A dögvész majdnem kipusztította 300 éve Szombathelyt

A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben,1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított Magyarországon. (Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban  410 ezer.)


A gyötrelmes halált okozó pestis - más néven dögvész - 1710 júniusában Szombathelyen kezdte szedni áldozatait. Majdnem kihalt a város. Összesen 2000 ember, minden három szombathelyi lakos közül kettő meghalt 1711. február 23-áig. Az emberek körmenetekkel és imádsággal fordultak Istenhez és a szentekhez  különösen Szent Sebestyénhez  segítségért. A litániákat a szabad ég alatt, a Fő téren tartották, mert úgy vélték, hogy a mérgező levegő terjeszti a döghalált. (1894-től ismert: a pestis nevű baktérium főként patkánybolháról kerülhet az emberre.) Amikor a pusztító járvány Szent Sebestény és Szent Fábián ünnepe körül alábbhagyott, a szombathelyiek megfogadták: kápolnát építetnek a Fő terén Szent Sebestyén tiszteletére, s minden évben a két szent napján gyertyás körmenettel adnak hálát a feketehalál megszűnéséért.


Bár az 1713-ban elkészült kápolna 104 év után egy városi tűzben leégett, de a hagyomány töretlenül megmaradt.

Vasárnap délelőtt a szombathelyi egyházközösségek képviselői és a városi képviselő-testület tagjai közül többen is ott voltak gyertyával kezükben a székesegyházban - köztük Marton Zsolt alpolgármester is - megtartott körmenetben. Miszori Zoltán, a székesegyház esperesplébánosa arról beszélt: akkor is, most is nehéz  idők voltak/vannak. Az akkor éltek nem veszítették el hitüket, Istenhez fordultak.