Ostromnapok 2011: török világ Kőszegen

Füstbe burkolózott a Jézus Szíve-templom tornya, a város központjában, a Fő téren ágyuztak, puskából lőttek, párviadalt vívtak. Az elmúlt hétvégén kinyitották a kőszegiek a történelemkönyvet, s a város kiemelkedő, meghatározó  eseményéről, az 1532-es török ostromról szólt minden. 

Egy kicsit másként, mint eddig, hiszen a várat tatarozzák, ezért nem lehetett igazi várostrom. Volt helyette két nagyobb megmozdulás, fő esemény.
 
Bécsből érkezett müezzin, aki ott valóban az, de szombaton reggel először a tűzoltóság hangszóróin keresztül ébresztette a kőszegieket, aztán az Írottkő Hotel balkonjáról, majd a török csapatok előtt állva imádkozott Mekka felé fordulva, térdre ereszkedve, ahogyan látjuk azt filmeken. Aztán következett a piacütés. Az éhes portyázó törökök betörték az elővárosba (ez a Rákóczi utca Fő tér felé eső része volt), ahol árusok békésen árultak, egy bódét összetörtek, nőket raboltak, foglyokat ejtettek, volt párviadal, fogyolycsere is. Mindez így volt kitalálva. (Megjegyzem: délután elhangzott, hogy az Isztambulból érkezett igazi törökök ezt nem találták korhűnek, mert eleik inkább kisfiúkat raboltak volna anno, vitték volna a janicsárképzőbe. A kisfiúk számítottak kincsnek, nem a hölgyek. Ennyit a két nép történelmi  emlékezetéről...).

Este 6 órakor a sportpályáról indult a menet, élen a kőszegi fúvósokkal. Őket követték a várvédők. Elsőként a  Kőszegi Darabontok érkeztek a gyönyörú zászlóval, amelynek egyik felén a város címere van, a másikon a Palástos Madonna, akihez olyan sokat imádkoztak. Érkezett hűséges kapitányaival Jurisics Miklós, a városbíró (Huber László polgármester) a városi tanáccsal (azaz a képviselő-testülettel), a város jelvényeivel. Nagyon szép dolog, hogy ilyenkor mindig elhangzanak az 1532-es várvédelemben fontos szerepet játszott várvédők nevei, a kor világpolitikai és magyarországi helyzetéről is bőséges ismereteket kap a ma embere. Akárhogy is: a körülöttünk állók a törököket várták, hogy legyen már egy kis akció (a történelmi előadásból  egy kicsit túl sok volt már).

És jöttek a törökök (köztük a város jegyzője és aljegyzője is), röpködtek a "gyaur kutyák!", táncot lejtettek a háremhölgyek, Isztambul legszebb lányai, pónifogat húzta a szultánt, ágyúk dörrentek, puskák ropogtak, volt ütközet, csetepaté, párviadal. Minden, ami kell egy ilyen történelmi játékban, s ami belefér két órába. 

- A gyerekek élvezik nagyon - mondta egy nagypapa, s ez valóban így volt. Az Írottkő Szálló mögött felállított katonai táborokban rendkívül jól érezték magukat. Néhányukat a szüleik még este sem nagyon tudták haza vinni, annyira tetszettek az apródpróbák, a kardozások. 6-8 éves gyerkőcök ostromolták meg a szalmabálákat, el akarták érni a tetején lévő török basa turbánt, s bősz kis magyarokként még késő este is üldözték a törököket. (Valószínűleg sokan álmodták ezen az éjjel, hogy délceg magyar vitézként hogyan győzedelmeskedtek a gaz gyaurok felett.)

Azaz a kőszegi tűzoltókat. Ők 2007 óta - amióta megrendezik Kőszegen a Félhold és Telihold-Kőszegi Ostromnapok rendezvénysorozatát - egy hétvégén át törökök. 
 
Iparosok, horvátok, tűzoltók. Ez a három közösség az alappillére a rendezvénynek. Nem munkának tekintik, nem nyűgnek, hanem nagyon nagy lelkesdéssel csak azt nézik, mit kell tenni, miben segíthetnek a másiknak. Ugyanakkor nagyon jó érzés, ha megkérünk más civil szervezeteket a városban, például a natúrparkot, a mazsoretteket, a fúvósokat, vagy a lovasok ügyében például az evangélikus szakközépiskolát - és hál' Istennek még bőven sorolhatnám a civil szervezeteket, de az önkormányzatot is - , azonnal bekapcsolódnak, jönnek, teszik a dolgukat.

- Nagy biztatást is kapunk a város lakóitól, mindenkitől, idősektől is, akik már sokféle rendezvényt megéltek Kőszegen, azt mondják: csináljuk, vigyük tovább. Csak hát vannak nehézségek. Például a törökjeim első láncingei kerítésfeszítő horgonyzott huzalból készültek, mérettől függően 25-20 kilót nyomnak, az utóbbiak már alumínumból, azok 5-6 kilósak. Ilyen súlyt cipelve rohamozni bizony nem éppen könnyű - összegzi véleményét Seper András tűzoltóparancsnok, a törökök lelke, hiszen Ibrahim nagyvezérként nagyon fontos, aktív szereplője a történelmi játéknak, ráadásul a rendezvénysorozat  szervezésére létrehozott egyesület elnöke is. 

- Az elmúlt három hétben nálunk, a horvát kisebbségi önkormányzatnál éjfélig varrták a hölgyek a várvédő ruhákat: 10 férfit, 15 nőit, nem is tudom hány gyermekét, új csizmák is lettek az idén - kezdi Jurisics Miklós, azaz Petkovits Sándor, a kőszegi horvátok elnöke, akit arra kértünk: mondja el, milyennek látja a rendezvény helyzetét. 

- Látni kell, hogy ezt a fesztivált elsősorban az önkéntesek lelkesedése tartja életben. Az önkormányzat anyagi támogatása egyre fogy, az idén határozottan kevesebbet kapott a rendezvény. Amit adott a város, az elment   a távolról ide érkezett szereplők, például a Gyulaffy bandérium, a törökországi fellépők  ellátására. Néhány embernek óriási munkája van ebben. Básthy Béla rengeteget dolgozik, szerintem mások helyett is, Seper András munkája is fantasztikus. Nélkülük nem tudom, mi lenne, lennének-e Ostromnapok. Nekem az tetszik, hogy az idei  speciális körülmények között, a vár nélkül is sikerült új dolgokat kitalálni, s elsősorban a gyerekek bevonásával interaktívvá tenni az egész rendezvényt.

Nem mindig ugyanaz, ugyanúgy zajlik Kőszegen immár ötödször ilyenkor, augusztus első hétvégéjén.

Akit csak megszólítottunk, szereplőket, pincéreket, Szombathelyről érkezett látogatókat, mint azt mondták: szívesen jönnek, jó itt lenni.  Lángosért, labnagallóért, kürtős kalácsért, borért, sörért hosszú sorban várakoztak az emberek. Egy Ócsáról érkezett, fa készítményeket árusító  kereskedőtől hallottam csak azt: nagyon tetszik neki itt Kőszegen minden, de nem biztos, hogy megéri itt lennie.

Lesz bokszgála és maraton is

Az idén a Bécsben élő török származású Ali Can Güzel fotókiállításával kezdődött a rendezvénysorozat.

Az eddiginél hangsúlyosabban mutatják be a török kultúrát Kőszegen.

Az Ostromhónap második, most következő hétvégéjén lesz kétnapos nemzetközi ökölvívó gála, élő jelmezes sakkviadal, amatőr sakkverseny, Sárvár-Kőszeg Vármaraton futóverseny.