvári Állatvédő és Kutyás Sport Egyesület elnöke szerint jó lenne, ha már az iskolákban lenne előadás a felelős kutyatartásról.

Felelős kutyatartás, ez a legfontosabb. Az ember évszázadok óta tart kutyát, a különböző kutyafajokat más-más célokra tenyésztették ki. Abban az esetben, amikor az adott négylábútt nem arra a célra használják, amire kitenyésztették, akkor gondoskodni kell arról, hogy az állat levezesse az energiáit, ezért is fontos a napi séta. Továbbá lényeges az is, hogy a háziállat és a gazdája megismerjék egymást. – A saját kutyámnak már a testtartásából tudom, hogy mit fog csinálni. – mondta Harkály Henriette.

Harkály Henriette véleménye szerint igen ritka eset, ha egy jól tartott kutya támadjon. Amennyiben ez mégis megtörténik, akkor – akármilyen nehéznek is tűnik - a legfontosabb, hogy ne fussunk el, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, ne sikítsunk, és ne nézzünk a kutya szemébe, mert ezektől zsákmánynak tűnhetünk vagy éppen támadónak. A legjobb, ha lassan elvonulunk, vagy a földre fekszünk magzatpózba és védjük a fontos szerveinket. Ugyanis a legtöbb kutya nem akar ölni, amint úgy érzi, hogy győzött, elvonul. Egyébként egy jól idomított négylábú csak akkor támad, ha veszélyeztetve érzi magát. Továbbá az ebek védik a territóriumukat, és amennyiben ismeretlen dolog kerül az ő területükre, akkor azt vagy elkerülik, vagy megtámadják.

Sokszor előfordul olyan is, hogy „házon belül” támad a kutya. Nagyon fontos, hogy soha ne hagyjuk gyermekeket idegen helyen egyedül a kutyával. Mivel egy kisgyerek esetlen, bizonytalan mozgású, az ebet zsákmányállatra emlékeztetheti.

A támadni készülő kutyát felismerhetjük merev testtartásáról. Amikor az állat farka felfelé áll, mellkasát felfújja, hogy nagyobbnak tűnjön és kivillantja az ínyét - ehhez nem feltétlenül kell hangot is kiadnia magából -, akkor valószínűleg támadni fog. Ilyenkor a legjobb, ha lassan elsétálunk, és nem ingereljük az állatot.

Hogy mi a teendő, amikor kettő vagy több kutya kap össze, mint az oladi véres eseménynél? Ebben az esetben is a megelőzés a legjobb megoldás. Azt látni a kutyákon, ha nem kedvelik egymást. Ilyenkor szólni kell az állatnak, ugyanis ezzel kizökkentjük és, természetesen, azonnal el kell vinni a két állatot egymás közeléből, mielőtt még baj lenne. Mint minden esetben, ebben is az a fontos, hogy az állat számára a gazdi legyen a vezér. Ugyanis az ilyen támadásokat meg lehet előzni.

Amennyiben mégsem lehet távol tartani egymástól a kutyákat, a legokosabb, ha lekapcsoljuk a pórázról és hagyjuk, hogy háziállatunk maga döntsön, hogy elmenekül, vagy szembeszáll a támadó állattal. Harkály Henriette szerint semmiképpen ne kapjuk fel kedvencünket, mert akkor magunkat sodorjuk veszélybe. Továbbá ne próbáljunk meg közbeavatkozni és szétválasztani a kutyákat, ugyanis sok baleset származik ilyen esetekből.

Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a kötelező póráz és szájkosár használattal, Harkály Henriette azt válaszolta, hogy a pórázzal igen, de a szájkosarat nem tartaná kötelezőnek. Inkább máshogy oldaná meg a problémákat, szerinte az lenne jó megoldás, ha kötelezővé tennék a kutyatartók számára a kutyaiskolát.

A kutya olyan, amilyenre a gazdája neveli. A megfelelő nevelés mellett az is lényeges, hogy életstílusunkhoz passzoló fajtát válasszunk. Amennyiben egy leendő gazdi nem tudja biztosítani a kiválasztott fajta számára szükséges életmódot, inkább válasszon másikat, vagy akár teljesen más háziállatot.

A megkérdezett kutyatenyésztő 1989. óta foglalkozik staffordshire terrierek tenyésztésével, tehát elmondható, hogy jól ismeri ezt a fajtát. A tenyésztő szerint jól idomítható, intelligens ez a fajta. Nem megfelelő kézben azonban veszélyes lehet, mivel domináns természetű kutya. Emiatt más állatokkal nem mindig, de az emberrel nagyon jól kijön. Sokszor munkakutyaként használják, Németországban például terrorelhárításnál is bevetik, de akár terápiás célokra is megfelelő.

A kutyatenyésztő szerint az a legnagyobb baj, hogy sokszor tartják státuszszimbólumként ezeket az állatokat, nem nevelik meg őket, és így könnyen bekövetkezhet a baj. Ráadásul, ha megnő a kereslet egy-egy kutyafajtára, akkor a szaporítók egyáltalán nem foglalkoznak az állomány genetikai állapotával, csak minél több kutyát akarnak eladni. Csakhogy egy nem jól tenyésztett kutyának idegrendszeri gondjai lehetnek, ebben az esetben pedig, legyen bármilyen fajtájú, támadhat. Az is lényeges lenne, hogy a szaporítók ne adjanak el kutyákat olyan környezetbe, amely nem megfelelő számukra.

A megkérdezett tenyésztő szerint is kell a póráz és a szájkosár, és azzal is egyetért, hogy fontos a kutyaiskola, és kiemelte az azonosító chip fontosságát is.
 
Mindent összevetve a kutyatartás nagy felelősséggel jár. Aki úgy dönt, hogy maga mellé vesz egy négylábút, az nemcsak egy jó barátot kap, hanem vállalja az ezzel járó teendőket, esetleges kiadásokat és betartja a rá vonatkozó szabályokat is.