2011.09.01. 13:32
Hollóháza-Írottkő: két fiatal másfélmillió lépése a Kék-túrán
Két fiatal gyalogosan vágott neki a Kék-túra Hollóháza és Írottkő közötti szakaszának. Az út végéig már csak két nap van hátra, aztán indul a regisztrációs idő az egyetemen.
Negyvenkét napja indult el Hollóházáról két pápai fiatal pár, hogy hátizsákosan, bakancsosan legyűrjék az Írottkőig tartó 1128 kilométeres szakaszt. Boros Eszter és Róka József az ELTE-re járnak. Eszter biológus, József geológus lesz, ha a jövő héten kezdődő regisztrációs időszakra visszaérnek az egyetemre. Erre nagy az esély, hisz a túrából már csak két nap van hátra, eddig majdnem minden lépésük úgy történt, ahogyan azt előre megtervezték. Deutsch Lászlóval - aki az úton rendszeresen tartotta velük a kapcsolatot - Gércénél a Farkas erdő egyik tisztásán találkoztunk a túrázókkal. A várakozásokkal ellentétben három hátizsákos ember baktatott velünk szemben a bitumenes úton, amit igazából nem szeretnek a túrázók, mert eléggé kikészíti a talpat, a bokát, az ízületeket. A vendég turista Szőth Miklós szintén egyetemista, Sümegnél csatlakozott a társasághoz.
Róka József elmondta, jó előre megterveztek mindent, csupán az időjárás szólt néha közbe. Még a tikkasztó hőség sem viselte meg őket annyira, mint a közel két hétig tartó esőzés. Végig a Kék-túra útvonalán haladtak. A Csereháton nagyon rosszak voltak a jelzések, kivágtak erdőket, fákat, és a jelzést nem pótolták. Ezen a szakaszon a térképolvasási tudományukat kellett bevetniük. Minden lehetséges alkalommal és állomáson pecsételtek, hogy az túra leküzdéséért járó kitűzőt és igazolást megkaphassák. (Mivel mindezt gyalogosan tették meg, én akár duplán is megjutalmaznám a természetszerető fiatalokat.)
A 20-25 kilós málhájukat úgy kellett megválasztaniuk, hogy lehetőleg ne hiányozzon belőle semmi, de a zsák ne is legyen túl nehéz. Általában 25 kilométerenként tervezték a szállást. Itt kicsike kis tüzet raktak, hogy legalább a szűk vacsorájuk legyen meleg étel, aztán sátrat vertek, két deci vízben lezuhanyoztak, és eltették magukat másnapra. Reggelire általában zsíros kenyeret ettek hagymával, ebédre ugyanezt, de a változatosság kedvéért paprikával, vagy paradicsommal. Amikor település keresztezte az útjukat, akkor ittak rá tejet, vagy kakaót, ha nyitva volt a bolt. Az erdők annál inkább voltak szemetesek, minél közelebb értek egy településhez.
A kullancsok ellen úgy védekeztek, hogy sok hagymát fogyasztottak. Nem sajnálják az elszaggatott bakancsokat, jól érezték magukat a hosszú út alatt.