Szeptembertől már csak három hónapig jár az álláskeresési járadék

A szerdáig hatályos szabályok szerint az álláskeresési járadékra való jogosultsághoz az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap jogosultsági idő szükséges. Szeptember elsejétől az álláskeresési járadékra viszont az a nyilvántartott álláskereső lesz jogosult, aki az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal rendelkezik, amely után a munkaerő-piaci járulékát megfizetették. További előrás, hogy az illető ne legyen jogosult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, ne részesüljön táppénzben. A járadékra akkor lesz jogosult, ha önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát ajánlani számára. (Ez utóbbi feltételek jelenleg is fennállna, a változás tehát itt abban áll, hogy az eddigi négy  éven belüli 365 nap jogosultsági idővel szemben szeptember 1-től öt  éven belüli 360 nap jogosultsági idő lesz szükséges.)
 
Az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, maximum a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. 
 
A járadék összegének kiszámítási módja nem változik, az ellátás mértékének maximális összege viszont igen: korábban az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbér 120 százaléka volt a folyósítás első időszakában ez maximum 91 napig járt.
 
Szeptember elsejétől az álláskeresési járadék maximum a minimálbér összege lehet, méghozzá a járadék folyósításának teljes időtartamára.
 
Ugyancsak fontos változás, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama - az eddigi 270 nap maximális időtartam helyett - 90 nap lesz. 
 
Mindemellett az álláskeresési segély szabályai is is változnak. A jelenlegi szabályok szerint az álláskeresési járadék kimerítését követően további 90 napra amennyiben az álláskereső a kérelmezéskor az 50. életévét betöltötte, 180 napra lehet álláskeresési segélyt igényelni, továbbá az is kérhet álláskeresési segélyt, aki az álláskeresővé válást megelőző négy  éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, a 365 napot azonban nem éri el.
 
Szeptember 1-től az álláskeresési segély ezen két formája megszűnik. A jövőben csak azok kaphatnak ilyen juttatást, akiknél a segély iránti kérelem benyújtása időpontjában a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt  év hiányzik. Az úgynevezett nyugdíj előtti álláskeresési segély további feltétele, hogy a kérelmező a segély igénylését megelőzően 90 napig álláskeresési járadékban részesült, a járadék folyósítási időtartamát kimerítette, és az ezt követő három  éven belül betölti a szükséges életkort. Emellett rendelkeznie kell az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a minimálbér 40 százaléka. A nyugdíj előtti álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
 
A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.
 
Az itt összefoglalt változásokat a szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. Az ezt megelőzően álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket még a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
 
Végül néhány adat. Júliusban az álláskeresők 56 százaléka volt jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra és valamivel több, mint négytizedük nem kapott semmilyen ellátást. Álláskeresési járadékra 2297-en, álláskeresési segélyre 993-an voltak jogosultak,  1370-en kaptak rendelkezésre állási támogatást vagy bérpótló juttatást. Az elmúlt év azonos időszakához képest 25 százalékkal mérséklődött az álláskeresési ellátásra jogosultak, s közel 15 százalékkal fogyott az ellátatlanok száma, miközben a szociális ellátásra jogosultaké kétharmadára csökkent.
 

A teljesítmény is számít majd

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta.

A Magyar Közlönyben megjelent, szeptember 1-jétől hatályos kormányrendelet szerint teljes munkaidőben a havibér 57.000 forint, a hetibér 13.120 forint, a napibér 2.624 forint lesz. Mint az MTI összeállításából kiderül: teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítésénél a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 57.000 forint. A követelmények száz százalék feletti teljesítésénél azonban a bér növelhető, illetve csökkenthető is abban az esetben, ha a követelményeket nem teljesíti a közfoglalkoztatott.
    
A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazásával sem illeti meg többlettámogatás, a rendelet szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavezető bérezésénél is.     Részmunkaidőnél a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni, azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél.
    
A havi közfoglalkoztatási bért heti részletekben fizetik ki. A legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közmunkások garantált havi bére 78.000 forint, hetibére 17.950 forint, napibére 3.590 forint lesz.