Gyorsan jön a fizetési meghagyás

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszerében 2010 nyara óta több százezer fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek, és ezek kapcsán minden ötödik ügyben indult végrehajtás, vagyis az adósok többsége nem mond ellent, inkább önként teljesít.

Az eljárásokat továbbra is nagyrészt közüzemi szolgáltatók, telekommunikációs vállalatok és parkolási társaságok indítják. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint az átlagos tartozás 15 és 30 ezer forint között mozog.

Mindezt érdeklődésünkre dr. Molnár Balázs, a négy (Vas, Veszprém, Zala és  Győr-Moson-Sopron) megyét felölelő Győri Közjegyzői Kamara -  szombathelyi székhelyű közjegyzőként tevékenykedő - elnöke is megerősítette.

Dr. Molnár Balázs szerint a jelen gyakorlat megfelel a jogalkotói szándéknak, hiszen a közjegyzői fizetési meghagyásos rendszert azért vezették be, hogy a kis összegű pénzkövetelésekkel ne terheljék a bíróságokat.
 
Mint azt dr. Molnár Balázs megerősítette: a körbetartozással bajlódó kis- és középvállalkozások továbbra sem fedezték fel maguknak az elektronikus fizetési meghagyást, a közműszolgáltatók, a telekommunikációs cégek és parkolási társaságok körében viszont igencsak népszerű a (peres eljárásnál amúgy gyorsabb és olcsóbb) rendszer.
 
Amely általában véve megbízhatóan és gyorsan működik, az egyetlen lassító tényezőt az jelenti, hogy a közjegyzőknek rengeteg kézbesítési problémával kell megküzdeniük. Előfordul például, hogy nem a címzett vagy hozzátartozója, hanem valaki más veszi át a levelet, így nem érvényes a kézbesítés, ezért azt újra postázni kell.

Ezek után pedig néhány mondat a rendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Mint azt a gazdasag.hu összegyűjtötte: a fizetési meghagyáshoz a jogi személyeknek, vállalkozásoknak, illetve a képviselettel megbízott ügyvédeknek, jogtanácsosoknak elektronikusan kell benyújtaniuk egy kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, amit a rendszer automatikusan kioszt egy közjegyzőnek.

De nem szűnt meg a papíralapú ügyintézés sem: a fizetési meghagyási kérelmet a magánszemélyek postázhatják, vagy jegyzőkönyvbe mondhatják bármelyik közjegyzőnél. Egymillió forintot nem meghaladó lejárt követelés esetében kizárólag a közjegyzőkön keresztül intézhető a fizetési meghagyás, más esetben a peres eljárás is választható.

A közjegyzők a kérelem jogosságát nem vizsgálják, három napon belül papíralapú, vagy szóbeli bejelentésnél 15 napon belül kibocsátják a fizetési meghagyást. Amennyiben a címzett vagy hozzátartozója átveszi az erről szóló tértivevényes levelet, tizenöt napja marad arra, hogy ellentmondjon - ilyen esetben az ügy perré alakul át. Amennyiben nem érkezik reakció, a fizetési meghagyás 3-4 héten belül jogerőre emelkedik, melyről a közjegyző értesíti a jogosultat.

Ezt követően a jogosult kérheti a közjegyzőtől a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelését és a végrehajtási lap megküldését a végrehajtóhoz. Így az ügyfél olyan okiratot kap, amihez korábban hosszú hónapokig, évekig elhúzódó perek végén juthatott hozzá: feljogosítja a végrehajtót a jóváhagyott követelés érvényesítésére.

Az országos követelési csúcs 15 milliárd forint volt, a törvény ugyanis a fizetési meghagyásoknál nem szabott felső határt. Ezen összegek meghaladták a közjegyzők által vállalható felelősségi szintet, ezért javaslatukra az igazságügyi tárca (március 15-től) 400 millió forintban állapította meg a plafont.