2011.09.09. 16:29
Szekér István kiállítása a Puskás Galériában
A nonfiguratív festészetből indult, aztán sok kísérletezés után eljutott az ábrázoló művészetig. Most kiállított képeit elsősorban a görög mitológia ihlette.
Szekér István nevével találkozhattunk már ikonfestőként, lovas csaták ábrázolójaként. Legszívesebben azonban a nonfiguratív festészet útjain kísérletezett. "Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy itt vagyok az ábrázoló művészetnél. Innen az út befelé és visszafelé visz, egészen az alapokig" - mondja magáról az alkotó.
Szekér István szerint az emberiség létkérdéseire a közös múlt adhat választ. A mitológiai történések, amelyek beépültek a génjeinkbe. A szimbolikus lények, melyek a dinamikus képekről megérintenek minket, s melyeket ma új tartalommal telíthetünk. A "Képzelt ablak" - ahogy a kiállítás címe sugallja, a múltra nyílik, elmegyünk egészen az atlantiszi korba, a szörnyek, kimérák, szfinxek, kentaurok világába. Hátha tudunk tanulni az írott és íratlan történelemből, mondákból merített szereplőktől, velük azonosulva megoldást találunk mai problémáinkra.
Az érzelemtől túlfűtött, szokatlan és intuitív színvilágú képeken itt van Zeusz bika vagy sas képében, itt van Perseus, Hector, Odüsszeusz a szirénekkel. A szárnyas lovak, egymással küzdő görög félistenek és királyok között megjelenik Árpádházi Szent Erzsébet és egy magyar huszárroham is. A festő sajátos világa nem kötődik közvetlenül sem néphez, sem valláshoz művészi üzenetét archetípusok útján közvetíti. Ahogy írja: azoknak ajánlja képeit, akik a XIX. század szellemi evolúciójának útján tudnak és akarnak járni.