2009.08.30. 10:12
A népművészet ifjú mestere civilben mozdonyvezető
VN - Néhány napja A népművészet ifjú mestere cím birtokosa Jován János Attila. A Kemenesszentmártonban élő fiatalember Sepsiszentgyörgyön született, mozdonyvezetőként dolgozik, fafaragóként pedig székely parasztbútorokat és használati tárgyakat készít.
Én csak a vésőt fogom, a kezemet az ősök vezetik mondja szerényen Jován János Attila, a népművészet ifjú mestere. A 33 éves fiatalember Sepsiszentgyörgyről települt át Celldömölkre szüleivel 1990-ben. Az ipari iskola elvégzése után az ifjú géplakatos bevonult katonának, majd leszerelés után a MÁV-nál helyezkedett el. Volt kocsirendező, váltókezelő, egy ideje pedig mozdonyt vezet.
Bár a fával nem volt különösebb kapcsolata se neki, se a felmenőinek, ha hazalátogattak, mindig ámulattal figyelte a székely fafaragókat. Meglehet, épp a honvágy miatt nyúlt később ő maga is a véső után. Egyedül kezdett el faragni, a motívumokat, a technikát könyvekből leste el, de erdélyi emlékeire is támaszkodhatott alkotás közben. Először csak kisebb darabokkal, súlykolófákkal próbálkozott, később Kós Károly, Petőfi Sándor portréját is fába véste. Amikor feleségével, Melindával Kemenesszentmártonban megvásároltak, majd felújítottak egy régi házat, a terasz és a kút famunkáin gyakorolt. Később nagyobb bútorokkal is megpróbálkozott: asztalt, székeket, tulipános ládát és tálast (a tányérok tárolására alkalmas fali polcot) is készített.
Jován János Attila két éve jár Celldömölkre Németh Gyula fafaragó szakkörébe, ahol a gyerekek lelkesedéseével figyeli mestere mozdulatait. A Velemi Stúdió tagjaként augusztus 20-ától ő is ott volt a Budai Várban megrendezett Mesterségek ünnepén, ahol bemutatót is tartott.
De az idei állami ünnepünk más okból is emlékezetes marad számára: augusztus 20-án az Iparművészeti Múzeumban vehette át Hiller István minisztertől A népművészet ifjú mestere cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet.
Az ifjú fafaragó egy kisebb kiállításnyi anyaggal 19. századi székely paraszt bútorokkal pályázott a címre, ez év áprilisában. A faragott alkotások mellett egy, a témával kapcsolatos dolgozatot is kellett írnia. Nyár közepén érkezett a jó hír: az ugyancsak székelyföldi Péterfy László szobrászművész vezette zsűri elfogadta a pályamunkáját. A népművészet ifjú mesterének tulipános ládából, törülközőtartóból, tükörkeretből, székből és tálasból álló pályázati kollekciója is megtalálható a Hagyományok Házában rendezett, szeptember 21-ig látogatható kiállításon.
Jován János Attila székely emberhez illően szűken méri a szavakat, ám ha a fafaragásról beszél, valósággal meglágyul a hangja.
Szeretni kell a fát, hogy az is viszont szeressen mondja bölcsen, és elárulja, hogy a gyümölcsfák főleg a dió és a cseresznye a kedvencei. A hárs gyakorlásra való, a tölgy pedig a rutinos mesterek keze alá illő alapanyag sorolja a műhelytitkokat.
És hogyan tovább? Hát, legelébb is szeretne egy kiállítást, immár itthon: hadd tudják meg a kemenesszentmártoniak is, miért bújik el délutánonként a hátsó műhelyben. Aztán gyerekekkel is szívesen foglalkozna. És házi megrendelés is van bőven: a konyhába egy hatszemélyes étkezőgarnitúrát szeretne faragni, a függönykarnis már megvan, annak a motívumait viszi majd tovább az asztalon és a székeken.