Szekér István kiállítása a Puskás Galériában

A nonfiguratív festészetből indult, aztán sok kísérletezés után eljutott az ábrázoló művészetig. Most kiállított képeit elsősorban a görög mitológia ihlette.

Tersztyánszky Krisztina

Szekér István nevével találkozhattunk már ikonfestőként, lovas csaták ábrázolójaként. Legszívesebben azonban a nonfiguratív festészet útjain kísérletezett. "Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy itt vagyok az ábrázoló művészetnél. Innen az út befelé és visszafelé visz, egészen az alapokig" - mondja magáról az alkotó.

Szekér István szerint az emberiség létkérdéseire a közös  múlt adhat választ. A mitológiai történések, amelyek beépültek a génjeinkbe. A szimbolikus lények, melyek a dinamikus képekről megérintenek minket, s melyeket ma új tartalommal telíthetünk. A "Képzelt ablak" - ahogy a kiállítás címe sugallja, a múltra nyílik, elmegyünk egészen az atlantiszi korba, a szörnyek, kimérák, szfinxek, kentaurok világába. Hátha tudunk tanulni az írott és íratlan történelemből, mondákból merített szereplőktől, velük azonosulva megoldást találunk mai problémáinkra.

Az érzelemtől túlfűtött, szokatlan és intuitív színvilágú képeken itt van Zeusz bika vagy  sas képében, itt van Perseus, Hector, Odüsszeusz a szirénekkel. A szárnyas lovak, egymással küzdő görög félistenek és királyok  között megjelenik Árpádházi Szent Erzsébet és egy magyar huszárroham is. A festő sajátos világa nem kötődik  közvetlenül sem néphez, sem valláshoz  művészi üzenetét archetípusok útján közvetíti. Ahogy írja: azoknak ajánlja képeit, akik a XIX. század szellemi evolúciójának útján tudnak és akarnak járni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!