Átalakulóban a közigazgatás Magyarországon

A járások és járási hivatalok kialakításának mindössze egyoldalas koncepcióját a kormany.hu honlapon bocsátották társadalmi egyeztetésre. Ebből kiderül, hogy a cél olyan modern kori járások kialakítása, amelyek hozzájárulnak a mai  közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő  rendszer létrejöttéhez. A járások lesznek  az államigazgatás  legalsóbb területi  szintjét jelentő egységei, amely  polgárok számára elérhető közelségben és magas  minőségben  nyújtja az államigazgatási tevékenységek és  szolgáltatások  döntő  többségét. 

A járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ezek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyzők kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri  hivatal  ügyintézője   hatáskörébe  tartozó  államigazgatási  ügyek. Ezen kívül a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek. 

A járások kialakításánál az alapelvek közé tartozik a létező ügyintézési helyek, vélhetően az okmányirodák megőrzése, a területi államigazgatási szervek  illetékességi területeinek a rendezése, a megyék határainak a megőrzése. 

1945-ben  Vas megyében  celldömölki,  írottkői (kőszegi), körmendi, németújvári, sárvári, szentgotthárdi, szombathelyi és vasvári járás volt. 1948-ban  szervezés alatt  volt  a  jánosházi  és az őriszentpéteri járás, ám ezt végül elvették. 

1954-ben megszűnt a kőszegi járás, településeit  Szombathelyhez csatolták. 1969-ben döntöttek a szentgotthárdi és a vasvári  járás megszüntetéséről, így 1970-ben már csak a celldömölki, a körmendi, a sárvári és a szombathelyi  járás maradt. 

A hetvenes évek végén kezdődött meg Celldömölk, Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely és Vasvár térségében a városkörnyéki  rendszer  kialakítása. Ezek a városok  lesznek jövőre  az új járások  központjai is.