A menő Télapó luxus-Cadillaccel jár

Ezúttal egy igazi luxusautót mutatunk be Maráczi Tibor istállójából, a hétméteres limuzin, és a francia remekek (Matra Bagheera és Citroën DS) után egy Cadillac Eldoradót vettünk górcső alá. A Cadillac Eldoradót 1953-tól 2002-ig gyártották, ezzel elnyerte a leghosszabb személyi-luxusautó sorozat címet, amely még akkor is kijár, ha az első generációs öreg vasakhoz képest az utolsó széria már nyomokban sem nagyon hasonlít.

Nevét a spanyol „el dorado” szavak összetételéből kapta, „bearanyozott”, talán így lehet a legjobban fordítani, és a név ismerős lehet sokaknak, hiszen a legendás Dél-amerikai aranyvárost is így hívják. Maráczi Tibor autóját 1981-ben préselték óriás gépek s rakták össze szorgos kezek Detroitban, akkor már az olajválság miatt bevetté váltak a kisebb motorok, így ezen autóba már „csak” egy 5700 köbcentiméteres, V8-as dízelmotort szereltek. A luxusról viszont nem kellett lemondani, az 5,18 méter hosszú kasztni tele van kényelmi megoldásokkal és technikai újdonságokkal.

Nézze meg rövid videónkat a Cadillac Eldoradóról!:

Ebben az autóban van minden. A KGST-n nevelkedett autós nemzedék szinte el sem tudta volna képzelni 1981-ben, hogy mi mindent rejt egy ilyen amerikai hajó. Központi zárral és elektromos ablakemelővel szerelték, fényérzékelős lámpakapcsoló, tempomat, motorosan állítható ülések és elektromos klíma is van benne - meséli Tibor, aki szenvedélyesen gyűjti s ápolja, illetve szereli szabadidejének nagy részében a különleges autókat. - Ez egy teljesen más életérzés, ilyen autóban ülni, ilyen autót vezetni. Egy vékony üvegszállal van visszavezetve az utastérbe a hátsó lámpák fénye, így nem kell kiszállni ahhoz, hogy ellenőrizzük azok működését. Állítható a kormány, elöl és hátul is tárcsafékekkel szerelték, s amikor bekapcsolod az indexet, akkor az adott oldalon bekapcsol egy segédfény, ami sötétben bevilágítja oldalt a helyet, amerre kanyarodunk, beállunk, parkolunk - teszi hozzá Tibor, s elárulja azt is, hogy ezeknél az autóknál az számít extrának, hogy milyen bőrrel vonták be az utastér nagy részét és az autó felső részének hátulját.

S valóban sok a bőr. A hátsó üléseken gombokkal szegett párnákat találunk, ami már elgondolkodtatja a belehuppanókat, hogy vajon költözéskor nem felejtették e az autóban a bőr ülőgarnitúra egy részét. Kényelem, luxus, hamutartó szivargyújtóval mindenkinek, tágas belső tér, fabetétek s két óriási ajtó dukál az Eldoradóhoz. Kicsit a sportkupék megoldását idézi, hogy csak két ajtót szereltek egy 5 méteres autóra, de egy olyan nemzettől ez nem meglepő, amely tagjai olykor 6 méternél is nagyobb hosszúságú autókkal cirkáltak az utakon.

Érdekesség, hogy 1981-ben észrevették, hogy az autónak volt egy kis egyensúlyproblémája, így nem volt száz százalékosan megbízható a kezelése. A General Motors úgy oldotta meg a problémát, hogy beszerelt egy nagy, és nehéz acéltányért a vezető ülése alá. Egy 1995-ben készült filmben (Casino) Robert de Niro egy 1981-es Cadillac Eldoradóba ül, amit felrobbantanak. A film történetét Frank Rosenthal, Las Vegasi kaszinótulaj élete ihlette. Rosenthalnak történetesen egy 1981-es Cadillac Eldoradója volt, és az 1982-es bombamerényletben, az a bizonyos vastag acéltányér mentette meg az életét.

Tibor autójában ha Robert de Niro nem is, de egy színésznő sokat utazott, ugyanis a kocsit egyenesen Hollywoodból, egy színésznőtől vásárolta Tibor ismerőse, majd hajóztatta át Európába még 1993 körül. Ez az autó különc volt a hetvenes évek amerikai átlagához képest. Hosszával rövid autónak számított, és ehhez társult még az első kerék meghajtás, ami nem volt jellemző az amerikai kocsikra. Így aggatták rá a „női autó” jelzőt – igen, még mindig egy 5,1 méter hosszú 1,7 tonnás autóról beszélünk) – holott nőinek nem igazán nevezhető, hiszen már ahhoz is férfi kell, hogy kivegyük a nagy és súlyos kerékemelőt a csomagtartóból.

 - Egyszer megkért az egyik ismerősöm, hogy legyek én a Télapójuk, hiszen a gyermekük már volt annyira okos, hogy hamar rájött volna a jelmezbe öltözött apuka titkára. Még otthon felvettem a jelmezt, fejemen a sapka, nyakamban a szakáll, hátsó ülésen a zsák, így autóztam át a városon. Az egyik lámpánál azt vettem észre, hogy mosolyogva néznek rám a szomszéd autóból a szülők, a hátsó ülésről pedig az ablakra tapadt egy kisgyerek, nagyra nyílt szemekkel, csodálkozó arccal. Valamit mondtak a gyermeknek, talán azt, hogy a rénszarvasok épp nagyszervizen vannak és addig a menő Télapó egy Cadillaccel jár - emlékezett vissza Tibor az egykori történetre.