Csak összekötni - Forster szerint ez a lényeg

Edward Morgan Forster angol regényíró volt. A 19. század második felében született, s 1970-ben érte őt utol a halál. Róla, munkásságáról, írói szokásairól, a regényéből született filmről mesélt dr. Bődy Edit, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Karának oktatója az Angol Szalon soron következő előadásán.

- Mielőtt bármiről is szót ejtenénk, két érdekességet mondanék Forsterről - kezdte mondandóját az előadó.

- Forstert sokan ismerik, anélkül, hogy tudnának róla. Hogyan lehet ez? Pontosan azért, mert a regényeiből készült filmekkel gyakran lehet találkozni a televízió képernyőin. Ez nem más, mint a A szoba kilátással és a Szellem a házban című. Forsternél azt is érdemes megemlíteni, hogy tulajdonképpen sokat írt, mégis keveset. Kilencvenegy éves élete során csupán hat regényt írt, az utolsó regény megírását követően még mintegy ötven évet élt. Ez talán annak köszönhető, hogy egyetlen dolog érdekelte őt igazán, s az indiai regényével mindent elért, amit szeretett volna, már ami az írást illeti. Ez mégsem jelenti azt, hogy soha többé nem ragadott volna tollat és papírt, ugyanis számtalan novella és esszé szerzője. A másik érdekesség vele kapcsolatban, hogy utolsó regényét, a Maurice-t csak halála után engedte publikálni. Vélhetően témája miatt nem vállalta fel életében, ugyanis egy homoszexuális férfiről szól, arról, hogyan szembesül, ismeri meg és fogadja el ezt a fajta másságot. Egyáltalán nem kizárt, hogy mindez azért történhetett, mert Forster önmagáról írt a regényben  így az oktató.

Forstert leginkább az egyén helyzete érdekelte, ennek a tematikának számos esetben adott hangot esszéiben. Bírálta a kor szellemiségét, az egyén jogait hangoztatta. Tette mindezt olyan korban, amely teljesen elítélte az individualizmust. Arra törekedett, hogy megtalálja a helyes utat, érvényt szerezzen nézeteinek.
Az előadó rengeteget mesélt az író életéről, utazásairól, munkásságáról. Előadása másik felében kitért a Szellem a házban című regényére. Tette ezt azért, mert az ebből a regényéből készült filmet vetítették aznap este a Szalonban. Felhívta a figyelmet, mire lesz érdemes odafigyelni, ha nézzük a filmet, milyen motívumok jelennek meg erőteljesen a regényben és a filmben egyaránt, s nem felejtette el megemlíteni azt sem, Forster micsoda iróniával áldotta meg szereplőit - kivéve egyet  -, s hogy mindez hogy tükröződik vissza a filmen.

- Két értékrend és két életmód áll szemben a regényben egymással. A regény mottója ugyanakkor nem más, mint a: csak összekötni. Szimbolikus értelemben a regény vége megoldást hoz, és sikerül elérnie a célját. A regény szereplői sokat filozofálnak, s nincs ez másként a filmben sem, de mindezt szinte észre sem vesszük  mondta zárásként az előadó. Nem vettük, csak néztük, és hagytuk, hogy a történések magukkal ragadjanak.