Tízéves az Őrségi Nemzeti Park

Idén ünnepeljük hazánk tizedik nemzeti parkjának, az Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) alapításának 10. évfordulóját. Egyesek szerint a mi nemzeti parkunk a leggazdagabb kultúrtörténeti értékekben. A szalafői Pityerszert is az igazgatóság tartja fenn.

Kozma Gábor

Markovics Tibor, a nemzeti park igazgatója méltán lehet büszke, ahogy errefelé mondják: a cégre. Röpke 10 év alatt szinte minden területen jelentős eredményeket értek el. Úgy, hogy közben még kihagyás is volt. A vezető  szerint a múltban gyökerezik a jövő, így  nem hagyja ki az előzményeket sem.
 
- Az állami természetvédelem kezdetben öt nemzeti park létesítését tervezte, a Dunántúlon egyedüliként az őrségit - mondja.  - Az 1970-es évek elején Rakonczay Zoltán,  az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke az Őrségbe küldte egy munkatársát a nemzeti park előkészítése céljából. E munka azonban kudarcba fulladt, ezért aztán 1976-ban erdészet szakemberek javaslatára létrehozták a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet, a kisparaszti szálalás megőrzése céljából, majd 1978-ban az Őrségi Tájvédelmi Körzetet. Az utóbbi területe 38 ezer hektár volt, 8-10-szerese az átlagos tájvédelmi körzetekének, ezzel is jelezve, hogy a cél továbbra is nemzeti park létrehozása volt.
 
A történet folytatása: hosszas előkészítő munkát követően 2002-ben megalakulhatott az ŐNP. A munkát a frissen alapított nemzeti parkban 17, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságtól áthelyezett munkatárssal kezdték.
  
- Az Őrségre jellemző mozaikos táj különleges feladatot jelentett számunkra. Nyilvánvaló volt, hogy ezt az ember által bő ezer éve formált tájat csak az itt lakókkal közösen őrizhetjük meg - folytatta Markovits Tibor.    
- Legnagyobb veszélyben a gyepek voltak, hiszen a XX. század közepétől folyamatosan fogyott az itt legeltetett szarvasmarhák száma,  a rétek a természeti folyamatok révén rohamos sebességgel erdősült a táj.  Ezért legelső feladataink között kialakítottunk egy magyar tarka szarvasmarhára alapozott gazdaságot.  Egyértelművé vált  ugyanakkor, hogy a nemzeti park területén szétszórt kisebb-nagyobb gyepeket az igazgatóság maga nem tudja fenntartani. Az itt gazdálkodók munkáját segítendő fiatal tenyészállatokat helyeztünk ki és programot indítunk a gazdák képzésére - hallottuk.

Később a park munkatársai programot indítottak az egyetlen őshonos, magyar hidegvérű lófajta megmentése érdekében. A muraközi állomány napjainkra 50 egyedre gyarapodott. Az ŐNP fontosságát az is jelzi, hogy nemrég   450 millió forintot kaptak az államtól földvásárlásra. A megvásárolt termőföldek egy részét a helyben gazdálkodók számára bérbe  adják majd. 
 
- Nemzeti parkunk területének kétharmada erdő - folytatta az igazgató. - Az erdők államosításával a szálaló erdőgazdálkodás szinte maradéktalanul megszűnt Magyarországon, mindenhol a nagyüzemi vágásos gazdálkodás váltotta fel. Ez utóbbit azonban a végvágások, tarvágások miatt nem csak a természetvédők, de a társadalom széles rétegei is hosszú idő óta kritizálják. Ezért is jelentős, hogy a nemzeti park területén néhány községhatárban valamilyen ismeretlen okból elfelejtették államosítani a paraszti erdőket, s így ez a több százéves hagyománnyal bíró gazdálkodási forma fennmaradhatott. Ráadásul, bizonyítéka ez annak, hogy lehet hazánkban folyamatos erdőborítás mellett is gazdálkodni - mondta.

A jubileumon szinte lehetetlen számba venni azt a sokszínű értékrendet, amely az ŐNP-t, illetve munkáját  jellemzi. Büszkék lehetnek a kristálytiszta patakokra, a kis lápokra, tőzegmohára, a lepkefajokra. Szakrális emlékekben is gazdag a vidék, legismertebb templom a veleméri és számos gyönyörű harangláb is dísze e tájnak.   A nemzeti park természeti értékeinek kataszterét 1999 és 2001 között Bartha Dénes professzor irányításával felmérték a vidék ismert természettudósai. 2002-ben  került sor a nemzeti park településeinek épületállományára, több ezer, védelemre érdemes épületről készítettek regisztert.   

- Sajnos ez az a terület, ahol a legkevesebb eredményről számolhatunk be, bár néhol a helyben lakók, illetve az idős házakat felvásárlók szépen felújítják az épületeket, ám  nagyon sok régi épület a szemünk előtt omlik össze - sóhajt az igazgató, aki szerint  óriási szükség volna egy olyan központi műemlékvédelmi támogatási rendszerre, amely kultúrtörténeti emlékeink megőrzését biztosítani tudná.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!