Uralisztika: Minden megvan az MA-képzéshez

Munkát mondok, nem ünnepséget, ütötte meg a jubileumi program alaphangját prof. dr. Pusztay János, az uralisztikai tanszék alapítója és máig vezetője -az uralisztika nemzetközileg ismert és elismert személyisége -  csütörtök délelőtt a bölcsészettudományi karon, ahol mindenekelőtt prof. dr. Gadányi Károly elnök-rektorhelyettes méltatta az uralisztikai tanszék első húsz évét.

Gadányi Károly kiemelte a tanszék megalapítását előkészítő, a létrehozott tanszéket tudatosan fejlesztő, életben tartó tanszékvezető személyének, tevékenységének a szombathelyi egyetemen messze túlmutató  jelentőségét. Horváthné dr. Molnár Katalin, a bölcsészettudományi kar dékánja köszöntőjében egyebek mellett hangsúlyozta: az uralisztikai tanszék megalapításával más lett - jobban felismerhetővá, azonosíthatóvá vált - az akkori főiskola, a mai egyetem is.

A nemzetközi tudományos viszonylatban is tényezőnek számító húsz éves uralisztikai tanszéken ma minden megvan ahhoz, hogy elindíthassa az MA-képzést; ha külső, kicsinyes érdekek akadályozzák ebben, az nem a tanszéket minősíti. Prof. dr. Pusztay János Tanszék a végeken címmel, a tőle megszokott iróniával (itt-ott szarkazmussal) foglalta össze az elmúlt húsz év eseményeit: Balassitól  Balassiig.  "A Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél - Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végénél" mottópárral bekeretezett előadás nem csak az oktatásra, a kutatásra, a könyvkiadásra  a személyes finnugor és balti kapcsolatra egyaránt nagy hangsúlyt fektető tanszék történetét mutatta be. Pusztay János utalt arra is, hogy Magyarországon a hagyományos finnugor tanszékek (a budapesti, a debreceni, a szegedi) hajlamosak negligálni az újonnan alapítottak (jelenleg két ilyen működik: Szombathelyen és a piliscsabai Pázmány egyetemen) eredményeit.

A nemzetközi előadói gárdát mozgósító jubileumi tudományos konferencia pénteken ér véget a szombathelyi bölcsészettudományi karon.