Kevesebb állami finanszírozású hely a Savaria Egyetemi Központban

Közzétették a felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó önköltségeket, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzésre adják be jelentkezésüket.
 
Az alapképzésben oszágos szinten teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el. A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, továbbá a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak. Jogász szakon egységes, osztatlan képzésben 50-50 hallgató folytathat tanulmányokat teljes támogatással a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
 
A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám, részösztöndíjjal 380-an tanulhatnak. Prof. dr. Gadányi Károly, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ elnök-rektorhelyettese elmondta, hogy kevesebb keretszámot kaptak idén, mint a tavalyi évben. Ez azonban nemcsak a szombathelyi egyetemre jellemző, országos szinte minden felsőoktatási intézményre.
 
- Az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben, az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeit 50 százalékban az állami költségvetés, az önköltséges képzés költségeit pedig a hallgató viseli  - folytatta az elnök-rektorhelyettes. - Az állam megszabta a minimum és a maximum térítés összegét. A szombathelyi egyetemen a szakonkénti legalacsonyabb összeget szabtuk meg díjként. Ez 115 ezer forinttól 300 ezer forintig terjed félévente. Azért döntöttünk a minimum díj mellett, mert egyrészt tudjuk, hogy a diákok, s főként a szülők többsége sincs olyan anyagi helyzetben, hogy félévente több százezer forintot fizessenek a képzésre, másrészt szeretnénk tompítani a hirtelenjött információ várható hatásait.
 
Az elnök hozzátette, hogy az egész egyetemre vonatkozóan bölcsészettudományi képzésre 80 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel, a művészeti képzésre 45 fiatalt. Pedagógusképzésen 210 diák, sporttudományi képzésen pedig 40 diák tanulmányait finanszírozza az állam. Természettudományi képzésre 200 hallgatót, mesterképzésen a pedagógusképzésre pedig 310 hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjasként.

- Több képzési területen érezhető volt évek óta a csökkentés - hangsúlyozta az elnök. - Nem ért minket meglepetésként most sem a változás. A fiatalok szempontjából viszont meghökkentő lehet, hiszen ők évek óta készülnek a felvételire. A szülők anyagiakat nem kímélve taníttatták különórákon gyermekeiket, most pedig a felvételi jelentkezés leadása előtt nem sokkal változik szinte minden. Aki elszánta magát, hogy bölcsészként tanul tovább, nem fog fizikusnak állni. Ez egy új helyzet, még mi is ismerkedünk vele. Az biztos, hogy a továbbtanulás mindig jó befektetés.
 
Márkus Attila, a SEK tanulmányi hivatalának vezetője szerint ilyen volumenű változást nem szabadna ilyen hirtelen véghezvinni.
 
- Nem növelhetjük egy lépésben a térítés díját kétszeresére vagy háromszorosára, hiszen az a diákok többéves munkáját teheti tönkre - emelte ki a hivatalvezető. - Ha nem lesz hallgató, akkor a felsőoktatási intézmények, vagy a karok jövője is veszélybe kerülhet. Az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát az állam határozta meg, nálunk a gazdaságtudományi képzés területét nullázták le. Az intézményben  arra törekszünk, hogy kidolgozzunk egy intézkedési tervet arra vonatkozóan, hogyan tudnánk csillapítani a majdani hallgatók terheit. Nehéz eligazodni az új dolgokban, ezért szerdán nyílt napot tartunk, ahol próbáljuk elmondani a fiataloknak az őket érintő változásokat. A Díszteremben egykor kezdődik az előadás, kettőtől bemutatkoznak az egyetem karai is.

A 2011-es évhez képest egyes képzési területeken drasztikusan csökkent az államilag támogatott helyek száma. A legszembetűnőbb változás a gazdaságtudományok területén megy végbe szeptembertől. 2011-ben még 4900 hallgató tanulását finanszírozta az állam, idén ez már csak 250 hallgatóra vonatkozik.  Műszaki területen kétezer hallgatóval kevesebben tanulhatnak ingyen, vagyis nyolcezer tanulót vehetnek fel az intézmények állami támogatással. A felsőfokú szakképzésben is csökken a támogatottak száma: 2011-ben 10 ezer helyet fizetett az állam, idén ez már csak 3500 hely lesz. Művészetközvetítési és sporttudományi képzésben nincs jelentős változás a tavalyi adatokhoz képest.