Gyurcsány gyanúsított: felfüggesztették mentelmi jogát

A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták. Gyurcsány Ferenc korábban mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a szavazáson azonban nem nyomott gombot.

A volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

A szavazás előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást. Azt mondta: az ügyészség valótlant állít, hazudik, gyanúsításának egyetlen szava sem helytálló.

A sukorói beruházásról kifejtette: majdnem egymilliárd dollárt hozott volna az országnak, és 2500 embernek adott volna munkát. Szavai szerint akik ellenezték, a magyar emberek érdekeivel ellentétesen cselekedtek. Hozzátette, a befektetőkkel folytatott tárgyalásán jóindulatáról biztosította őket és ma is így járna el. "Ha bűn azt mondani a kormány tagjainak, a kormány irányítása alatt álló intézményeknek, hogy tegyék a dolgukat Magyarország boldogulására, akkor nem egyszer (...) hanem több tucatszor elkövettem ezt a bűnt" - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, az ellene indult eljárás csak látszólag jogi kérdés, valójában politikai leszámolás. Véleménye szerint ezt támasztja alá az a Wikileaks portálon megjelent állítólagos amerikai diplomáciai távirat, amely alapján Orbán Viktor 2007-ben diplomatáknak azt mondta: "Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed", majd hozzátette, hogy jobban szeretné "holtan látni" Gyurcsányt, mint sebesülten.

"Azt gondolom, ebben az ügyben a miniszterelnök és pártja nemcsak hogy megölni nem tud, de megsebezni sem" - fogalmazott a szocialista politikus. Megjegyezte: az eljárás megerősíti abban, hogy "alávaló hatalom" uralja az országot, és ezzel a hatalommal szemben minden tisztességes demokratának fel kell lépnie.

Hangsúlyozta azt is, jogi értelemben nem követett el bűnt, Orbán Viktor és a Fidesz szemében azonban politikai bűn, amit nem bocsátanak meg, hogy 2002-ben és 2006-ban a baloldal "meggyőző vereséget" mért rájuk. "Nem bocsátják meg azóta sem, hogy azok közé tartozom (...), akik fenyegetés, nyomásgyakorlás, tisztességtelen politikai praktikák után is kemény elvi ellenfelei Orbán autokratikus önkényuralmi rendszerének" - fogalmazott, megjegyezve, "vádlott helyett vádlója" lesz ennek a rendszernek. Polt Péter legfőbb ügyészt a miniszterelnök lojális kiszolgálójának nevezte.

A képviselőket lelkiismereti szavazásra buzdította, arra figyelmeztetve, hogy akik részt vettek "ebben a disznóságban", szégyellni fogják egyszer.

Beszédét folyamatos közbekiabálások kísérték, a kiadásáról szóló döntést pedig taps fogadta a kormánypárti, jobbikos és LMP-s padsorokból.

Gyurcsány Ferenc felszólalása előtt Rubovszky György (KDNP), a mentelmi bizottság elnöke ismertette a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványát és a testület támogató döntését. Kiemelte, hogy az ügyben az igazságszolgáltatásnak kell döntést hoznia, a mentelmi bizottságnak csak azt kellett véleményeznie, hogy az indítvány a volt kormányfő képviselői munkájának zavarását célozza-e.

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki őt a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. A Legfőbb Ügyészség szerint a volt miniszterelnök túllépte hatáskörét, amikor a befektetőkkel folytatott 2008. májusi tárgyalásán "eldöntötte, hogy a kért (...) állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként".

A volt miniszterelnök szerint semmi sem támasztja alá az ügyészség álláspontját, sőt szerinte azt a mentelmi bizottságnak megküldött iratok cáfolják. Mint mondta, a kifogásolt parlamenti megbeszélésen részt vevő és az ügyben folyó polgári perben meghallgatott tanúk egybehangzóan állítják, hogy a tanácskozáson nem született döntés, ő pedig kizárólag arra adott utasítást, hogy mindenki a jogszabályok betartásával végezze a munkáját.

A szocialista politikus ellen 2009 októberében Schiffer András - az LMP jelenlegi frakcióvezetője - tett feljelentést arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítésekor megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Ám Gyurcsány Ferenc szeptember elején azt mondta az MTI-nek, hogy ezek a szempontok nem szerepelnek az ügyészség érvei között.

Idén áprilisban egyébként a volt kormányfő jelentette be, hogy a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza. Néhány nappal később tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy együttműködik az ügyészséggel, de "Orbán Viktor meghosszabbított karjaként" tekint az ügyben eljáró ügyészekre. A kaszinóberuházásról úgy fogalmazott: a jogszabályokat betartva járt el, és ezt be is fogja bizonyítani.

A Népszava szombati számának adott interjúban viszont úgy fogalmazott: "mivel a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is", nem biztos benne, hogy sikerül ártatlanságát bizonyítania, ám abban igen, hogy a vele nem szimpatizáló közvélemény is meg fogja érteni: ártatlan.

A parlament döntésével Gyurcsány Ferenc lehet a rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítanak.

Lapozzon a további részletekért!

OLDALTÖRÉS: Koncepciós pernek tartja a Gyurcsány elleni eljárást az MSZP

Koncepciós pernek tartja a Gyurcsány elleni eljárást az MSZP

Az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc mellett, a volt miniszterelnök elleni eljárás egy koncepciós per körvonalait rajzolja ki - kommentálta kedden az MTI-nek Török Zsolt, a szocialista párt szóvivője, hogy az Országgyűlés hétfőn késő este felfüggesztette a korábbi kormányfő mentelmi jogát.

Török Zsolt azt mondta: nem tartja helyesnek, ha politikusok így akarnak leszámolni ellenfeleikkel, volt miniszterelnököt pedig legutóbb 1958-ban állítottak bíróság elé egy koncepciós perben.
A parlament hétfői döntésével a rendszerváltás óta először adott ki a nyomozóhatóságnak egy korábbi kormányfőt.
A mentelmi bizottság erre vonatkozó indítványát a kormánypárti, a jobbikos, az LMP-s és a független képviselők támogatták, a szocialisták ellenezték. Gyurcsány Ferenc korábban mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a szavazáson azonban nem nyomott gombot.

Beszédében a volt miniszterelnök ártatlanságát hangsúlyozta és politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást.
Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

OLDALTÖRÉS: Szijjártó: Gyurcsány nem tudja elfogadni, hogy ez már nem egy következmények nélküli ország

Szijjártó: Gyurcsány nem tudja elfogadni, hogy ez már nem egy következmények nélküli ország

A miniszterelnök szóvivője szerint Gyurcsány Ferenc jól láthatóan nem tudja elfogadni, hogy - ellentétben az ő időszakukkal - Magyarország már nem egy következmények nélküli ország.

Szijjártó Péter a volt miniszterelnök hétfői parlamenti beszédét firtató újságírói kérdésre válaszolva kedden azt mondta: meg kell nézni, hogy hány, a szocialisták időszaka alatti vezető politikust, kormánytisztviselőt vittek el azóta előzetes letartóztatásba, lettek vádlottak, gyanúsítottak.

A volt miniszterelnöknek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy "akármilyen magas politikai lovon is ül valaki", a törvények rá ugyanúgy vonatkoznak, mint bármely más magyar emberre - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő szóvivője.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát az Országgyűlés hétfő késő este függesztette fel, amit az ügyészség azért kezdeményezett, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

A szavazás előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást. Azt mondta: az ügyészség valótlant állít, hazudik, gyanúsításának egyetlen szava sem helytálló.

OLDALTÖRÉS: Büntetőjogász a mentelmi jog felfüggesztése utáni eljárásról

Büntetőjogász a mentelmi jog felfüggesztése utáni eljárásról

Ha egy politikusnak megszűnik a mentelmi joga, abban az ügyben, amelyben kiadták, ugyanúgy megindulhat és folyhat ellene a büntetőeljárás, mint bárki más ellen - mondta el Tóth Mihály büntetőjogász az MTI érdeklődésére. Véleménye szerint mivel a hivatali visszaélés kisebb súlyú bűncselekmény, és Gyurcsány Ferenc esetében nem életszerű szökéstől tartani, meglepő lenne, ha kényszerintézkedést alkalmaznának vele szemben.

Az Országgyűlés hétfőn késő este felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát. A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták. A korábbi miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.
   
Tóth Mihály az MTI kérdésére elmondta, a mentelmi jog felfüggesztése arra szolgál, hogy egy országgyűlési képviselő ellen megindulhasson a büntetőeljárás, a nyomozás, és az érintett büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges cselekményekre sor kerülhessen, a nyomozóhatóság meggyanúsíthassa és megkezdhesse a személyre szóló bizonyítékok gyűjtését ellene.
   
Kifejtette: a mentelmi jog felfüggesztése mindig valamely konkrét tényállás vonatkozásában történik, amely később minősülhet másként is, mint ahogy a mentelmi jog felfüggesztését kérő hatóság kezdetben minősítette, az ügyben eljáró hatóságok azonban csak azokat a tényeket értékelhetik, amelyek a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemben szerepeltek.
   
Ha más tényállás vonatkozásában merül fel a gyanú, arra ismét ki kell kérni a mentelmi joggal rendelkezőt, aki egyébként teljes jogú országgyűlési képviselő marad mentelmi jogának felfüggesztése után is - magyarázta a büntetőjogász.
   
A legfőbb ügyész hivatali visszaélés miatti gyanúsítotti kihallgatása érdekében kérte az Országgyűlés elnökénél Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A büntető törvénykönyv szerint "az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
   
Tóth Mihály ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy miután a hivatali visszaélés viszonylag kisebb súlyú, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, és Gyurcsány Ferenc esetében nem lenne életszerű szökés, vagy összebeszélés veszélytől tartani, meglepő volna, ha kényszerintézkedést, például előzetes letartóztatást, vagy akár házi őrizetet alkalmaznának vele szemben.
   
A nyomozati cselekményeket firtató kérdésre Tóth Mihály úgy válaszolt: a nyomozóhatóság feladata és felelőssége meghatározni, hogy az eredményes büntetőeljáráshoz milyen nyomozati cselekményekre, milyen sorrendben és időzítés szerint van szükség. Azonban valószínűsíthető, hogy miután Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát gyanúsítotti kihallgatására hivatkozva kérte a legfőbb ügyész, ez rövidesen megtörténik - jegyezte meg.

OLDALTÖRÉS: Mentelmi ügyek az Országgyűlésben

Mentelmi ügyek az Országgyűlésben

Az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága szeptember 6-án azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy függessze fel Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mentelmi jogát. A Parlament hétfőn úgy döntött, hogy kiadja a szocialista politikust. Az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása a parlamenti képviselők mentelmi ügyeiről.

A mentelmi jog az országgyűlési képviselő törvényben szabályozott sérthetetlensége. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt.

A korábbi parlamenti ciklusokban az Országgyűlés számos esetben döntött egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett. 1988-2002-ben 13 esetben, többek között Szabadi Béla, Székely Zoltán és Várhegyi Attila esetében több ügyben is, valamint Csintalan Sándor és ifj. Hegedűs Loránt ügyében döntöttek így. 2002-2006 között 12 felfüggesztés történt, köztük például Kosztolányi Dénes, Papcsák Ferenc és Wekler Ferenc ügyében. 2006-2010-ben négy képviselőt "adott ki" az Országgyűlés: Császár Antal Lászlót, Gusztos Pétert, Lázár Jánost és Lengyel Zoltánt.

2010. május 14. óta összesen 60 mentelmi ügyet tárgyalt az Országgyűlés, amelyek többsége mögött a képviselők és más közéleti szereplő vitái álltak. A mentelmi jog felfüggesztését 44 esetben rágalmazás, 12 esetben becsületsértés, kétszer egyszerre mindkét vád, egyszer zaklatás és egyszer, Samu Tamás Gergő jobbikos honatya esetében hivatalos személy elleni erőszak miatt kérték. A napirendre került 60 esetből a képviselők 54-szer elutasították a felfüggesztést, de hatszor igen mondtak a kérelemre.

Az egyik a már említett Samu Tamás Gergőé, akit a Budapesti Nyomozó Ügyészség azzal vádolt, hogy 2008. március 15-én több emberrel együtt rátámadt a rendőrökre. A jobbikos képviselőt 2011. május 10-én jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, Samu Tamás Gergő másnap lemondott parlamenti mandátumáról.

A második ügy a szintén jobbikos Novák Elődöt érintette. A képviselőt - saját elmondása szerint - egy olyan rendőrtiszt jelentette fel becsületsértésért, akit a 2006-os rendőri fellépések során ávósnak nevezett.

Harmadszor az ugyancsak jobbikos dr. Staudt Gábort függesztették fel, aki ellen rágalmazás miatt indult eljárás.

Június 27-én a szintén jobbikos Zagyva György Gyula, valamint Rubi Gergely mentelmi jogát két ügyben is felfüggesztette az Országgyűlés. Zagyva ellen zaklatás, Rubi ellen pedig egyszer vele szembeni becsületsértés, egyszer rágalmazás a vád. Valamennyi jobbikos képviselő maga is kérte a mentelem felfüggesztését.

Folyamatban van a Zagyva György Gyula jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérelem, akit augusztus 12-én a Sziget Fesztiválon elkövetett rendzavarás miatt állított elő a rendőrség. Ügyében a legfőbb ügyész dönt arról, hogy kezdeményezi-e mentelmi jogának felfüggesztését.

Fideszes képviselővel szemben 42-szer adtak be felfüggesztési kérelmet, a legtöbbször, tízszer Szekó József mohácsi polgármesterrel szemben, akit egy helyi lakos kíván bíróság elé idézni. Meggyes Tamás ellen kilencszer érkezett megkeresés. MSZP-s képviselő ellen hatszor (Horváth Csaba, Varga László, Nyakó István, Lendvai Ildikó, Káli Sándor és Szanyi Tibor), Jobbikos ellen a már említett öt esetben, valamint Lenhardt Balázs ellen, míg az LMP-s Schiffer András, a KDNP-s Seszták Oszkár ellen kettő, illetve Simicskó István ellen egy, és a független Molnár Oszkár ellen is egy kérelem volt.

A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a parlamenti ülésen jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.