Röghöz köt az állam szeptembertől

A héten a végzős középiskolások több helyszínen, több fórumon keresztül is kaphattak információt a felsőoktatásban szeptembertől életbe lépő változásokról. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának szakembereit a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba kísértük el, ahol több mint 100 diák életét befolyásolhatják a változások. S hogy melyek ezek?

A legfontosabb, hogy drasztikusan csökken azon hallgatók száma, akiknek a tanulmányait az állam finanszírozza. Legdrasztikusabb a változás a gazdaságtudományok területén, míg 2011-ben 4900 hallgatót támogatott az állam, ez idén már csak 250 hallgatóra vonatkozik. Bölcsészettudomány területén 4900-an tanultak államilag finanszírozott képzésben tavaly, idén ez már csak 2700 lesz. A drasztikus csökkentés híre a diákok között is megdöbbenést okozott.

Van közöttük, aki éppen gazdaságtudományi területre készül felvételizni. Ha nem kiemelkedően jó a tanulmányi eredménye, akkor nincs esélye bejutni aközé a 250 hallgató közé, akiknek tanulmányait fizeti az állam.

Az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát az állam határozta meg, a Savaria Egyetemi Központban például a gazdaságtudományi képzés területét nullázták le. A csökkentés a szakemberek szerint a meghökkentő, hiszen a fiatalok évek óta készülnek a felvételire. A szülők pedig eddig is anyagiakat nem kímélve taníttatták különórákon gyermekeiket, most pedig a felvételi jelentkezés leadása előtt nem sokkal változik szinte minden.

Azoknak a tanulóknak, akiknek nem finanszírozza az állam a tanulmányait, tandíjat kell fizetniük. Ennek összege félévenként akár több százezer forint is lehet. A tájékoztatón a diákok hallhatták, ha nem fizeti ki tanulmányaikat az állam, akkor vagy a szüleiknek kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, vagy ők adósodnak el a diákhitel segítségével. Adóssággal a hátuk mögött pedig nehezebb lesz belevetni magukat a nagybetűs életbe. Ám a fiatalokat mégsem ez ijesztette meg leginkább, hanem a röghöz kötés kérdése.

Márkus Attila, a Savaria Egyetemi Központ tanulmányi hivatalának vezetője elmondta, hogy az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben, az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeit 50 százalékban az állami költségvetés, az önköltséges képzés költségeit pedig a hallgató viseli. 

- Azoknak viszont, akiknek az állam valamilyen módon finanszírozza a tanulmányait, szerződést kell kötniük az Oktatási Hivatallal, vagyis az állammal - folytatta a hivatalvezető. - Ez előfeltétele lesz a beiratkozásnak. A szerződés aláírásával azt vállalják, hogy a képzési idejük kétszereséig, ez lehet hat, tíz vagy tizenkét év, Magyarországon vállalnak munkát. Ha külföldre mennek, vissza kell fizetniük a képzési díjukat. Egyelőre nem láttuk a szerződést, csak hallomásból tudjuk, hogy mi lesz benne. Azt ajánljuk, hogy egyelőre január végéig senki ne adja be a jelentkezését, mivel február 15-ei határidő előtt is változhatnak még a feltételek.

Ezt hallván a diákoknak rögtön az volt a kérdésük, hogy van-e valahol kiskapu ebben a rendszerben. Mi történik akkor, ha mégis külföldre mennek a diploma megszerzése után? Hogy tudják ellenőrizni,  ki hol dolgozik az államvizsga után? A hivatalvezetői válasz erre az volt, hogy biztosan találnak rá módot majd, a nem hivatalvezetői válasz pedig az, hogy ezt még nem tudják megmondani.

Alacsony számok

A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám, részösztöndíjjal 380-an tanulhatnak.

az egész egyetemre vonatkozóan bölcsészettudományi képzésre 80 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel, a művészeti képzésre 45 fiatalt. Pedagógusképzésen 210 diák, sporttudományi képzésen pedig 40 diák tanulmányait finanszírozza az állam. Természettudományi képzésre 200 hallgatót, mesterképzésen a pedagógusképzésre pedig 310 hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjasként.

Kinek is kedvez az új rendszer? (jegyzet)

Sok család hónapról-hónapra él, s azon megy a matekozás otthon, hogy a kevés pénzből be tudják fizetni a számlákat, s még élelemre is jusson. Ezek a családok hogy lennének képesek kifizetni a gyermek tandíját, mely akár több százezer forint is lehet félévente? S akkor még nem is beszéltünk az utazásról, a lakhatásról és az ellátásról. A rendszer a jómódú családok gyermekeinek kedvez, mert nekik nem esik majd nehezükre finanszírozni a gyermek tanulását. Az ő gyermeküket pedig nem köti majd röghöz az állam, s lesz pénz majd arra is, hogy külföldön kezdjen a fiatal diplomás jobb életet. Egyetértek azzal, hogy reformokra szükség van a felsőoktatásban, hiszen sok a diplomás munkanélküli. De talán olyan alapokra kellene építeni, mely nem hozza még nehezebb helyzetbe az amúgy is nehéz helyzetben élőket.