Piacot a helyi termelőknek

Egyszerűsödtek a helyi termelői piacnyitás feltételei januártól. Vépen fórumot tartottak a helyi gazdálkodóknak az értékesítési lehetőségekről. Előnyöket, hártányokat vettek górcső alá. A helyiek óvatos optimisták.

Simon Erzsébet

Közismert tény, hogy a jelenlegi viszonyok között a termékek piaci árának mintegy nyolcvan százaléka a felvásárlókon keresztül a feldolgozókhoz és a kereskedőkhöz kerül, és mindössze egyötöde marad a termelőknél. A négyötödből úgy tizenöt-húsz százalék a feldolgozóknál, hatvan-hatvanöt százalék a kereskedőknél csapódik le.

Ha a termelőket és a fogyasztókat sikerülne közelebb hozni egymáshoz, kikapcsolva, illetve a lehető legkevesebbre csökkenteni a kereskedelem lefölöző hasznát - amely részben jogos, ám zömében a helyzeti előnnyel való visszaélésből adódik - , mindkét fél, a termelő és a fogyasztó is jól járna. Vélhetően ebből a meggondolásból szervezte meg a kisvárosi önkormányzat a Vas Megyei Agrárkamarával karöltve a minap azt a fórumot, amelyen egy helyi piac létrehozásának lehetőségeiről esett szó.

Az agrárkamara részéről Benke Alina Borbála elsőként arról beszélt, hogy a  helyi piacok működtetése tradíció, avagy a jövő útja-e. A globalizációval, a hipermarketek színre lépésével ugyanis kiéleződött a verseny, mondhatni, a nagyáruházak tarolnak. Ebben persze a vásárlónak is része van; kényelmesebbek lettünk, szinte mindenhez hozzájutunk egy helyen, s ha néha megfordul is a fejünkben, hogy a piacokon talán jobb minőségű terményeket kapnánk, a bukszánkra gondolva elhessegetjük a gondolatot.

Pedig a helyi termék helyben értékesítve jó a termelőnek, akárcsak a vásárlónak. Ez ügyben is új szelek fújnak, hiszen egyszerűsödtek a helyi termelői piacnyitás feltételei januártól. Mindazonáltal nem kevés kritériumnak kell megfelelni, egy részében az önkormányzat is tud segíteni. Például kijelöli a helyszínt, a közegészségügyileg is megfelelő területet. Aztán el kell dönteni, hogy mit is árulhatnának ott a kistermelők.

Friss zöldséget, gyümölcsöt például, vagy esetleg feldolgozott termékeket is. Idényjellegű dolgokat vagy akár kézműves termékeket.

A fórumon megjelent vépi őstermelők hozzászólásaiból az derült ki, hogy az ötlet szép-szép, a megvalósításának azonban a megyeszékhely közelsége miatt többen nemigen látják a realitását. Volt, aki már a helyét is megtalálta a régi rendőrség épületének környezetében, más a gázcseretelep környékén vagy a  művelődési ház udvarára képzelné el, például különféle rendezvényekhez kapcsolva. Kovács Péter polgármester szerint minél szélesebb termékskálával kellene indítani, aztán majd kiderülne, mire is van igény hosszabb távon. Kiricsi Józsefné idényszerűen piacozik. A kiskertjében zöldséget, gyümölcsöt termeszt, a tyúkok tojással látják el; ami nem fogy el a családban, azt elviszi a megyeszékhelyre. Ha  helyben árulhatna, megspórolná az utazás költségeit, s az időt.

Óvatos optimizmus jellemezte a helyben gazdálkodók értékesítési lehetőségeit taglaló fórumot. Egy helyi rendezvényen majd próbát tesznek.

 Nem újkeletű ötlet a piac

Nyolc-tíz évvel ezelőtt már foglalkozott az önkormányzat egy helyi piac kialakításának gondolatával. Tojást, krumplit, zöldséget, gyümölcsöt képzeltek el a standokon. Készíttettek is piaci asztalokat, amiket aztán vandál kezek összetörtek. Ötletek most is vannak a létrehozására, de meglehet, csak néhány kistermelőt érdekelne a dolog. Arra van példa, hogy ha valamilyen kulturális rendezvénnyel összekötik például a kézműves termékek vásárát, az jól működik. Az agrárkamara képviselői mindenesetre felajánlották a segítségüket, ha először valamilyen jelentős eseményhez kapcsolva beindítanák a városban a helyi piacot. Úgy látják, Vépen akkor lenne jövője, ha valami plusz is társul hozzá.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!