A csalóknak kedvezhet a felületesség

"Eladósodott céget vásárolnék. Átvállalom az APEH vagy az alvállalkozók felé fennálló tartozását. Testreszabott törvényes és korrekt megoldást kínálok."  Néhány mondat abból a levélből, amelyet egy könyvelő címére küldött egy férfi, aki ajánlatában gyors ügyintézést, s jogi garanciát is ígér. Van ilyen?

De van ám!  feleli érdeklődésünkre Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője, hozzátéve: az eladással a cégek megszabadulnak tartozásaiktól, a vállalkozókat pedig nem lehet felelősségre vonni a bíróság előtt. A szakértő szerint a megszűnés előtt a cégek harmadából kimenekítik a vagyont, az állam és a hitelező pedig hoppon marad.

Rutinos követeléskezelőként Csatlós Csilla tudná, hogy miként is lehet(ne) féket rakni a fantomizáló szolgáltatókra, s a későbbiekben írunk is még erről. Ennek előtte azonban nézzük meg, hogy a cégeknél miért is keletkezhet tartozás.

Kezdjük azzal, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek eleve azért jönnek létre, hogy másokat úgymond lehúzzanak. Mások jóhiszeműségét és felületességét kihasználva hamis cégnévvel és iratokkal vásárolnak, aztán eltűnnek. Ez tehát az egyik, a bűnözői oldal.

A másikon viszont ott vannak azok a vállalkozók, akik becsületes munkával akarnak pénzt keresni, sok esetben azonban tájékozatlanok, azt hiszik, egy jó ötlet elég a sikerhez. Közülük sokan nincsenek tisztában a fizetnivalókkal, 90 százalékuk azt sem tudja, hogy mi fán is terem az üzleti terv. Az ilyesfajta hozzáállásnál pedig borítékolható, hogy bejön valami váratlan költség, elkezd növekedni az adósság, az egymást generáló nemfizetések nyomán pedig kialakul a lánctartozás.

A szakember szerint a hazai piacon csak kevesekben lehet maradéktalanul megbízni, a cégvezetőknek ezért a leendő partnerüket még az üzletkötés előtt érdemes lenne leinformálniuk. De nem teszik. Annak ellenére sem, hogy például a www.e-cegjegyzek.hu oldalon néhány perc alatt bárki utánanézhet, hogy létezik-e a megrendelő, s az interneten az adóhiányok is fellelhetők.

Hogy a kutakodás macerás munka? Lehet, de még mindig jobb ezzel szöszmötölni, mint várni a pénzt egy nem létező cégtől, vagy egy működő, de rossz passzban lévőtől behajtani a kintlévőséget. Csatlós Csilla szerint a cégek rosszul teszik, amikor spórolnak az adminisztráción, így ugyanis nem tudják naprakészen vezetni és kezelni a kintlévőségeiket. Márpedig a behajtás esélye a követelések korával arányosan csökken, egy 90 napos kintlévőségnél már csak 70 százalékos.

A számla lejártakor azonnal cselekedni kell. Például megkérdezni a partnert, hogy megérkezett-e a számla, hogy nincs-e reklamáció. Ha pedig minden rendben, akkor udvariasan fel kell tenni a kérdést, hogy mikorra várható a pénz.

Ha nem támadólag lépünk fel, ezekből a beszélgetésekből értékes információkat nyerhetünk. Kiderülhet, hogy partnerünk tényleg bajban van, de ugyanígy az is, hogy megpróbálnak átverni minket. Ki ne ismerné a szöveget az éppen házon kívül lévő, folyamatosan tárgyaló főnökről...

És itt jön a másik aranyszabály: ha valami gyanúsat észlelünk, ha a kisördög megszólal bennünk, higgyünk neki, és azonnal lépjünk informált Csatlós Csilla, hozzátéve: a telefonhívások után levélben vagy akár személyesen is érdemes elindulni a pénz után, ha viszont így sem sikerül, akkor viszont jöjjön, akinek jönnie kell: a profi, sikerdíjas behajtócég.

Csatlós Csilla felvetésünkre elismeri, agresszív, levelezős, sms-ezős módszereikkel az elmúlt években sokan lejáratták a kintlévőség-kezelői szakmát, de hozzáteszi: a valóban eredményes cégek másként dolgoznak. Határozott, de nem ellenséges kommunikációval a megegyezés felé próbálják terelgetni az ügyet, s az esetek jelentős részében sikerrel is járnak.

A csalókkal szemben persze sokszor ők is tehetetlenek, Csatlós Csilla szerint a megoldást itt a drákói szigor bevezetése jelentené. A cégeltüntetésben utazó vállalkozók garázdálkodását szigorúbb és következetesen végrehajtott törvényekkel lehetne megfékezni. Csatlós Csilla tisztító erejű megoldásnak tartaná, ha öt évig nem alapíthatnának új céget azok, akik egy éven belül három céget számoltak fel úgy, hogy hitelezőiket nem fizették ki.

Ha az egyik oldalon ott van egy 500 milliós tartozás, a másikon viszont se pénz, se áru, akkor el kellene indítani a büntetőeljárást, s akkor is, ha a felszámolt cég utolsó évi működésében a szerződések, a megrendelések és az áruvételek nincsenek szinkronban  véli Csatlós Csilla.

A lefelé húzó spirál kialakulásának kedvez, hogy a válságban a cégek a fizetési határidő kitolásával gondolják megtartani vevőiket. Csatlós Csilla praxisában a 120 napos intervallum is előfordul, a magyar gazdasági morálban ez üzleti öngyilkosságnak is tekinthető.