250 oklevelet gyűjtött be kissomlyói szőlősgazda - Hamarosan kezdődik a szüret (országos körképpel)

Kissomlyó - Még két remélhetőleg napsütéses hét, és kezdődhet a szüret. Végh Rezső birtokán a Muscat ottonel kerül be elsőként a pincébe. A gazda jó termésre számít. Sem a lisztharmat, sem a peronoszpóra nem támadta meg a növényt az idén.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

Jó évjárat lesz a 2009-es

 - Nézze ezt a hegyet! Hát  nem olyan, mint egy rakott szoknya? A teteje akár az asszony karcsú dereka, a  lefutó szőlősorok pedig  a sűrű  rakások - mutat a Kissomlyóra Végh Rezső, a Jánosházán élő, évtizedek óta Kissomlyón borászkodó férfi. 

Rezső bátyánknak igaza lehet: az egyértelműen fehérboros hegy tényleg a fehérnéphez hasonlítható leginkább. Hiszen még a szőlőfajtákról is a női csacsogás  juthat az eszünkbe. Ott van például a Kireályleányka, ami kényes ugyan, de végül csak meghálálja a gondoskodást, hiszen  ez adja a legtöbb levet. Meg aztán  a Muscat Ottonel, amelyből illatos, tipikus női bor készül. Rezső bácsi 0,7 hektáros birtokán a francia Semillon fajta, az Olaszrizling és a Zöldveltelini is megtalálható.
 
-Jó évjáratnak ígérkezik az idei,  a minőségre  és a mennyiségre sem lehet panasz - bizakodik a gazda, aki büszkén mondja, hogy a gondos  növényvédelemnek köszönhetően sem a rothadás, sem a lisztharmat, sem a peronoszpóra nem támadta meg a növényt. Még két hét, és kezdődhet a szüret, Rezső bácsi birtokán a Muscat ottonel kerül először a pincébe, aztán jöhet a Zöldveltelini, majd a Királyleányka és végül a Semillon és az Olaszlizling. Persze hozzáteszi azt is, hogy ebben a két hétben nagyon elkel még a napsütés.
 
- Azért is jó, hogy több fajta szőlőt telepítettem,  mert így nem érnek egymás nyakába -  mondja, közben invitál befelé a pincébe, és mutatja a szüreti előkészületek nyomait. A maradék tavalyi bort már átszűrte, és csinálja a helyet az új bornak.  

A nemes penésszel borított falakon fémpénzek csillognak: többféle náció itthagyta már az apróját. A franciák a Semillont dícsérték, mondván: az eredendően  francia fajtából náluk sem tudnak ilyen zamatos bort készíteni, az amerikaiak a törkölypálinkára csettintettek, a japánok pedig az ötödik pohár kóstolónál egészen egyszerűen dalra fakadtak. Tegyük hozzá: nem véletlenül, hiszen Rezső bácsi az évtizedek során több mint 250 oklevelet gyűjtött  be a különböző borversenyeken.
 
Ha az égiek is úgy akarják, és  a napsugarak még legalább két hétig simogatják a szőlőfürtöket, akkor remélhetőleg az idei termésből készült borok is jó eséllyel indulhatnak majd a megmérettetéseken.  
 
A Kissomlyó,  akárcsak a szomszédos  nagy testvér, a Ság hegy  a Somlói Borvidékhez tartozik. Ambrus Lajos Egyházashetyén élő író 2001-ben kelt  Röpirat a Kissomlyó-hegy ügyében című írásában azt fájlalta, hogy a  somlói borvidék jellegadó történeti fajtái közül mára csupán az olaszrizling lelhető fel  a hegyen, és nincs furmintja, hárslevelűje, juhfark ültetvénye. Eltűntek az ősi magyar szőlőfajták is: a bakator, a sárfehér, a góhér, a budai zöld. 

A fajtaösszetétel mégis rendkívül tarka: egy-egy három-négy-öt négyszögöles ültetvényen általában négy-nyolc  fajta is megtalálható, és bár a hagyományos kissomlyói bor az olaszrizling-dominanciájú fehér vegyesbor volt, mára sokkal inkább a fajtakavalkád jellemző erre a termőhelyre. 
 
 
Végh Rezső 0,7 hektáros kissomylói birtokán öt fajta szőlő terem, a Királyleányka az egyik kedvenc Fotó: Horváth Csaba


Jó minőségű szőlőtermés, értékesítési gondokkal

 A szőlőtermés minden borvidéken jó minőségűnek ígérkezik, miközben a gazdák a borral teli pincék miatt értékesítési gondokkal küszködnek.

A szekszárdi borvidéken elsősorban a kisebb szőlőtermelők küzdenek értékesítési gondokkal, a legjellemzőbb kékfrankos ára harmadával csökkenhet, az óborkészlet mintegy 15 százalékkal nőtt. Kelemen Erika szekszárdi hegybíró közölte, sokan visszamondták a szőlőt, mert tele vannak pincék: míg tavaly augusztusában 51.229 hektoliter volt az óborkészlet, most 66.135 hektoliter.
A Tolna Borház Kft. ügyvezetője, Bajor László elmondta, a tavalyi 16 ezer mázsával szemben idén 10 ezer mázsa szőlőt vesznek. A borház pincéiben 8.000 hektoliter óbor maradt. A bonyhádi Danubiana Bt. a tavalyinál öt százalékkal kisebb mennyiséget, 150 ezer mázsát tervez felvásárolni - közölte Schmidt Győző ügyvezető, hozzátéve, hogy a cég átmenő készlete fehérborból tíz, vörösborból 25 százalék.

Szekszárd környékén a felvásárlási árak 40 és 70 forint között alakulnak, a borvidéken 687 hektáron termesztett kékfrankos felvásárlási ára a tavalyi 60 forinttal szemben idén 40-45 forint körül alakul.
    
Bock József, a villányi Bock Pincészet vezetője közölte, a jó időjárásnak köszönhetően nagyon jó évjáratra számítanak, közepes mennyiség mellett. Itt is szőlőtúlkínálat alakult ki, ezért az árak nyomottak: a cabernet kilója 130-150 forint, az oportó bruttó 80-100 forint.
    
Egyetlen felvásárló, a fertőszentmiklósi Puklusvin Kft. jelzett szőlővásárlási igényt a Sopron–Kőszeg Hegyközségi Tanácsnak, a többi az eddigi szándéknyilatkozatok szerint egyáltalán nem vásárol szőlőt az idei szüreti szezonban - tájékoztatta az MTI-t Taschner István, a tanács elnöke. A társaság ezer-ezer mázsa fehér és kékszőlőre a jelentett be igényt, ami jelentősen elmarad az egy évvel korábbitól. A Puklusvin tavaly 5 ezer mázsa szőlőt vásárolt mindkét fajtából.
    
Az elnök elmondta: biztos eladási lehetőségük csak az osztrák export, Ausztriába évente 80 vagon szőlőt szállítanak innen. Taschner István a közepesnél valamivel kevesebb termést vár, a kékszőlőkből például hektáronként 70 mázsa körülit. A gazdák jó minőséggel számolnak, mivel már 15 fok felett van a szőlők mustfoka, így a kékfrankos akár 18-19 fokkal is szüretelhető.
    
A tanács a kékfrankos szőlő kilogrammonkénti középárát 70 forintban határozta meg. A felvásárlók nyilván nem adnak majd ennyit a szőlőért, így az ár később alku tárgya lesz. Várhatóan az elmúlt évi 50 forintos szőlőár lesz az általános. Puklus János, a Puklusvin Kft. ügyvezetője úgy tájékoztatott, hogy évente 5-6 ezer mázsa szőlőt szoktak vásárolni, az idén viszont csak 2,5, maximum 3 ezer mázsát.
    
Közepes termés mellett, kiemelkedő minőségű borra van kilátás a Duna Borrégióban. Azok a termelők, akik nem maguk dolgozzák fel a termést, vagy nem állnak valamelyik nagyobb borászattal szerződéses kapcsolatban, csak az önköltségi ár alatt tudják eladni termésüket.     

Frittmann János, a Frittmann Borászat és Borház társtulajdonosa hangsúlyozta: a magas cukortartalmú és jó savtartalmú szőlők az utóbbi évek legjobb évjáratát adhatják. Nagy reménnyel várják a késői vörös szőlőből készült borok érését, mert kiváló minőség várható.
 
Az MTI által megkeresett szőlőfelvásárlók csak név nélkül beszéltek az árakról: csak nyomott áron, 50 forint kilónkénti ár körül vásárolják a szőlőt, mert a tavalyi borból óriási készlettel rendelkeznek, de várhatóan ez az ár is csökkenni fog.
    
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken várhatóan szeptember 12-én kezdik meg a korai érésű szőlő szüretjét, a térség legnagyobb felvásárlója, az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház (TK) Zrt., a sárgamuskotály kilójáért hatvan forintot fizetnek, a többi korai szőlő ára ötvenöt forint. A cég a szerződésben foglaltakat meghaladó mennyiséget is átveszi, igaz, a többletért csak harminc forintot ajánlanak. A TK mintegy 2 ezer termelővel áll kapcsolatban, tőlük mintegy 95 ezer mázsa szőlő átvételét tervezi.
    
Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint az idén 350 ezer mázsa szőlő teremhet, ami csaknem ötödével kevesebb az elmúlt évinek. A felvásárlók, mivel itt kezdődik a legkésőbb a nagyszüret, ide már kevesebb pénzzel érkezhetnek, ami miatt 50, de akár 100 ezer mázsa szőlőnek vélhetően nem lesz felvásárlója. Nem kedvez az sem, hogy a tavalyi bor túlnyomó hányada is a pincékben van, éppen ezért szakemberek a lepárlási támogatás igénybevételében látják a megoldást.
    
Sok szőlőtermelő került kilátástalan helyzetbe az Egri borvidéken, mivel a felvásárlók, az elmúlt évi 300 ezer mázsányi szőlőnek csupán a felét fogják átvenni a gazdáktól. Varsányi Lajos, a borvidéki helyközségi tanácsának elnöke elmondta, a válság miatt a szokásos bormennyiség kétszerese van a pincékben, ami lenyomja a felvásárlási árakat. Így még azok is önköltségi ár alatt fogják értékesíteni a termést, akik el tudják adni.
    
A borász elmondta: a helyzetet nehezíti, hogy a borvidék egyik legnagyobb hagyományos felvásárlója, az Egervin jogutódjaként működő Integrált Borgazdasági Zrt. felszámolás alatt áll, így a cég egyáltalán nem vesz szőlőt. Ugyanakkor az óvatos banki üzletpolitika miatt azok a borászati cégek sem kapnak hitelt, akik egyébként rentábilisan működnek, s így ezek is visszafogják a felvásárlásokat.    Ebben a helyzetben sok gazdának nem marad más lehetősége, mint a lepárlás, ami azonban csak a veszteségeket csökkentheti.
   
Mindez pedig egyre inkább erősíti azt a tendenciát, hogy a gazdák, még akár támogatás nélkül is kivágják az ültetvényeket - értékelte a helyzetet Varsányi Lajos. A gazdálkodók egyébként jó közepes mennyiségű, ám kiemelkedő minőségű termésre számítanak az 5.600 hektáros egri borvidéken, ahol, 9-10 ezren foglalkoznak szőlőtermeléssel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!