Nőtt az eladott új autók száma Magyarországon

Az év eleji erősebb kezdés után egyre kisebb mértékben nőtt a Magyarországon piacra kerülő új autók száma. A trend kiválóan visszatükrözi a gazdaság helyzetének megítélését körüllengő általános bizonytalanságot.

Kiss Tamás

A DataHouse adatai szerint az első nyolc hónapban 41 ezer 16 gépjárművet helyeztek forgalomba, 9 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Január-augusztusban a legjobban - 112,8 százalékkal - az újonnan eladott  haszongépjárművek száma nőtt, miközben leginkább - 20,1 százalékkal - a motorkerékpároké csökkent. Az előző hónapokhoz képest csökkent az eladott új gépjárművek száma: júliusban 5044-et, júniusban 5580-at, augusztusban 3404-et helyeztek forgalomba. 

Az újautók értékesítése mindig jól mutatja, hogy merre is tart egy adott ország gazdasága. Az idei év Magyarországon is jól indult, januárban az újonnan eladott személygépkocsik száma például 24,4 százalékkal haladta meg a megelőző év januári mennyiségét. Ezt követően viszont csökkenni kezdett a növekedés üteme, tükrözve a gazdaság helyzetét körüllengő általános bizonytalanságot  engedett betekintést az összefüggésekbe Cseri József, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Cseri József elmondta, a magánszféra vásárlásait egyelőre nem igazán mozdította előre az egykulcsos jövedelemadó bevezetése, holott léteztek erre vonatkozó prognózisok. A svájci frank árfolyamának erősödése, s ennek nyomán a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése azonban azt vonta maga után, hogy az egykulcsos jövedelemadón megspórolt pénzüket (mondjuk autóvásárlás helyett) sokan kénytelenek voltak az árfolyamkülönbözet által ütött résekbe tömködni.

Cseri József szerint e mellett az is az új autó vásárlások ellen dolgozik, hogy - mint az a GKI konjunktúra indexéből is kiderül - az emberek jövőképe nem igazán pozitív, gazdasági várakozásaik egyáltalán nem sarkallják őket a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására.

Továbbra is a válság szele lengedez, így a gazdaság egészét tekintve sincs meg az a hajtóerő, amely a céges vásárlásokat katalizálhatná. Cseri József szerint további problémát jelent, hogy a korábban nagyvonalúan hitelező bankok a válság idején - részben érthetően - stratégiát váltottak, és jelentősen szigorították a gépjármű-finanszírozás feltételrendszerét. (Amihez a hitelezéssel kapcsolatos jogszabályi környezet változása is hozzájárult.)
 
A jelek szerint a bankok most már ismét aktívabban szeretnék kihelyezni a pénzüket, eme törekvésüket azonban jelentősen hátráltatja, hogy az emberek jelentős része egész egyszerűen bizalmatlanná vált a hitelekkel, a hosszú távú kötelezettségvállalással szemben. Ennek okán még az árfolyamkockázattól mentes, akár alacsony THM mutatójú forint alapú hitelek igénybevételétől is tartózkodnak.

Márpedig a finanszírozás fellendülése nélkül nem feltételezhető jelentős javulás a gépjármű értékesítésben, s Cseri József szerint már csak ezért is várható, hogy a finanszírozási termékeknél új, a vásárlók számára vonzó lehetőséget kínáló alternatívák jelennek majd meg.


TOVÁBB ÖREGEDIK A JÁRMŰPARK

A vevőfinanszírozás jövője nagyban befolyásolhatja, hogy a hazai újautópiac mikor éri el a szakemberek által éves szinten ideálisnak tartott 140-150 ezer darabos eladási számot. Egyesek szerint ez néhány éven belül megvalósulhat, ami Cseri József szerint az üzleti szempontok mellett azért is fontos lenne, mert a gépkocsipark átlagéletkora növekszik, s ez az egyéb szempontokon túl, az ország környezetvédelmi, energiatakarékossági céljainak megvalósítását sem segíti. Sőt!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!