Nagy Dániel unja a szimpatikus vesztes szerepét

Nagy Dániel számára egyelőre nem sikertörténet az idei őszi szezon: bár a Videotontól kölcsönkapott futballista a nyári edzőmeccseken kifejezetten jól futballozott, azóta gyakorlatilag végig sérülten lépett pályára - illetve három hétig egyáltalán nem játszhatott. Ezért a hét bajnoki közül csak háromszor volt ott a pályán. A középpályás reméli: számára és csapata számára pénteken véget ér a pechszéria.

- Több éve építik már az MTK-t, így egy jól összerakott gárda formálódik Garami József keze alatt - mondta Nagy Dániel a www.haladas.hu oldalon. - Függetlenül attól, hogy otthon, vagy idegenben lépnek pályára, egy kombinatív, rövid passzos játékot játszanak - ami érthető is, hiszen kreatív, jó futballistákkal rendelkeznek. Úgyhogy pénteken is arra számítunk, hogy az eddig jól bevált játékukat játsszák, és nem állnak be védekezni. Csapatként igazán jó az MTK, de ha ki kellene emelnem valakit, akkor Kanta Józsefet mondanám. Józsit régóta ismerem, hiszen már ifista korunkban is futballoztunk egymás ellen. A mai MTK-ben ő képviseli a rutint, utolsó passzai nélkül nem lenne igazi a fővárosi gárda - remek technikai adottságokkal rendelkezik a középpályás. Rajta kívül most Tischler Patrikot említeném, ő ugye legutóbb mesterhármast szerzett. Szóval nehéz dolgunk lesz, de nem lehetünk tekintettel az MTK veretlenségére, sem arra, hogy listavezetőként érkezik hozzánk: nyernünk kell. Egyrészt az önbizalmunk, másrészt szurkolóink miatt is. A Rohonci útra általában nem nyerni jönnek az ellenfelek, úgyhogy ezt az alapszabályt pénteken is érvényre juttatnánk. A három vereség után egyszerűen muszáj győznünk. Elég volt a szimpatikus vesztes szerepéből! Nagyon unalmas azt hallgatni, hogy "de jól játszott a Haladás, csak kikapott". Nem becsüljük le az ellenfelet, de előre kell menekülnünk, úgyhogy biztos vagyok benne, ezúttal nem maradunk pontok nélkül.

- Ami az elmúlt meccseket illeti: a Videoton otthonában nem sokan szereznek majd pontot, és ha úgy nézem, az Üllői úton is ki lehet kapni - folytatta Nagy Dániel. - A Paks elleni vereségre viszont nincs mentség, ott az első félórában le kellett volna rendeznünk a meccset, azonban kihagytuk a helyzeteket. Azóta edzéseken a helyzetkihasználásra is jobban odafigyelünk, nem azt mondom, hogy orrvérzésig gyakoroljuk a kapu előtti szituációkat, de az eddigieknél hatványozottabban figyelünk. Igazából fejben dől el a dolog, koncentráció kérdése az egész. A héten az öltözőben beszélgettünk a vereségekről. Nem lehetett kikerülni a témát, nem dughatjuk homokba a fejünket, mégiscsak három meccsen vagyunk túl, egyetlen árva pont nélkül. Megbeszéltük, hogy miben kell javulnunk, de nem tárgyaltuk túl a dolgot, igyekszünk inkább előre tekinteni.

- Röviden: nem vagyok elégedett. Bővebben: a nyári edzőmeccseken gólokat rúgtam, gólpasszokat adtam, valamennyi edzést végigdolgoztam, jó erőben éreztem magam, nagyon vártam a rajtot. Aztán a bajnokság elejétől fogva kisebb sérülések hátráltattak, az Eger vagy a Győr ellen sem voltam teljesen egészséges, majd jött egy komolyabb sérülés, és vele együtt egy három hetes kényszerpihenő. A Fradi elleni produkciómtól sem voltam elájulva, érződött az egy hónapos pauza, úgy érzem, kell egy kis idő, mire a régi leszek. Az edzéseken sok segítséget kapok a szakmai stábtól, úgyhogy bízom bent, hogy már pénteken hét óra magasságában elégedetten jöhetek le a pályáról. Egyrészt mert nyertünk, másrészt mert jól futballoztam.