Bor és kultúra: konferencia a SEK-en

A tanácskozást a Nyugat-Magyarszági Egyetem Pedagógai Szolgáltató és Kutató Központja szervezezte a Nyugat-Magyaroszági Egyetem (NYME), az egri Esterházy Károly Főiskola, valamint a Kreinbacher Birtok közreműködésével. A megrendezett  konferencia résztvevő a két nap alatt a római kor borkultúrájától indulva eljuthattak napjaink somlói borvidékéig.

A római kor borkultúrájáról, illetve annak savariai emlékeiről Csapláros Andrea, az ISEUM Savariense igazgatója, valamint az intézmény szakmai vezetője, Sosztarits Ottó beszélt. Kiderült, hogy sokáig a rómaiak is görög bort fogyasztottak, mígnem maguk is ráálltak termelésre. Savariában az idetelepülő rómaiak teremtették meg a borkultúra feltételeit, szőlőtermesztésre azonban kevés leletet találtak, így jellemzően Savariába úgy szállították a borokat, döntően Isztriából.

A római korban már volt bortermelés a Bordeaux-i borvidéken is, tudatta a hallgatósággal Philippe Roudié, a Bordeaux-i egyetem professzora. Akkor azonban ez nem számított különlegességnek. A terület a 12. és 15. század  között angol fennhatóság alá került, s ez az időszak hozta meg a fellendülést a szőlő- és bortermesztésben. Ezt követően voltak kisebb-nagyobb hullámvölgyek. A legújabb fellendülés már négy évtizede tart, itt készülnek a világ legismertebb és legdrágább borai. A Bordeaux kétarcúságát azonban mutatja az is, hogy ezzel párhuzamosan jelen vannak a gyenge minőségű, olcsó borok is.

Arról pedig, hogy miképpen újul meg magyar borvidéken, arról egy gyakorló egri borász, Gál  Lajos beszélt.  Bemutatta azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két évtizedben Egerben sikerült elérni. A szőlőtermesztésben és a borkészítésben is a hagyományokra építve, egységes feltételrendszer alapján igyekeznek megújulni. Egyre növekszik a helyi értékesítés, borszaküzletek nyíltak a városban, rendszeresek a borvacsorák, s a kóstolással összekapcsolt pincelátogatások.

Ugyancsak az egri főiskoláról érkezett Csoma Zsigmond professzor, aki a borról mint közvetítő nyelvről, a közösségek kialakulásának egyik fontos eszközéről beszélt. Ily módon még a dráma, a színház kialakulásában is szerepet játszott. A szőlő a termékenység, valamint a túlvilági élet szimbóluma is volt. A bornak abból a szempontból is fontos szerepe, hogy közvetlenül, illetve közvetve munkát ad az embereknek. Az pedig hogy ördögi, vagy isteni ital, az az elfogyasztott mennyiségtől függ. 

Hogy az ételek elfogyasztásához szükség van-e borra, az nem kétséges. De hogy kell-e az ételek elkészítéséhez, arról Váncsa István újságíró értekezett. Felelevenítette egy kellemetlen találkozását a vörösboros birkapörkölttel, amikor jobb lett volna, ha nincs bor az ételben. Gasztronómiai kutatásai során aztán kiderítette, hogy az arisztokrata udvarokban szívesen használtak borokat az ételek ízesítésére. Erre azonban csak a jó borok alkalmasak, s nem olyan mint ami a birkapörköltbe került. A végkövetkeztetés: a jó bor  feldobhatja az ételt, gazdagíthatja az ízvilágát.

Az újságíró mellett megszólalt a nyelvész is. Balázs Géza, a NYME professzora azokat szólásokat sorakoztatta fel, amelyek a borral kapcsolatosak. Ezek között  voltak jó és rosszkívánságok, a mértékletes és a mértéktelen fogyasztásra ösztökélők egyaránt. Hogy milyen lesz a bor minősége, az függ az időjárástól is, derült ki   Puskás János professzor (NYME) előadásából. A bor gyakran megihlette az írókat, költőket, zeneszerzőket,  képzőművészeket. Alkotásaikból Antonio Sciacovelli professzor  (NYME) adott ízelítőt. A záróelődást Németh Norbert egyetemi lelkész tartotta, aki a bornak a zsidó-keresztény kultúrában betöltött szerepéről beszélt. 
 
A mértéktől függ, hogy isteni, vagy ördögi-e az ital (jegyzet)

Egerben, de hogy nem menjünk ennyire messzire, Sopronban, vagy éppen Győrben is hatalmasat fejlődött az elmúlt  két évtizedben a borfogyasztás kultúrája. Szaküzletek sora nyílt, amelyekben rendszeresen tartanak nagy  érdeklődéssel kísért borkóstolókat, s több étterem rendeznek teltházas borvacsorákat. Próbálkozások ugyan  vannak Szombathelyen is, de ezek  egyelőre kevésbé mozgatják meg a helyi borkedvelőket. Hogy mi az oka, nem lehet tudni, az viszont tény, hogy az ilyen jellegű rendezvények is hozzájárulhatnak a jelenlegi helyzet megváltoztatásához. Összehozzák a borbarátokat, ám kellenek olyan helyek, ahol jó borok mellett folytatódhat a kvaterkázás.