EU-csúcs: még egy falatot sem nyeltek le Orbán Viktorék

Orbán Viktor szerint a szerdai újabb EU-s csúcstalálkozón már alaposan előkészített lehetőségek közül fognak választani a közösség vezetői, és fontos döntések születnek majd. A vasárnapi brüsszeli tanácskozást a miniszterelnök úgy értékelte: "minden kérdést alaposan megrágtunk, de még egy falatot sem nyeltünk le; tehát ebéd közben vagyunk".

MTI

A vasárnap este Brüsszelben adott, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel sugárzott interjúban a kormányfő úgy fogalmazott, hogy szerinte "a nehezebb részén vagyunk túl, az étel megrágása mindig nehezebb, mint egyszerűen csak nyelni egyet".
       
A Görögország megmentését és az európai bankok feltőkésítését megvitató hétvégi csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor elmondta: több nagy európai bank óriási összegek nyújtását kéri; százmilliárd eurós nagyságrendű tételekről van szó. "Néhány bank azt állítja, hogy ha ilyen nagyságrendű segítséget nem kap, akkor nem tud hitelezni, ha nem tud hitelezni, akkor megáll a gazdaság, nincs növekedés, ha nincs növekedés, nincs munkahely, ha nincs munkahely, nő a munkanélküliség, és egymás után ezrével vagy milliószám kerülhetnek válságba a különböző országokban élő európai családok" - fejtette ki, hozzátéve, hogy ez egy létező veszély, ezért a magyaroknak figyelniük kell az európai fejleményeket, hogy be lehessen építeni azokat az "otthoni gazdaságpolitikába".
   
Arra a felvetésre, hogy sok brüsszeli megfigyelő szerint az euróválság könnyen előidézhet egy politikai bizalmi válságot, egy ikerválságot is az EU-ban, és vannak félelmek a két részre szakadásról, a miniszterelnök azt válaszolta: a bankválság, a gazdasági krízis előidézhet válságot "a miniszterelnökök klubjában" is, de ő ettől a válságtól kevésbé tart, a tagországok állam- és kormányfői ugyanis meg fognak állapodni "úgy, hogy az mindenkinek jó legyen".
   
Olyanfajta politikai bizalmi válság ugyanakkor előállhat - folytatta -, amely az európai polgárok és az európai intézmények között, illetve az európai polgárok, valamint az éppen aktuális nemzeti kormányok között jön létre. Csakúgy, mint Görögországban, ahol most már nem csupán gazdasági válság van, "a helyzet lassan kezelhetetlenné válik" - mondta.
   
Vagyis Orbán Viktor szerint reális félelem, hogy ha a gazdasági növekedést nem sikerül megindítani, folyamatosan hanyatlik az európai gazdaság, az olyan szociális és társadalmi feszültségekkel jár, amelyek utána "a mindenkori kormányokkal szembeni elégedetlenségben öltenek testet, és akkor nem lesz, aki irányítson, kormányozzon, döntéseket hozzon, és Európa egy biztonságos, jól működő politikai intézményrendszerből egyszer csak egy rosszul működő, bizonytalan, kaotikus helyzetben találhatja magát".
   
Így a stabilitás ma Európa minden országában a legfontosabb érték, s ezért van az, hogy Magyarország - "bár nekünk is nagyon sok gondunk van" - viszonylag jól áll a lábán, hiszen "mögöttünk egy kétharmados összefogás, nagy társadalmi egyetértés van" - mondta a kormányfő, majd szavait azzal zárta, hogy ha ez a kétharmados háttér nem lenne, "akkor a magyar gazdaságot nem lehetne kivezetni azokból a bajokból, ahová az előző nyolc évben sodródott".
   
Az uniós csúcsvezetők vasárnapi tanácskozásukon haladást értek el a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tűztek ki, mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.


Nem született döntés az euróövezeti csúcsértekezleten

Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy szerda esti újabb találkozójukon véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.

Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint az 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén - amely a teljes EU csúcstalálkozóját követte közvetlenül - valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még további részleteket kell kidolgozni.
Hangoztatta: azért nem döntöttek semmiről véglegesen, mert a tárgyalt témák összefüggnek, azokról egyetlen közös döntéssel kell határozni.
   
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke 72 óra türelmet kért a határozatok bejelentésére.
A külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást tettek az euróövezeti adósságválság megoldása felé.
   
Van Rompuy a pénteken kezdődött háromnapos maratoni EU-találkozósorozatot is lezáró sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács "néhány tagjának" még szerdáig meg kell győznie kollégáit arról, hogy országa teljes egészében végrehajtja a korábban kilátásba helyezett intézkedéseket. Jóllehet neveket nem említett, szavaiból kiderült, hogy Olaszország ezen tagállamok között található, Belgium viszont nem.
   
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök este maga is elismerte, hogy országától további lépéseket kértek, és jelezte, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról már hétfőre rendkívüli kormányülést hív össze.
   
Görögországgal kapcsolatban Van Rompuy azt mondta, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték azt a miniszteri döntést, amellyel felszabadították a következő, 8 milliárd eurós nemzetközi hitelrészletet. Jelezte, hogy egy új programon, olyan megoldáson dolgoznak, amely a magánbankok nagyobb mértékű bevonásával növeli a gazdaság fenntarthatóságát a dél-európai országban.
   
Herman Van Rompuy a válság tovaterjedése elleni hatásos tűzfalként írta le azokat az elképzeléseket, amelyek az euróövezeti pénzügy stabilitási mechanizmus (EFSF) "forrásainak maximalizálását" célozzák. Elmondta: cél ugyanakkor az is, hogy az EFSF-et "támogató garanciákat ne terjesszék ki". E területen még több opciót vizsgálnak, és ezekből nem zárták ki teljesen az Európai Központi Bank szerepét sem - adta értésre.

Lapozzon! 





OLDALTÖRÉS: Haladást értek el, de megállapodásra nem jutottak a vasárnapi EU-csúcson









Haladást értek el, de megállapodásra nem jutottak a vasárnapi EU-csúcson

Haladást értek el vasárnapi brüsszeli tanácskozásukon az uniós csúcsvezetők a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tűztek ki - mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.









Haladást értek el, de megállapodásra nem jutottak a vasárnapi EU-csúcson

Haladást értek el vasárnapi brüsszeli tanácskozásukon az uniós csúcsvezetők a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tűztek ki - mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.









Haladást értek el, de megállapodásra nem jutottak a vasárnapi EU-csúcson

Haladást értek el vasárnapi brüsszeli tanácskozásukon az uniós csúcsvezetők a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdára újabb csúcstalálkozót tűztek ki - mind 27-es uniós, mind 17-es euróövezeti körben.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a találkozón a bankok megerősítése volt a fő téma, miután világossá vált, hogy az európai bankok egy része 2008 után ismét komoly bajba került.

Ő is megerősítette, hogy a találkozót csak félbehagyták szerdáig, most döntések nem születtek.

"Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk" - jelentette ki Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján. A halasztás jórészt a németek miatt történt, a berlini törvényhozás ugyanis meglehetősen rövid pórázon tartja a kormányt annak meghatározásakor, hogy mire lehet költeni a német adófizető polgárok pénzét.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a tárgyalások Európa-párti és az európai egység felé mutató hangulatban és szándékban értek véget. Mindenki szeretné, ha a mostani nehézségeket a 27-ek együtt maradásával lehetne megoldani - fogalmazott Orbán Viktor a csúcsértekezletet lezáró sajtótájékoztatón.

Vasárnap megerősítették: Herman Van Rompuynek, az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének a jövőben az is feladata lesz, hogy behatóan tájékoztassa a nem euróövezetbeli EU-tagokat az euróövezeti csúcstalálkozók előkészületeiről, illetve azok kimeneteléről.

Miután Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, az uniós országok egyebek közt arról vitáznak egymással, hogy a magánbankok az általuk megvásárolt görög papírok értékének hány százalékát legyenek kénytelenek veszteségként leírni. Brüsszeli folyosói értesülések szerint a németek 60 százalékot javasolnak, a franciák pedig, akiknek a bankjai súlyosabban érintettek, 40 százalékot lennének hajlandóak elfogadni.

Azok a bankok, amelyek a trójai falónak bizonyult görög papírok miatt bajba kerülhetnek, európai szinten mintegy 108 milliárd eurós feltőkésítésre számíthatnak, ha pecsét kerül a megállapodásra. Az esetleges további, bajba kerülő országok megsegítésére hivatott, jelenleg elvben 440 milliárd eurós "mentőkapacitású" EFSF megerősítésének kívánatos mértékét illetően egyelőre nem kristályosodtak ki a várható számadatok, de egy-két billió euróról szóló találgatások is elhangzanak.

A bankszektort illető intézkedési tervekről Orbán Viktor megemlítette: egyetértettek abban, hogy kilencszázalékos tőketartalék-szintre fel kell emelni a bankok tartalékképzését.

A magyar kormányfő meglátása szerint körvonalazódik egy olyan megegyezés, hogy minden banknak elsősorban saját magának kell vállalnia a kockázatát. Amennyiben egy pénzintézetnek saját erejéből ez nem megy, az adott anyaországnak kell a bank segítségére sietni, és csak ezt követheti az uniós források igénybe vétele.

Hangoztatta: az európai pénzintézeti rendszerre nézve több tanulság is levonható a vitából. Ezek egyike szerinte, hogy vissza kell térni ahhoz a világhoz, amikor a befektetési bankokat és a takarékbankokat világosan különválasztották. Másfelől bizonyos spekulációs formákat bizonyosan be kell tiltani. "Az lehetetlen, hogy büntetlenül lehessen nemzetgazdaságok csődbejutására spekulálni a pénzpiacon" - szögezte le.

Emlékeztetett Orbán Viktor arra is: Magyarországnak egyetlen európai jelentőségű pénzintézete van, és jó esély van arra, hogy az továbbra sem szorul állami segítségre.

Az EU-csúcsot záró sajtótájékoztatókon hangsúlyt kapott, hogy az uniós partnerek különösen "jelentős erőfeszítéseket" várnak el az olasz hatóságoktól a befektetők és más országok bizalmának megnyerése érdekében. Itáliának eszerint csökkentenie kell hatalmasra duzzadt adósságát.

Van Rompuy az ülés után közölte, hogy az uniós vezetők megállapodtak abban: szükség esetén, "a gazdasági konvergencia elmélyítése és a gazdasági fegyelem erősítése érdekében" hajlandóak kisebb változtatásokat végrehajtani az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen.

A belga politikus a csúcsról kiadott záróközlemény szerint ezentúl nem csupán a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfői testületének, hanem a 17 euróövezeti ország csúcstalálkozóinak - az úgynevezett eurócsúcsoknak - az elnöke is lesz. Az eurócsúcs elnökét később az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői ugyanakkor jelölik ki, amikor az Európai Tanács megválasztja saját elnökét.

A vasárnapi csúcsértekezlet zárónyilatkozata néhány külpolitikai témával is foglalkozik. Ezek egyikeként a kormányfők ismét lemondásra szólították fel Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Van Rompuy a záró sajtótájékoztatón hozzáfűzte: ha nem hagy alább az erőszak, akkor az unió kész további szankciós intézkedések meghozatalára Damaszkusszal szemben.

Líbiával kapcsolatban - ahol már megtörtént a politikai fordulat - az EU-vezetők arra szólították fel az új vezetést, hogy készítse elő szabad és tisztességes választások megtartását. Az uniós csúcs szerint Moammer Kadhafi halála az önkény és az elnyomás korszakának a végét jelzi, és a líbiai nép most új fejezetet nyithat, a demokratikus jövő útjára léphet.

A brüsszeli EU-csúcs résztvevői aggodalmukat hangoztatták Irán kiterjedt nukleáris és rakétaprogramja miatt, azt a spanyolországi bejelentést pedig üdvözölték, hogy az ETA baszk terrorszervezet lemond az erőszak további alkalmazásáról.

Ezek is érdekelhetik