A magyar orvosok keresnek a legrosszabbul Európában

Az elnök rámutatott, hogy a rossz munkakörülmények is problémát jelentenek, de tény hogy Magyarországon az orvosok és a nővérek is rosszul vannak fizetve. Egy magyar szakorvos ugyanis 12 évnyi tanulás után kevesebbet keres, mint egy átlagpolgár – emelte ki.
   
Claude Wetzel hangsúlyozta: Magyarország GDP-je az elmúlt tíz évben 15 százalékkal emelkedett, az egészségügy kasszájába mégis 18 százalékkal kevesebb jutott.
   
A szervezet elnöke elmondta, hogy péntek este Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral tárgyalt, aki kifejtette: a probléma számára is ismert, de az ország jelenlegi gazdasági helyzetében az egészségügyi kasszába sem jut több forrás.
   
Enrico Reginato, a FEMS alelnöke ismertette, hogy szervezetük jelenleg is gyűjti az adatokat az európai országok orvosainak fizetéséről. A már beérkezett adatok alapján ő is megerősítette, hogy a GDP-vel összehasonlítva a magyar orvosok fizetése Európában a legalacsonyabb.
   
Elmondta továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók bérei általában egy kórház költségvetésének 60-65 százalékát teszik ki, így általában ha az intézmény spórolni akar, azt a dolgozói fizetések kárára teszi.
   
Emiatt az egészségügyi dolgozók külföldre távoznak, ezzel együtt viszont hamarosan a betegek is kénytelenek lesznek külföldön gyógyulni - mutatott rá. Ez pedig azért is probléma, mert ha a magyarok külföldre mennek gyógyulni, azzal más országok egészségügyi rendszereibe kerül a pénz - tette hozzá.
   
Ennek kapcsán a FEMS elnöke és alelnöke is hangsúlyozta: szervezetük szeretne támogatást adni ahhoz, hogy a magyarok, Magyarországon gyógyulhassanak, magyar orvosok segítségével.

OLDALTÖRÉS: A Magyar Orvosok Szövetsége három követelést fogalmazott meg

A Magyar Orvosok Szövetsége három követelést fogalmazott meg

A Magyar Orvosok Szövetsége három követelést fogalmazott meg

A Magyar Orvosok Szövetsége három követelést fogalmazott meg

A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) három követelése van, de a fenyegetés nem céljuk. A szövetség elnöke szerint ugyanis semmi sem lehet olyan fenyegető, mint maga a valóság, az, hogy jelenleg húsz kórházra való orvos és nővér hiányzik Magyarországon.

Bélteczki János, a MOSZ elnöke a szombatra hirdetett európai uniós demonstrációt megelőző sajtótájékoztatón Budapesten ismertette szövetségük követeléseit. Ezek: a kapacitásokhoz igazított ellátórendszer, vonzó egészségügyi dolgozói életpályamodell, valamint a munkavégzés körülményeit szabályozó jogszabályok aktualizálása és ezek betartatása.
   
Elmondása szerint jelenleg a túléléshez is három lehetőségük van az egészségügyi dolgozóknak. Az egyik a paraszolvencia elfogadása, a másik, hogy másodállások vállalásával kizsigerelik magukat, a harmadik pedig, hogy elmennek külföldre.
   
Az európai uniós munkaidő-direktíva kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a magyar egészségügyben rendre áthágják az ezen alapuló szabályokat, ezért a szombati demonstráción szervezetük is részt vesz.
   
A MOSZ elnöke a sajtótájékoztatón felolvasott egy levelet, amelyben egy orvos arról írt, hogy részt venne a demonstráción, de szombattól 56 órás szolgálatban lesz. Bélteczki János úgy fogalmazott, "százszor sikítottunk már", a két napja íródott levél viszont mutatja, hogy hiába.
   
Kifejtette, hogy a szombati rendezvény fő indoka az európai munkaidő-direktíva tervezett változásai elleni tiltakozás, de nem hagyhatják szó nélkül azt sem, hogy  a magyar egészségügyi helyzet semmit sem változik.
   
"Méltatlan a magyar egészségügyi dolgozók anyagi helyzete" – szögezte le. Állítása szerint Kelet-Magyarországon vannak olyan nővérek, akik a hónap utolsó részében éheznek, és a jobb anyagi körülmények között élő ismerőseik visznek nekik zsírt és kenyeret.
   
"Pusztulunk" – idézte a MOSZ elnöke Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szavait. Adatai szerint az egészségügyi dolgozók három-öt évvel rövidebb ideig élnek, mint egy átlagpolgár.
   
A MOSZ elnöke az egészségügyet érintő intézkedések közül pozitívumként emelte ki az egészségügy helyzetét felmérő adatgyűjtést, illetve az egészségügyi dolgozók védelmét biztosító szigorodó szabályozást. Hozzátette, hogy szervezetük azt szeretné, ha ez a tényfeltáró munkán alapuló jogszabályalkotás folytatódna a jövőben. Egy fenntartható és finanszírozható egészségügyi ellátórendszer kiépítését követelik – tette hozzá Bélteczki János.