Ezreket szolgált, most elhagyatva áll az ikervári kastély

A Batthyányak pazar, neoreneszánsz ikervári kastélya, amely stílusában a mediterrán életszeretet, a vidámság és a bizakodás jegyeit hordozza, kezd megroggyanni. Az ereszcsatornák szépségét már a gyűjtők is felfedezték, az ablakokon ki-be röpködnek a jóléti galambok.

Kozma Gábor

Amit megtehettek szeretett  kastélyukért az ikerváriak és a nemzeti kincsek védői szerte az országban, megtették:  múlt csütörtökön a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban a Batthyány-kastély sorsa volt a téma. Azzal a címmel, hogy miként lehetne megmenteni a valószínűsíthető enyészettől.

Koszorús Ödön, aki maga is második otthonaként tekint máig gróf Batthyány Lajos épületegyüttesére - hiszen itt volt nevelőtanár - részletesen beszámolt a népes hallgatóság előtt a tényekről. Ott  volt a segítőkész érdeklődők soraiban a többi  között Kovács Ferenc  vasi országgyűlési képviselő, Csorba Csilla, a vendéglátó múzeum igazgatója, Varga Kálmán, a nemzeti  műemlékgondozás hivatalának vezetője, az ELTE számos tanára, ikervári honismeretei körösök, valamint Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnöke, dr. Pálffy Dezső moderátor, akinek szintén szívügye a kastély. Nem akárhol tanácskoztak a menteni szándékozók; a múzeum ama szalonjában,  ahol anno letartóztatták gróf Batthyány Lajost... 

- Nem  hinném, hogy ez rossz ómen volt - vont mérleget Koszorús Ödön tanár úr a tanácskozás után. - Sok ötlet felmerült, például az, hogy legyen a kastély nemzeti emlékhely. Mások múzeumot, hadtörténeti kiállítást látnának szívesen benne, megint mások üdülőt, vagy konferenciaközpontot. Az is elhangzott, utalva a korábbiakra, hogy humanitárius célokra hasznosíthatnánk. Mondjuk kollégiumként, vagy nevelőotthonként, mert  korábban az is  volt. -

Tény, hogy az épület állaga romlik, de az is, hogy még viszonylag kevés összegből megállítható lenne a folyamat. Ugyanis a konyha felszerelése, beüzemelése  egy hónap alatt meglehetne, ha van rá pénz. A park rendben van, szép, s azt is hozzá kell tenni: a tulajdonos  jóindulatú. Ezt jelzi, hogy bár az ő birtokában van a füves, illetve bitumenes sportpálya, azt mégis ingyen használhatják a községi fiatalok - hallottuk. 

A budapesti tanácskozáson Szabó Béla korábbi polgármester részletesen szólt az értékesítés körülményeiről, majd Kovács Ferenc megyei közgyűlési elnök kért szót. Mint mondta, keresik a megegyezés lehetőségét a tulajdonossal. Információk szerint nincs szó könnyű menetről, hiszen a komplexumra 800 millió forintos banki jelzálogot jegyeztettek be. Kovács Ferenc azt is megvizsgálná, hogy a megye miben és mennyiben segíthetne a kastély sorsának jobbra fordításában, van-e egyáltalán ehhez jogosítványa.

De miként jutott  idáig  a történet?  A palota, amiért más országokban kapkodnának. Koszorús Ödön sajátos fejlődéstörténetet vázolt fel.

Batthyány Lajos gróf és neje imádta az olaszokat, a tájat és az építészetet. Ennek nyomán bízta meg Ybl Miklóst  egy reneszánsz stílusú kastély felépítésével. Így is lett, 1846-47-ben készült el a Palladios és Bramante stílusjegyeit követő, fényárban fürdő palota. Amely Ybl első neoreneszánsz alkotása  volt. A kastély és infrastruktúrája segítette Ikervár gazdasági felemelkedését, munkát adva az embereknek. Batthyány Lajost a forradalom után kivégezték, ám a palota állt: Batthyány Géza  fia,  Lajos tette  igazán naggyá és ismertté. Ő volt  Fiume kormányzója, főispán,  megalapozta  a megye, valamint Szombathely gazdasági, kulturális fejlődését. A fénykor után jött az első világháború, majd a kényszerű eladás.  

Címszavakban a 20. századi funkciókról: Hadiárva Intézet, Jó Pásztor Háza (leánynevelde), Makarenkó Állami Leány Nevelőotthon - itt volt  Wittner Mária is - majd Nevelőotthon. Ekkor, 1964-ben lettem e falak között jómagam  is tanár, Angler László igazgatósága idején - mondta el  Koszorús Ödön.

A folytatás ismert. A  nevelőotthon sikeres volt, sok száz fiatalnak adott  munkát, szakmát, értelmes létet. Iskola is  épült a parkban, majd 1994-ben a dr. Pusztai Gyula vezette megyei önkormányzat 95 millióért  felújíttatta a palotát.
 Ez rengeteg pénz volt. Sajnos  jött a privatizáció 2001-ben, azóta minden áll - jegyzi meg kissé szomorúan Koszorús Ödön, akivel teszünk egy sétát a kastély körül. 

Látjuk, hogy a gyűjtők figyelmét sem kerülték el az esőcsatornák, hogy az impozáns feljárók résein bokrok növekednek, hogy a szél és a madarak ki-be repkednek a valaha  fényáras csigalépcső felett, elkószálva  a híres pipatórium légterébe, ahol nem kell kitenni a dohányozni tilos táblát. Mindent  körbeölel a csend.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!